Az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyre közelebb kerülnek az októberi EU-s csúcshoz, amikor is eldőlhet, hogy a britek megegyeznek-e az unióval, vagy megegyezés nélkül zuhannak ki jövő év áprilisában. Az őszi politikai szezon ezzel el is kezdődött Nagy-Britanniában. Azonban a brit konzervatív kormány képviselői nem csak az EU-s csúcstalálkozókon csapnak össze politikai ellenfeleikkel, hanem az alsóházban is az ellenzékkel, csakúgy, mint párton belüli riválisaikkal.

Szeptember elsején Theresa May ­­– megelégelve az állandó politikai harcot az általa összehozott egyezmény-tervezet körül – szilárd nyilatkozatban állt ki a Telegraph hasábjain a ’chequers deal’ mellett, hiszen szerinte ez az egyetlen járható út, amely tiszteletben tartja a brit szavazók akaratát és többé-kevésbé megfelelhet az EU számára is. A miniszterelnök szerint egy második népszavazás elárulná a demokráciát, üzenve a népszavazásra készülődő kampánycsoportoknak is (People’s Vote/Leave Means Leave) amelyeket ezzel a kijelentéssel egy időre a háttérbe szorított.

Michel Barnier: Chequers halott!

A brexit megállapodásra még hajló francia fél múltheti pozitív európai hozzáállása a fentebbiek tükrében gyorsan változott a hét elején. Michel Barnier EU-s főtárgyaló állítólag kijelentette, hogy az Egyesült Királyság számára az EU-Kanada megállapodásra hasonlító egyezmény lenne kívánatos, így tehát a chequers-i terv halott. A hír az euroszkeptikus toryktól származik, akik ezzel saját álláspontjukat támogatták, mely szerint egy markáns kilépés jobbat tesz az országnak, mint a miniszterelnök Chequersben tető alá hozott tervezete. Az euroszkeptikus képviselők állítását azonban megerősítette Barnier is, aki világossá tette, hogy a chequers-i pontokat nem tartja elfogadhatónak. Mindeközben friss információk szerint a kedvezőtlen álláspontot Dominic Raab brexitügyi miniszer fenyegetése is okozhatta, mivel az ír határ kérdése miatt nekiesett Barniernek. Raab szerint ugyanis jobb, ha felkészíti az EU az íreket arra a lehetőségre hogy visszaállítják az ír és észak-ír határokat. Raabnak amúgy sincs könnyű dolga, egyes források szerint a minisztériumot többszáz szakember hagyta el a megállapodás egyre romló esélyeinek köszönhetően.

Barnier és Raab. A no deal ismét esélyes. (Telegraph/Getty Images)

A második népszavazási kampányra leginkább számító politikai erők, – a tory szélsőségesek – nem hagyhatták annyiban, hogy a miniszterelnök letörje az ismételt szárnypróbálgatásukat. Boris Johnson a Telegraphban élesen bírálta a miniszterelnök politikáját, aki szerinte

fehér zászlót lengetve megy a tárgyalásokra.

A volt külügyminiszter szerint – aki pontosan a brexit tárgyalások állapota miatt mondott le – egyértelmű, hogy a párton belül vannak olyan emberek, akik a kezdettől fogva gátolják az igazi megoldást, a szigetország pedig egyszerűen feladta a saját álláspontját a 40 milliárd fontos kilépési csomagba való beleegyezéssel, folytatva azt az észak-ír-ír kérdéssel.

Az emberek látják, hogy Chequers egy katasztrófa 

- írta Johnson.

A tory radikálisok másik jelentős alakja, Jacob Rees-Mogg azzal nyugtázta a May-féle nyilatkozatot, hogy Barniernek adott igazat. Szerinte az igazi megállapodás a tory szélsőségesek és Barnier álláspontjában rejlik, hiszen régóta hangoztatják a kanadai típusú megállapodás előnyeit, így nagyobb egyetértés van az euroszkeptikusok és az EU-s főtárgyaló között, mint a miniszterelnökükkel.

