Két hónap maradt a britek kilépéséig
A fennmaradó két hónapban egyelőre teljesen bizonytalan, hogy a britek végül megállapodással, vagy megállapodás nélkül távoznak. Theresa May brit kormányfő ugyan korábban már benyújtotta ebben a hónapban a tervezetét, az csúfos kudarcot vallott. A történelmi vereséget bizalmatlansági indítvány követte, a kormányfő azonban megnyerte a szavazást. Az észak-ír koalícióspartner képviselői és a konzervatív brexiterek annak reményében tartották meg a kormányfőt a szavazáson, hogy az EU tagállam Írországgal határos, az Egyesült Királyság észak-ír részére vonatkozó átmeneti vámunió tartalékmegoldását elvetve May újra Brüsszelben tárgyalna az érdekükben. Némi fény már látható az alagút végén, lássuk a legfontosabb és legfrissebb fejleményeket, melyek a legutóbbi „történelmi vereség” óta történtek.
Az közel 600 oldalas dokumentumot tavaly ősszel fogadta el a brit kormány, azonban a tervezet parlamenti megszavazására kevés esély mutatkozott az ellenzék és a kormánypárt koalícióspartnereinek politikai hozzáállása miatt. A kormányfő tisztában volt a Konzervatív Párt megosztottságával, ezért decemberről januárra halasztotta a törvényhozás döntését, azonban a tervezet így is történelmi vereséggel bukott meg az alsóház képviselőinek szavazásán. A miniszterelnök tervének bukását az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítvány követte, melyet megnyert – igaz, a győzelem alig pár képviselőn múlt.
May újra megpróbálkozik a megállapodási tervezettel. (BBC/EPA)
Korábban már tudható volt, hogy a miniszterelnök ismét nekifut a tervezettel az alsóháznak, hátha a képviselők az újabb ígéretek fejében meggondolják magukat és megszavazzák a megegyezéssel való kilépést. A miniszterelnök és számos politikus is kijelentette ugyanis, hogy amennyiben nem sikerül elfogadniuk a tervezetet, az ország megegyezés nélkül fog kiszakadni március 29-én.
"A megegyezés nélküli kilépés csak akkor zárható ki, ha visszavonják az 50. cikkelyt, ami a népszavazás demokratikus kimenetlével menne szembe, vagy ha a ház megszavazza a tervezetet" – hangoztatta May január elején. Ezzel a kijelentéssel pedig gyakorlatilag megfenyegette miniszterelnök a képviselőket.
„(…) egyszer majd a választók szemébe kell nézni egy ponton és elmondani, hogy amit tettünk, az helyes volt.” – mondta May
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője a vitában kritizálta a kormányfőt, aki szerinte nem hallgatott a képviselőkre a múlthéten, és a veszélyes megállapodás nélküli kilépés felé vezeti az országot. Az ellenzéki vezetőkkel történő tárgyalások is kudarcba fulladtak, mivel Corbyn szerint a miniszterelnök ajánlata mindenki számára elfogadhatatlan volt. Hasonlóan sok kormánypárti képviselőhöz és ellenzékiekhez, a munkáspárti vezér sem vett részt a miniszterelnök ’nyitott tárgyalásáin’. Később Corbyn a tárgyalásokat ahhoz a feltételhez kötötte, hogy May zárja ki a "no deal" lehetőségét, ám erre hivatalosan nem került sor a szavazásig.
A Skót Nemzeti Párt vezetője, Iain Blackford egyetértett Corbynnal abban, hogy a kilépés nélküli kiszakadást el kell kerülni mindenképpen. Justine Greening képviselő szerint a parlament bármeddig vitázhatna, nem jutnának megegyezésre, mivel nincsenek többségben egyik opció hívei sem és a pártpolitikai megfontolások fontosabbak a házban, mint a Brexit véghezvitele. A miniszterelnök viszont csak azzal értett egyet, hogy a ház túlzottan megosztott a kérdésben.
Újratárgyalás? Inkább maradjanak bent!
