Az új brit választások december 12-i időpontja vészesen közeleg, a szigetország ugyanis 2017 után ismét szavazni fog a parlamenti képviselőiről. A választástól az egész Brexit-folyamat további sorsa függhet. Az esemény fontosságáról és azt kiváltó okokról korábbi cikkünkben számoltunk be, a kampány viszont lassan egy hónapja zajlik, úgyhogy itt az ideje alámerülni a politikában és megnézni a kampány fordulatait és a pártok ígéreteit.

'Tartsuk tiszteletben a népszavazás [eredményét] - szavazz a Konzervatívokra' - hirdeti Johnson. Boris Johnson Facebook

Brexiter törésvonalak a politikai palettán

Rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy a politikai skálát a Brexitnek köszönhetően a szokásos jobb és bal felosztáson túl egy másik tengely mentén a ’brexiterek’ és ’bentmaradók’ tábora is megosztja jelenleg. A szokásos (1922 óta jellemző) két nagy – Konzervatív Párt és Munkáspárton – kívül, további két kisebb-nagyobb kihívóval is számolnunk kell, a LibDem-el és a Brexit Párt-al. Amíg a Brexit Párt deklaráltan a megállapodás nélküli Brexit elérésére jött létre Nigel Farage vezetésével, és a konzervatívok is a kilépés valamilyen formájában érdekeltek, addig a legnagyobb ellenzékiként a Munkáspárt nem vallott teljesen színt a Brexit-politikájával kapcsolatban – így előfordulhat hogy Jeremy Corbyn tárgyal végül az EU-val a kilépésről. A bentmaradók nagy reménye lehet a LibDem által összehozott Unite to Remain pártokon átívelő kezdeményezése, amely minden körzetben indítana jelölteket, az olyan kisebb pártok segítségével mint a Zöldek, a Függetlenek és a Plaid Cymru.
A LibDem esélyeit viszont ronthatja Jo Swinson pártelnök nyilatkozatainak retorikai bizonytalansága, illetve hogy – a kilépési folyamatot elindító 50. cikkely visszavonásán kívül – sok szakpolitikai kérdésben vegyes álláspontra helyezkedtek, mivel baloldali és zöld programjaik is vannak (például 10 milliárd font új tanárokra, 60 millió erdősítésre), de a gazdaság tekintetében liberálisok maradtak és a toryk-hoz hasonló politikát folytatnának.

 Összefoglaló a november 22-i pártvezetőknek feltett kérdésekről. Swinson összeomlott. BBC

A Munkáspárt átfogó reformjavaslatai és szinte forradalmi programja más pártoktól eltérően olyan mély beavatkozásokat eszközölne a köz szolgáltatásokon és a tulajdonosi struktúrákon ami nem feltétlenül egyeztethető a liberálisok gazdasági elveivel, de az Európai Unió szabályaival sem. Talán ennek is köszönhető a Munkáspárt „régi-új” euroszkepticizmusa.

A Munkáspárt programjának kihirdetése Birminghamben november 21-én. BBC

A Munkáspárti ígéretek egy sor Európai Uniós szabály megszegését tartalmazzák magukban. A párt államosítaná a vasutakat, állami tulajdonban tartaná az egészségügyet, új lakásépítési programba kezdene, ingyenes és egységes sávszélű internetet biztosítana, kárpótolná a korhatár emelés miatt nyugdíjtól eleső nőket, átütemezne egyes diákhitel törlesztéseket és csökkentené a nemek közti kereseti különbségeket. Az ambiciózus célok költségeinek fedezésére természetesen leginkább, az eddig a piaci helyzetből hasznot élvező nagy multicégeket adóztatná meg, amelyek a felvetésre a biztos off-shoreozás lehetőségével válaszoltak.

Corbyn Yorkshire-ben az Amazon kapcsán beszélt a transznacionális gigavállalatok megadóztatásáról. PoliticsHome/PA.

