A kilépés napja előtt (03.29) hiába érték el a határidő meghosszabbítását, Theresa May terve harmadjára is (a jelenlegi alkotmányos helyzet szerint utoljára) megbukott a parlamenti szavazáson. Jöhet az április 12-i megegyezés nélküli kilépés, a kemény Brexit. Vagy mégsem?

Március végén, csaknem 1000 munkanapnyi tárgyalás és egyeztetést követően sikerült elérni a briteknek a kilépési határidő meghosszabbítását, melyet az EU az eredeti májusi és júniusi dátumhoz képest egy kissé rövidebbre szabott annak érdekében, hogy nyomást helyezzen a brit parlamentre a gyors válaszért. Az új dátum ennek megfelelően május 22. lett volna – abban az esetben, ha sikerül a briteknek elfogadniuk a kormány és az EU közt létrehozott megállapodási tervezetet, amennyiben pedig nem április 12. lett az az időpont, ameddig új javaslatokkal állhat elő a brit kormány.

A javaslatok és bukásuk

A brit kormány korábban vereséget szenvedett a parlamenttől, amely közvetlen szavazással kívánt hatalmat gyakorolni megkerülve a kormányt. Az alkotmányos válságba keveredett országban John Bercow házelnök vállára hatalmas teher nehezedik így minden egyes alkalommal, amikor meghatározza a ház ülésének napirendjét. Hiábavalónak bizonyult azonban a "Speaker" minden próbálkozása az életképes tervek tárgyalására. miniszterelnök kétszer is megbuktatott terve helyett javasolt alternatív megoldások mindegyike elbukott a parlamenti szavazásokon.

A március 27-i miniszterelnöki kérdések órája ennek megfelelően káoszba torkollott, ahol Theresa May nem mindig tudott meggyőző választ adni. Szerencsére azonban előkerültek olyan aktuálisabb témák is, melyek végre nem a kilépési folyamatról szólnak: a késeléses bűncselekmények elleni harcról, iszlamofóbiáról, környezetvédelemről, az egészségügyről és a hátrányoshelyzetűek védelmében tett intézkedésekről is beszéltek a képviselők.

A teljes közvetítést itt tekintheti meg:

Az újságok May lemondására is spekuláltak, aki elvileg azt is megígérte a párttársainak, hogy lemond, ha előtte megszavazzák még a tervezetét. Az újabb patthelyzet azonban további halasztást is hozhat magával az áprilisi dátumon túlmutatóan. A 2017. március 29-én benyújtott 50. cikkely értelmében két éve lett volna a politikusoknak arra, hogy megfelelő körülmények között vezessék ki az országot az unióból. Egy nappal a tervezett dátum előtt, az alternatív forgatókönyvek bukása megsemmisítő erővel bírt a brit közvéleményre. A lakosság hozzáállását jól tükrözi, hogy az újabb népszavazásra kiírt petíciót hatmillióan írták alá, a kilépés eredeti dátumát megelőző napon (03.28) pedig nagyjából egymillióan tüntettek a fővárosban az új referendumért, amíg a brexit melletti felvonulás alig mozgatott meg párszáz embert.

Hatalmas tömeg tüntetett Londonban. (PA)

Újabb csapást mért a politikusokba vetett bizalomra a tény, hogy miközben milliók tüntetnek egy második esélyért London utcáin, May zöld utat kapott hogy harmadjára is nekirugaszkodjon a tervezetével az alsóháznak. Végül az alsóház döntött és a tervezet ismét megbukott. May annak ellenére vitte a megállapodást a képviselők elé, hogy az előrejelzések alapján tudhatta, hogy az ismét meg fog bukni a törvényalkotásban a szélsőséges, párton belüli, kemény brexitet követelő képviselők miatt.

A lemondás híján a kemény brexiterek türelme a miniszterelnökkel szemben pedig egyre csak fogy, egyre jobban radikalizálódnak. Jacob-Rees Mogg az tory ERG-csoport vezetője például az AfD szélső-jobboldali német politikusától osztott meg euroszkeptikus tartalmat a közösségi médiában. A belső elégedetlenség ezzel párhuzamosan növekszik a Konzervatív Párt mérsékeltebb szárnyán is. A kormánypártból a fegyelmezésért felelős Julian Smith osztott meg olyan információt, mely szerint a párt képtelen egy irányba terelni a politikai akaratot, és akár a vámuniónál is puhább jövőbeli kapcsolatot kell elképzelni az EU és az Egyesült Királyság között.