May tervének bukásával számos új forgatókönyv került elő ismét a lehetséges kilépési folyamat folytatásához. Donald Tusk és Jean-Claude Juncker is kifejezték aggodalmukat a megállapodás nélküli kilépés kapcsán, ugyanakkor világosan a britek tudtára adták, hogy nem tudnak többet engedni az egyezményből, sőt, inkább a briteknek kellene átgondolniuk a követeléseiket. Brüsszelben ugyanakkor olyan hírek láttak napvilágot, mely szerint több időt tud adni a Bizottság a szigetországnak a vészesen közelgő márciusi dátum helyett.
A legbeszédesebb az Európai Tanács elnökének tweet-je volt az EU álláspontjával kapcsolatban:
„Ha a megegyezés lehetetlen, de senki sem szeretne megegyezés nélküli kilépést, akkor kinek lesz bátorsága kimondani, hogy mi az egyetlen jó megoldás?"
A britek ugyanis bármikor visszafordíthatják a folyamatot és visszaszerezhetik az 50. cikkely elindítása előtti jogosítványaikat. Ehhez azonban több kellene, mint pusztán az egyes EU-s bürokraták akarata.
Theresa May ismét Brüsszelbe látogat
A britek makacs hozzáállása révén a kormányfő akár térdre is kényszerítheti az Európai Uniót – derült ki a héten a pénzügyminiszter nyilatkozatából. Philip Hammond szerint az unió részéről is kellenek bizonyos lépések, hogy a britek ne szakadjanak ki megállapodás nélkül. Az EU-nak ehhez fel kellene adnia azokat az elveit melyhez 2016 óta tartják magukat, miszerint a britek nem szemezgethetnek a nekik tetsző dolgokból, mondván az EU tagság kötelezettségekkel is jár. Hammond szerint a francia tárgyalópartnerek és számos más tagország is érdekelt a rendezett kilépésben, akár feladva az eddigi elveiket.
Sabine Weyand uniós tárgyalóbiztos azonban megcáfolta ezt a véleményt, ugyanis az unió nem hajlandó lemondani az észak-ír részeket vámunióban tartó tartalékmegoldás feladására. Az EU ezt a tervet azért tartja a megállapodás elengedhetetlen részének, mivel a vámuniót egy átmeneti időtartamra biztosítaná, amíg nincs átfogó kereskedelmi egyezmény a britek és az EU között. A szélsőséges brexiterek és Theresa May egyes jobboldali kritikusai viszont csak az unióhoz fűző rabláncként gondolnak a megoldásra. Írország, mint EU tagállam a legnagyobb élharcosa az EU jelenlegi politikájának, elvégre ha az meghiúsul, a jelenlegi határtalan Ír-sziget koncepciója kerülhet veszélybe, elszigetelve az észak-ír részeket az Egyesült Királyság felé. Weyand szerint magas annak a veszélye, hogy a britek így megállapodás nélkül fognak kiszakadni.
Az Egyesült Királyságnak az is fontos lenne, hogy különböző kereskedelmi egyezményeket kössön meg a hátralévő időben. A britek körülbelül 40 országgal kötöttek kereskedelmi megállapodást, amíg az unió több mint 70 országgal kereskedhet a jövőben. Az Egyesült Királyság arra törekszik, hogy lemásolja az EU eredményeit és az egységes piacban bírt pozícióját. A kormány számításai szerint a brit kereskedelem 11%-a az unió kereskedelmi szerződéseitől függ. A Goldman Sachs szerint a nehézkés brexit miatt visszaszorul majd a befektetés a szigetországban – mondta a cég igazgatója a Világgazdasági Fórumon. David Solomon szerint azonban inkább Donald Trump és az Egyesült Államok Kínával folytatott politikája miatt érdemes aggódni, ami a recesszióba sodorhatja a világot.
A szakszervezetek a kiszámíthatatlan gazdasági környezetre hívták fel a miniszterelnök figyelmét. A szakszervezeti vezetők is szeretnék elkerülni a megállapodás nélküli kiszakadást, és a politikai elitet is figyelmeztették
„Ne a munkásosztály terhére játsszák a brexit párti rosszfiúkat.”
A kilépés a számok bűvöletében
A Politico és a PoliticsHome politikai blog is közölte a YouGov felmérés eredményét, mely szerint a bent maradásra voksoló britek csaknem 12%-os fölénnyel győznének a kilépés pártiak ellen egy újabb népszavazáson.