A lejárató kampányok és a médiamanipuláció világa

A fentebbiekből kiindulva talán nem is túlzás azt állítani hogy a Munkáspárt politikája igen költséges lenne hosszútávon, a konzervatívok ezt kihangsúlyozva páros lábbal szálltak bele a Munkáspárt jóléti elképzeléseibe. A jelentésük szerint 1,2 trillió fonttal költene többet a kormány öt éves távlatban ami az államháztartást a csőd szélére is juttathatja. A konzervatívoknak mindeközben alkalmazkodni kellett a jóléti narratívához, hiszen a konzervatív szavazók körében is az első két legfontosabb dolog között szerepel az állami egészségügy helyzete. Sajid Javid így 20 milliárd többletet ígért a közszolgáltatások fenntartására. A konzervatívok a kampány során tagadták hogy a kiadásaikat az egészségügy privatizációjából fedeznék, azonban Corbyn pár napja dokumentumokkal bizonyította ennek ellenkezőjét: a privatizációhoz Trump és amerikai partnerei a rajtvonalnál állnak.

Az Állami Egészségügyi Rendszert piacra dobná a kormány – állítja Corbyn. BBC

A Konzervatív Párt hatékonyan hárította a támadásokat, bár azok elhárításában legalább annyi szerepet játszott a miniszterelnök, Boris Johnson személye, mint a támadófelület szolgáltatásában. November 13-án a yorkshire-i áradások helyszínére igyekvő miniszterelnöknek megalázó fogadtatásban volt része, amikor a helyi lakosok a média nyilvánosság előtt küldték melegebb éghajlatra Johnson-t. A katasztrófa áldozataival való szimpátia kampányhoz való felhasználása tehát nem volt szerencsés választás, a manipuláció más eszközeihez folyamodtak. Kiderült, hogy manipulálták a BBC egy felvételét, ahol kivágták a Johnson-on nevető közönség hangját a videóból. A médaimanipuláció pedig egyre súlyosabb méreteket öltött a később a párt médiafelületén, hiszen a BBC-hez hasonlóan a Konzervatív Párt Keir Starmer munkáspárti képviselőről rakott össze egy manipulatív anyagot, hogy úgy tűnjön Starmer képtelen válaszolni a feltett kérdésekre a Good Morning Britain c. műsorban.

Corbyn és Johnson vitája. A tv-s eseményt egyébként utólagos felmérések szerint valóban Johnson nyerte ironikus módon a brexit-szavazásnak megfelelő 51-49% arányban. Erről a BBC valóban készített egy fact-check-et

A Konzervatív Párt egyik legmerészebb húzása később az volt, ahogy a Twitteren keresztül igyekezték interpretálni a kampány során a politikai eseményeket. A november 20-i Boris Johnson és Jeremy Corbyn vita alatt ugyanis ’factchecker’-nek nevezték át a profiljukat és elfogult üzenetekkel árasztották el követőiket, végül Johnson-t hozták ki a vita győzteseként. A tényfeltáróvá átnevezett közösségi média-fiók esete érthető módon óriási felháborodást keltett, melyet még Johnson sem akart kimagyarázni.

Így nézett ki a Twitter-fiók.

Az internetes kampányban más érdekességek is történtek: a Munkáspárt weboldalát DDoS-os kibertámadás érte és szóbahozták a konzervatív vezetés összejátszását az orosz titkosszolgálatokkal. Az orosz beavatkozás áldozataként a volt amerikai elnökjelölt Hillary Clinton szerint a 2016-os brit referendumba is beavatkozhattak a titkosszolgálatok és az erről írt jelentés nyilvánosságra hozását személyesen akadályozza Johnson. Egy héttel később Johnson egy interjúban azt állította, hogy nem tud semmiféle beavatkozásról. Egyébként a párt brexit-ügyi titkára, Stephen Barclay szerint inkább az EU és Donald Tusk azok, akik a médiában tett kijelentéseikkel zavarják a brit választókat.

Kit látna a parlamentben: az iszlamofóbokat vagy az antiszemitákat?

A Konzervatív Pártot hosszú ideje kísérti az iszlamofóbia vádja, legutóbb akkor merült fel látványosan a jelenség, amikor Boris Johnson a burkát hordó muszlim nőket postaládához hasonlította. A kampány során Sayeeda Warsi asszony – a Felső Ház konzervatív tagja – is felszólalt a párton belül terjedő muszlim-ellenességről, amivel úgy tűnik képtelen leszámolni a jelenlegi vezetés. Az ügy Anthony Browne esetével tört a felszínre aki különböző megnyilvánulásaiban terroristázta és különböző betegségek terjesztésével okolta a bevándorló hátterű muszlimokat. Warsival szemben Michael Gove azt állította leszámoltak teljesen a szervezeten belüli iszlamofóbiával.

Az ügyet megpróbálta az ellenzék a kormánypárt lejáratására használni, itt látható Dominic Raab (volt brexit-ügyi miniszter a May-kormányból) és Andy McDonald (közlekedésügyi árnyminiszter) szóváltása. Guardian News – YouTube.

A másik oldalon a Munkáspárt igyekszik megbirkózni az antiszemitizmus rendszer-szintű jelenségével, melyet leginkább a volt ’harmadik utas’, liberális párttagok emlegetnek. A párt mindenféle diszkrimináció esetén belső vizsgálatot indít, és olyan szabályokat hoztak, melyek a gyanú esetére is garantálják a tagok azonnali felfüggesztését vagy kizárását. Egy újabb lépés lett volna a Race and Faith (’rassz és hit’) program, amikor is ellentüntetők és Ephraim Mirvis főrabbi vádjai fogadták a programot kihirdető Jeremy Corbyn-t.

Hiába mondta el többször is beszédéiben az ellenzéki vezető hogy a rasszizmus, megkülönböztetés és az antiszemitizmus bármely formája gonosz és nem megtűrhető, a Mirvis szerint egy "új méreg hatja át a Munkáspártot, mely a vezetéstől származik". Antiszemita kijelentéseket a Konzervatív Párt egyes tagjai is tettek, úgy mint Amjad Bashir, aki egy 2014-ből előszedett nyilatkozatban az Izraelből hazatérő fiatalokat jellemezte agymosottként.

A Munkáspárt helyzetét később súlyosbította, hogy Andrew Neil konzervatív újságíró politikai műsorában többször bocsánatkérésre próbálták rábírni Corbyn-t, aki többször is csak a fent említett beszédrészletét ismételgette. Boris Johnson ezek után érthetően nem akarta elvállalni a kínosnak ígérkező klímavitát és beszélgetést Neil-el, viszont megragadta az alkalmat, hogy bocsánatot kérjen az iszlamofóbia által érintett muszlimoktól. A klímavitán egyébként egy olvadó jégszobor helyettesítette Johnson-t (és Farage-t), akit a Channel 4 szolgáltatói licenszének visszavonásával is hírbe hoztak. A BBC a miniszterelnök további kampányát azzal akasztotta meg, hogy a Neil-interjú függvényévé tette az Andrew Marr-interjút.

Neil műsorának kínos pillanatai. The Sun

A Brexit Párt és a munkás szavazatok elszívása

A Munkáspárt pozícióit nem csak a médiafiaskók, hanem az alternatív pártok megjelenése is veszélyezteti. A LibDem az emlegetett maradáspárti fronttal zsebelné be a baloldali szavazatokat, a másik oldalról viszont a szegény észak-nyugati, régi munkás szavazókörzeteket fenyegeti a Brexit Párt egysíkú politizálása. A Munkáspárt a háromfrontos háború miatt már november elején elvesztette a támogatóinak nagy részét – derült ki a YouGov felméréséből.

A még bizonytalan körzetek. BBC

Nigel Farage pártja igazi forradalmat hirdetve (Szerződés a néppel c. programjával), kimondottan az uniós kilépés ígéretével vette célba azokat a kerületeket, melyek munkáspártiak voltak és minden kerületbe jelölteket állított, majd bombaként robbant a hír hogy az esélyesebb konzervatívok javára a jelöltek csaknem felét (!) visszaléptetik. Farage ezzel azt akarta elérni, hogy a kilépés melletti szavazókat ne osszák meg a pártok között. A TV-s viták alapján Farage egyébként Trump-ra és Johnson-ra szövetségesként tekint és Swinson-hoz hasonlóan leginkább az uniós politika mentén akar programot adni. A BP programjának más pontjai leginkább munkáspárti és konzervatív pontok egyvelege (nincs hosszabbítási periódus a Brexitnél, diákhitelek eltörlése, üzemanyag ÁFA-csökkentés, ingyenes internet, örökösödési adó eltörlése, stb.). A LibDem-hez hasonlóan akár a mérleg nyelvének szerepét is betöltheti pártja, noha a konzervatívokhoz vándorolt az elmúlt hónapban közel a szavazóik fele.

Jo Swinson (LibDem), Nicola Sturgeon (SNP), Nigel Farage (BP) és Sian Berry (Zöldek) interjúja az ITV-n. ITV News

Sok múlhat még a skótokon

A skótok megragadták a Brexit-tematikájú választás alkalmát és előhozakodtak az újabb függetlenségi népszavazás ötletével. Nicola Sturgeon és az SNP azért kampányol, hogy Skócia újra független és később potenciális EU tagállam legyen. Sturgeon az egyik televíziós vita alkalmával elmondta, hogy a skót függetlenség kevesebb problémával járhat mint a jelenlegi Brexit-folyamat. Az SNP-nek azonban a konzervatívokon kívül a Munkáspárttal is számolnia kell, akik egy választási győzelem esetén az első két évben rendeznék le skót függetlenség kérdését. Sturgeonék viszont azzal számolnak, hogy a Munkáspártnak koalíciós partnereke lesz szüksége, így pedig ők támasztanának feltételeket. Ilyen feltétel például a Trident atomrakéták leszerelése is.

Elsöprő konzervatív győzelem várható. BBC

A 68 mandátumos tory túlsúly legyőzésének érdekében a Függetlenek csoportja és a volt miniszterelnök Tony Blair is a taktikai szavazásra szólította fel a baloldali szavazókat. Ha ez bejön és sikerül megállítani egyúttal a Brexitet is, az további milliárdokat szabadíthat fel a költségvetésben – állította Chuka Ummuna.

Konzervatív sikerek és ígéretek

A Konzervatív Párt a botrányok ellenére tetemes előnyre tett szert a hónap folyamán. November 18-án már 14%-al vezettek a közvélemény-kutatásokban, majd 20%-ra növelték az előnyüket az Opinium felmérésében, amely 47%-os támogatottságot jelent a lakosságnál. A Munkáspárt támogatása főleg a 40 év fölötti szavazóknál esett vissza. A baloldal számára ezek után inkább pozitív hírnek számított hogy Stormzy, a híres brit rapper színre lépésével és tweetjeivel megugrott a szavazásra regisztráltak száma, főleg a fiatalok körében (236%-al).

A fiatal szavazókat Stormzy hozza. Getty Images

A konzervatívok a legutóbbi, YouGov felmérés szerint így is elsöprő, 68 mandátumos fölényre tehetnek szert. A Konzervatív Párt népszerűsége az óriási médiafölényen kívül talán annak is köszönhető, hogy a fennálló problémákra egyszerű válaszokat kínálnak, szemben a Munkáspárt bonyolultabb programjával. Ilyen válasz például a bevándorlók pontrendszer alapján történő szortírozása, amely már a korábbi kampányokban is ígéretként szerepelt. A bevándorlók az egészségügy helyzetét megoldó narratívában is fontos szerepet játszanak, hiszen Johnson szerint a bevándorlóknak – akik „visszaélnek” a rendszerrel – hozzá kell majd járulniuk (egy azonnali 625 fontos befizetéssel) az egészségügy finanszírozásához. A Munkáspárt adópolitikájával szemben a tory kormány csökkentene az adókon és a miniszterelnök állítása szerint a Brexit végrehajtásával véget vetne az új kormány a bizonytalan gazdasági környezetnek. Ezen kívül a programjukban jelentős összegeket fordítanának a közbiztonságra, az egészségügyet pedig több ezer új ápolóval és körzeti orvosokkal töltenék fel. A miniszterelnök a választási programmal egy „új Britannia létrehozását” ígérte meg.

Egyszerű lájk-vadászat: dzsemet vagy krémet? Boris Johnson Facebook 

A legfrisebb közvéleménykutatások eredményeit az alábbi BBC linken érheti el:
https://www.bbc.com/news/uk-politics-49798197