Ennek hatására a brexiter jobboldali képviselők még kíméletlenebbül kezdték kritizálni a kormányt. Példátlan módon Richard Drax konzervatív képviselő például bocsánatot kért May tervének megszavazásáért.

Theresa May-t a 1922-es bizottságban ismét meghallgatták arról, hogy vámuniót vagy megállapodás nélküli kilépést szeretne inkább, ha a terve elbukik. Úgy tűnik, hogy a szélsőséges konzervatívok is megérezték az EU rövid, április 12-ig kiszabott halasztásban rejlő veszélyt, a miniszterelnök akár hajlandó is lehet a kompromisszumokra a sürgető határidő miatt.

A Munkáspárt támogatná az új elképzeléseket

A miniszterelnököt megelőzve a Munkáspárt - korábbi politikájának hátat fordítva - elkezdett a kompromisszumokra játszani. Corbyn leginkább a Norvégia-típusú kapcsolatot, az egységes piaccal és vámunióval való szoros együttműködést helyezte a követendő politika homlokterébe, sok mérsékelt konzervatívot és munkáspártit terelve ezzel egy közös politikai platformra. Sok képviselő bizalmát azonban el is veszítheti, hiszen egyes munkáspárti képviselők teljes mellszélességgel álltak ki anno a kilépés mellett, és a 2017-es választási pártprogram is a referendum eredményét vette alapul.

A baloldal csak arra vár, hogy kiírják az újabb választásokat. (PA Images)

A Munkáspárt így újabb szavazókat veszíthet, sőt akár képviselőket is, ahogy a puha brexit-álláspont miatt kiszakadt tőlük a Függetlenek Csoportja is a múlt hónapban. A kompromisszumok és a szélsőbaloldali populista politikai pártvezetés ellen emelt szót Tony Blair. Boris Johnson, a sokak által esélyesnek tartott potenciális új konzervatív kormányfőjelölt simán legyőzné Corbyn-t – figyelmeztetett a Munkáspárt belső ellenzékéből az ex-miniszterelnök.

Tony Blair, a harmadik út baloldali politikusa. Nem kedveli a Corbyn-féle balt. (PA, PoliticsHome)

Corbyn ugyan azt állította a Daily Mirrornak, hogy ő már ezen a héten is készen állna az új választásokra, Blair-t igazolja a Munkáspárt belső megosztottsága és a tény, hogy csak 100 jelöltet tudott állítani a párt a következő választásokra. Ebben a 100 jelöltben nincsenek benne a jelenlegi képviselők, de a párt általában legalább 500 jelölttel dolgozik. Szép számban akadtak azonban olyan konzervatívok is akik megijedtek a Munkáspárt mélyen rejlő erejétől, mivel egy közvéleménykutatás 5%-os előnyt jósolt Corbynnak a torykkal szemben, ami a korábbi kutatásokat megcáfolva a 7%-os konzervatív előny elporladását jelenti: 41%-on áll a Munkáspárt, 36%-on pedig a Konzervatív Párt. A szélsőséges toryk így mindent megtesznek azért, hogy May-t megakadályozzák az új választások kiírásában, vagy a kompromisszumban.

A parlament alsóházának kegyelemdöfése – az összes maradék forgatókönyvet leszavazták

Az áprilisi tréfa jegyében aztán sikerült tovább fokozni a „Brexit-káoszt”. Theresa May alternatívájával szemben az alsóház igyekezett az egyes képviselői által benyújtott, négy maradék ötletet megszavazni – sikertelenül.

Április 1-jén nem a meztelen környezetvédő aktivisták voltak a legnevetségesebbek a házban. (Guardian)

A legígéretesebbnek tűnő norvég-modellre alapozó vámuniós javaslat hozta a legszorosabb eredményt, 3 képviselőn múlt a megszavazása. A terv már a március 27-i parlamenti vitán is nagy vitát kavart, hiszen a miniszterelnök bármennyire is támadta a munkáspárti ötletet, a mérsékelt konzervatívok sem tudtak egyetérteni a May-el aki a szélsőséges brexiterek álláspontját vágta az ellenzék elé. A Ken Clarke által benyújtott javaslat végül 273 szavazattal a 276 ellenében elbukott.