A YouGov felmérésén a válaszadók 56 %-a állította azt hogy az uniós tagság mellett voksolna, amíg csak a 44%-uk döntene a kilépés mellett. Hatalmasat változott az uniós tagságról alkotott vélemény három év alatt. A 2016-os népszavazáson a kilépők voltak többségben, akkor a szavazók 52%-a döntött a Brexit javára a bent maradók 48%-ával szemben. A bizonytalan brit belpolitikai események pedig további megosztottságot eredményezhetnek a brit társadalomban.
A bizalmatlansági indítvány bukását követően Theresa May brit kormányfő arra kérte az ellenzéket, hogy együtt dolgozzanak ki egy új közös kilépési egyezményt. A kezdeményezést viszont elvetette a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, Jeremy Corbyn. A brit miniszterelnök elítélte Corbyn hozzáállását, Corbyn pedig csak politikai manővernek tekinti a miniszterelnök felhívását. Az ellenzéki politikusok a patthelyzet miatt nyílt levélben kérték a Munkáspárt vezetőjét, hogy végre álljon a második népszavazás ötlete mögé, ahogy korábban már sok más, kisebb ellenzéki párt is tette.
A Politico a jelenlegi politikai helyzet kapcsán arról is beszámolt, hogy a konzervatív kormány friss jelentése szerint egy újabb népszavazás megszervezése akár egy évig is eltarthat. Ebbe beleszámították a választási bizottság döntését, a tíz hetes kampányidőszakot és a kampánycsoportok megalakulását is. A számításokat ellenzéki politikusokkal is megtárgyalták, viszont az ellenzék egyes képviselői szerint sokkal rövidebb idő alatt is össze lehetne hozni egy új népszavazást. Az új referendumnak minden brit parlamenti pártban akadnak támogatói.
Azonban az elmúlt két Brexit-szavazás után csak csekély mértékben változott a szavazók hozzáállása a pártpreferenciákat illetően.
A YouGov egy frissebb felmérésében azt is közli, hogy a brit választók akaratát reálisan tükrözik a jelenlegi parlamenti viszonyok. A pártszimpátia tekintetében a válaszadók 39%-a gondolja úgy, hogy a Konzervatív Pártra voksolna egy esetleges választáson, amíg attól elmarad a Munkáspárt 34%-a és a LibDem 11%-a. A maradék 16% más pártok felé oszlana el. A korábbi felmérésekhez képest ez azt jelenti, hogy a konzervatívok támogatottsága csak 2%-al csökkent, míg más pártoké ennek megfelelően emelkedett.
A követendő miniszterelnök személyében ugyancsak megosztott a brit társadalom. A válaszadók 36%-a ugyan Theresa May pártján áll, 20%-uk pedig Jeremy Corbyn oldalán, csaknem 41%-uk nem tudja, ki lenne megfelelő személy az ország vezetésére.
Jeremy Corbyn azonban világossá tette, hogy nem hajlandó a Munkáspárt beállni az új, második népszavazás kérdése mögé. A párt – egy friss felmérés szerint – a fiatalok körében azonnal bukott 10 pontot a legutóbbi mérésekhez képest – írta meg az Azonnali, idézve a HEPI kutatását.
A párt egyéni megítélésén kívül azonban más eredménye is volt Corbyn döntésének, mégpedig hogy nincs elég képviselő a parlamentben, aki támogatná a második referendumot. A konzervatív Guto Bebb és a Munkáspárt maradás-párti szárnya is felszólalt az ügyben. Ez pedig később akár szakadást is előidézhet a párton belül, még inkább a LibDem felé terelve a munkáspárti szavazókat.
A szavazóknak egyébként is tele van a hócipőjük a brit politikai csavarokkal – hívja fel a PoliticsHome a figyelmet egy új kutatás eredményeire. A brit szavazók 83%-a gondolja úgy, hogy a politikai elit egyszerűen elbukta a brexit által keletkezett politikai kihívást és csalódást okoztak az országnak, amíg csak 9% gondolja az állítás ellentettjét. A válaszadók 69%-a volt negatív véleménnyel Jeremy Corbynról (Corbyn-t az ország érdeke helyett csak a párt érdekli), 68%-uk szerint az egész brit parlament csak rosszabb helyzetbe került. Ezzel szemben 45%-uk vélte úgy, hogy Theresa May-t csak a pártpolitika érdekli, viszont csak 38% véli úgy, hogy érteni vélik a Theresa May által kiharcolt megállapodás feltételeit. A Britain Thinks nevű csoport vezetője, Gordon Brown korábbi kampánycsapatának egyik embere, Deborah Mattinson szerint a felmérés jól mutatja, hogy a lakosság abszolút kétségbeesett a politikai elit kapcsán és úgy látják a brexitet, mint a közbeszédbe dobott gumicsontot, ami elvonja a figyelmet az ország igazi problémáiról.
Királyi intelmek
A királynő a centenáriumi ünnepen intézett üzenetet a politikusokhoz. (PA)
Erzsébet királynő is megszólalt a brexit ügyében és a közös álláspont megtalálására szólította fel a briteket. A karácsonyi beszéd után az első alkalommal érintette ezt a kérdést. Ennek rendkívül nagy jelentősége van, mert a brit uralkodónak hagyományosan távol kell magát tartania a politikai kérdésekről, ugyanakkor az alkotmányos alapelvek védelmében szót emelhet.
Az országát arra kérte, hogy a szemben álló felek tiszteljék egymás „eltérő véleményeit” – írja a BBC. A rendkívüli felszólalásra azért kerülhetett sor, mivel jövőhéten szavazhatnak újra a képviselők a kilépési tervezetről. A királynő a Sandringham Női Intézet centenáriumán elmondott beszédében nagy hangsúlyt fektetett a közösségek erényeire, mint barátság, türelem, megértés és mindarra, ami a segített az intézet megalapításában. Ekkor beszélt a modern kor kihívásairól és arról, hogy a régi bevált receptek segíthetnek felülkerekedni a gondokon, mint az egymással való párbeszéd, egymás tisztelete és a nagy összkép szem előtt tartása. A monarcha szerint ezek a dolgok időtlen megközelítési módozatok és mindenkinek ajánlja ezek gyakorlását.
Pár képviselő szavazatán múlt az egész folyamat jövője
Theresa May januárban és februárban ismét az alsóház elé viszi a tervét, és ezzel egészen a kilépés dátumáig próbálkozhat. A miniszterelnök és a hozzá hűséges képviselők beálltak a Graham Brady képviselő által benyújtott módosítási javaslat mögé, hogy ezáltal újra létrehozzák a Konzervatív Párt megtépázott egységét. A régi-új egységgel May akár el is tudja fogadtatni a tervezetét a későbbiekben, azonban miután saját pártjánál kudarcot vallott, inkább az EU meggyőzése mellett választott.
A miniszterelnök két évig a középutat kereste a mérsékeltek és a kemény brexitet követelő képviselők között. Azonban úgy tűnik annak ellenére is át akarja vinni a megállapodását, hogy az EU által sürgetett észak-ír megoldást a pártján belüli szélsőségesek nagy része leszavazná. A délutáni beszédében a miniszterelnök kihangsúlyozta, hogy nem akarja elveszíteni a konzervatív kormány eddigi eredményeit, ezért a hozzá hű mérsékelteket is inkább arra szólította fel, hogy a szélsőségekhez csatlakozva dobják ki az EU tartalékmegoldását. A miniszterelnök korábban vehemensen érvelt az EU (és saját) ötlete mellett, a történelmi bukás viszont meggondolásra késztette. Ha korábbi álláspontja alapján tett állításai igazak, akkor a britek egyre gyorsabban haladnak a kiszakadás felé, ugyanis az EU ezt a döntést nem fogadhatja el.
Az alsóházban további javaslatokkal élhettek a képviselők. A Munkáspárt egy általános vámuniót akart átvinni, ami sok mérsékelt konzervatív számára is vonzó lehetett volna, a LibDem pedig a második népszavazást vitte a parlament elé. Az este a legjelentősebb kiegészítést a megállapodás nélküli kilépés kizárása jelenthette volna (Yvette Cooper módosítási javaslata), amit viszont a kemény brexiterek elvből elutasítanak. Rengeteg más kiegészítés (norvég, svájci, stb. terv) is a napirenden volt, de fontos megemlíteni azt az opciót is, amely lehetőséget adna a miniszterelnöknek a határidő (március 29.) meghosszabbítására, ha a brit politikusok nem tudnak megegyezni február 26-ig.
Végül a A Spelman/Dromey-módosítást 318-310 arányban megszavazták, tehát a brexit nem mehet végbe megállapodás nélküli kilépéssel. Viszont semmilyen esetben nem kap haladékot a kormány a március 29-i határidőre nézve.
Az ezt megcélzó Cooper-féle javaslat bukásának hírére be is szakadt a font.
Pound falls as Parliament rejects an amendment that could have led to a delay to Brexit https://t.co/y5eshsoXLn pic.twitter.com/Peal0NuYcG
— Bloomberg Brexit (@Brexit) January 29, 2019
Az utolsó javaslat, - mely szerint az észak-írekre vonatkozó tartalékmegoldás helyett más megoldást kell találni - a konzervatívok támogatásának köszönhetően átment (317-301). Ez azt jelenti, hogy Theresa May ismét mehet Brüsszelbe a tartalékmegoldás átbeszélésére.
A BBC elemezői szerint lehetőség nyílt az alsóház többségi törvényhozása előtt. (BBC / House of Commons)
May a szavazás lezárása után megemlítette felszólalásában, hogy nem lesz elég a Spelman-javaslat eredménye, a megállapodás nélküli kilépést csak akkor kerülhetik el, ha az alsóház is elfogadja a megállapodási tervezetet. A legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként Corbyn kijelentette, hogy tárgyalnának May-el a követeléseikről. Több ellenzéki képviselő szerint is a miniszterelnök és a mögötte álló képviselők döntésükkel megszegték az 1998-as nagypénteki egyezményt, amely az Ír-sziget békéje feletti garanciát jelenti.
Boris Johnson konzervatív brexiter és volt külügyminiszter szerint az EU-t így arra kötelezhetik, hogy a tárgyalóasztalhoz üljenek.
Johnson korábban a Telegraph hasábjain támadta May-t, viszont úgy tűnik, hogy hosszú idő után sikerült az egész pártot a szélsőségesek irányába terelni. (BBC)
Legközelebb február 13-án szavaznak a megállapodás további jövőjéről.
A magyarok csak a gazdasági helyzetük miatt aggódnak?
A HVG angliai magyarokat kérdezett a brexit-folyamat jelenlegi kaotikus állapota kapcsán. A kint élő magyarok inkább tartanak a döntés gazdasági hatásától, mint az idegenellenes hangoktól. Az idegenellenesség a szigetországban ugyan nőtt a kilépést követően, a recessziót jósló előrejelzések következtében kilátásba helyezett leépítések ugyanis elsőként a külföldieket érinthetik. Azonban a HVG által megkérdezettek maradnának az unió nyugati tagállamaiban és nem gondolkodnak a hazaköltözésen, hiszen elsősorban a család és vagyoni biztonság az, amiért Angliát választották.
A kint élő magyarok végül a rendezett és rendezetlen kilépés esetén is regisztrációra kényszerülnek majd, melynek kifejezett célja, hogy a brit fekete és szürkegazdaságban dolgozó ingázók munkájának véget vessen. 2020-tól pedig új szabályzások vonatkoznak majd az unión kívüli, uniós és magyar bevándorlókra egyaránt.
A regisztrációt és a brexittel járó további adminisztrációt a tanácsok kezelik majd, melyek 56 millió fontos költségvetést kaptak.
A rendezetlen kilépési folyamat gazdasági hatásaitól viszont nem csak a kint élő magyarok félhetnek, hanem a hazaiak is. Ahogy korábban már több lap is beszámolt az erre vonatkozó IMF-jelentés adatairól, az uniós gazdaságok közül leginkább Csehország és Magyarország szenvedné el a rendezetlen brexit gazdasági következményét.
Az írás egyes részei a Prokontra.hu-n jelentek meg.