A második népszavazás elnapolásával a radikális Nigel Farage inkább egy ausztrál kampányban és show turnéban látta meg a lehetőséget. (Politico/Getty Images)

A miniszterelnök válaszában Johnsont támadta azzal a megállapítással, hogy volt külügyminiszterének nincsenek eredeti ötletei a brit kilépéshez, hiszen az országnak egy komoly vezetés kell egy komoly és kivitelezhető tervvel. A miniszterelnök válaszát majd Sajid Javid belügyminiszter nyilatkozata követte, aki támogatva a miniszterelnököt – és megháláva ezzel a belügyi posztot – nem győzte hangsúlyozni, hogy a konzervatív képviselőknek be kell állnia May mögé Johnson támogatása helyett.

A citromsármány-ármány

A brexitért folytatott politikai harcot a valós következmények is beárnyékolják. Philip Hammond pénzügyekért felelős kormánytag többször figyelmeztette Mayt a kilépés súlyos finanszírozási gondjaira. A legóvatosabb becslés szerint is 8%-os gazdasági zsugorodás várható a kilépést követő években. Azonban egy frissen kiszivárgott dokumentum szerint még a legalapvetőbb infrastruktúra finanszírozása is veszélybe kerülhet. Ezt előzné meg a költségvetés vészhelyzeti terve, amelyet a kormánykörökben citromsármány-művelet kódnéven emlegetnek, és amelynek kiszivárgott anyaga nem véletlen kerülhetett ki a Hammond-May harcot követően.

A Szkripal-ügy előkerült és az oroszok ismét kavarnak

Theresa Maynek viszont nem csak a brexittel kell megbirkóznia. Az orosz Szkripal-ügyben ugyanis előkerült két feltételezett elkövető, akik ellen európai elfogatóparancsot intéztek a britek. A szinte semmiből előkerülő gyanúsítottak – Alexander Petrov és Ruszlán Basirov – lehetnek a Szergej Szkripal és lánya ellen elkövetett novicsokos mérgezés tettesei. A letartóztatáshoz és vizsgálathoz elég bizonyítékkal rendelkezik a hatóság. Az ügy mindenesetre elég volt ahhoz, hogy May-t ismét pallóra állítsa a brit politika, hiszen az oroszok nem tagadták, sőt állami hírügynökségük révén megerősítették a feltételezett elkövetők személyét. Ez nyílt kihívás a brit diplomácia ellen, ahogy May kormánya ellen is. Finoman szólva is túl sok a kérdőjel az oroszok részéről, elvégre miért hagynák reflektor fényben ügynökeiket? A brit kormány pedig szokatlan nyugodtsággal kezeli a csaknem háborús cselekedethez hasonlítható esetet.

Alexander Petrov és Ruszlán Basirov, a Szkripal-ügy új fordulata. (EPA)

A salisbury-i mérgezés politikai súlya azonban csakhamar Jeremy Corbynra nehezedett. A legnagyobb ellenzéki párt vezéreként éppen csak véget vetett a párton belüli antiszemita botránynak azzal, hogy a vezetés végül elfogadta a Nemzetközi Holokauszt-emlékbizottság által megszabott antiszemitizmusról alkotott definíciót. Az újabb kihívás viszont ismételten Corbyn önfejűségéből fakadhat, ugyanis Boris Johnson szerint Corbyn nem ismerte el egyértelműen és nem nevezte nevükön a feltételezett tetteseket, annak ellenére, hogy a brit titkosszolgálat a GRU ügynökeiként azonosították a két férfit.

A Munkáspártban azonban továbbra is töretlen sikernek örvend Corbyn - és a régebbi harmadik utas, Blair-párti képviselők által csak „militáns baloldalnak” nevezett vonal. Tony Blair volt miniszterelnök elismerte:

nem biztos, hogy a Corbyn-féle baloldalt többé le lehet győzni a párton belül.

A miniszterelnök és a képviselők szócsatáját a szeptember 5-i miniszterelnöki kérdések órájában tekinthetjük meg, ahol Corbynnak még futotta egy Theresa Mayt kifigurázó táncolós poénra is.