A konzervatív képviselő Nick Boles javaslata, a „közös piac 2.0”-nak aposztrofált hasonló vámuniós terv is ennek megfelelően 20 képviselőn bukott meg, 262 szavazattal 282 ellenében. A képviselő a bukást követően kilépett a pártból. A mérsékelt konzervatívok ugyan csak 33-an voltak, de egészen közel hozták ezt a javaslatot a sikerhez.

„Elfogadom a vereséget. Elbuktam, mert a pártom visszautasítja a kompromisszumot. Sajnálattal jelentem be, hogy nem tudok többé ebben a pártban politizálni.” – mondta Boles.

A második népszavazás ötlete a múlt heti próba után ismét felmerült a Munkáspárt részéről, végül 12 képviselőn múlt annak sorsa és 282 szavazattal 292 ellenében az is elbukott. A javaslat újdonsága az jelentette volna, hogy bármilyen eredmény is születik a brexit tekintetében – elfogadják-e az EU feltételeit vagy sem – megtartották volna a második referendumot.

Végül a Skót Nemzeti Párt képviselője, Joanna Cherry által benyújtott javaslat bukott el több mint 100 képviselős többséggel. A javaslat lényege az volt, hogy a brexit-folyamatot megkezdő 2017. március 29-én benyújtott 50. cikkelyt visszavonja a brit parlament, ezzel megszüntetve az egész kilépést. Ez úgy tűnik a politikusok kétharmadának nem állt érdekében.

A világ már felkészült az április 12-i „no deal”-re

A jelenlegi helyzet szerint hiába szavazta meg korábban az alsóház, hogy nem akarnak megállapodás nélküli kilépést, – ahogy Stephen Barclay brexit-titkár fogalmazott:

„Az Egyesült Királyság jelenlegi alkotmányos állása szerint április 12-én távozik az Európai Unióból.”

A Munkáspárt ugyan a héten további lépéseket tesz a katasztrofálisnak ígérkező megállapodás nélküli kilépés elkerülésére, Theresa May pedig maratoni hosszúságú válságtanácsot tart, úgy tűnik hogy a konzervatív parlament minden próbálkozást elgáncsol. Az Európai Unió már az előző hetekben bejelentette, hogy készen áll a megállapodás nélküli kilépésre. Michel Barnier EU-s főtárgyaló szerint lassan kifutnak az alternatívákból, a megállapodás azonban még mindig lehetséges. A megállapodás nélküli kilépés tehát annak ellenére is reális veszély, hogy a parlament egyszer már az ellen szavazott, Yvette Cooper képviselő viszont új javaslattal állt elő, hogy törvénybe is iktassák végre az elvet, mely közös nevezőre hozta korábban a képviselőket.

Még egy utolsó utáni lehetőség - a May-Corbyn kompromisszum

A legfrisebb hírek szerint Jeremy Corbyn és Theresa May egyeztetni fogják az álláspontjaikat, hogy végre egy működőképes javaslattal álljanak elő, és elkerüljék a megállapodás nélküli eseményeket. A miniszterelnök további hosszabbítást is kérhet még az Európai Uniótól, még ha azt a minisztereinek többsége ellenzi is. A többi brexiter is hasonlóan küzd a hatalomért. Boris Johnson már előre szólt: a nép nem erre szavazott, a brexit-folyamat pedig darabjaira hullott. Jacob Rees-Mogg szerint pedig egyenesen a marxisták kezébe került az irányítás.

Johnson a SkyNews-nak nyilatkozott a várható May-Corbyn találkozóról.

Nem hiába aggódnak: ha May és Corbyn megegyezésre jut, akkor kb. kétharmaddal elfogadhatnak egy új tervet, amit aztán – amennyiben az EU is elfogadja – szintén megszavazhat a ház nagyrésze, kisebbségbe szorítva így a kb. 100 képviselőnyi keményvonalas brexit tábort. Erre azonban kevsebb, mint 10 napjuk maradt.

Az alsóházi szavazás eredményét és fogadtatását a korábbi javaslatokról a videó végén tekintheti meg: