A britek élelmiszer-tartalékokat halmoznak fel – valós veszéllyé vált a megegyezés nélküli kiszakadás, a „no deal” brexit.
A britek kilépési tárgyalásai az elmúlt napokban finoman szólva sem alakultak túl rózsásan az Európai Unióval. A héten odáig fajultak az események, hogy hivatalosan is bejelentésre került a kormány részéről, hogy az országnak készleteket kell felhalmoznia a „no-deal” brexit, azaz a megegyezés nélküli kilépés lehetőségére felkészülve.
A a kudarcos helyzetet az újonnan kinevezett "brexit miniszter", Dominic Raab ismerte be. A szigetország kilátásai olyan súlyossá váltak, hogy vészhelyzeti terveket dolgozott ki a kormány. A miniszter kedden tartott bizottsági meghallgatása során azonban elismerte azt is, hogy összességében nem lesz elég a tartalék, a hosszútávú megoldás megtalálása az élelmiszeripar szereplőitől függ majd. A kormány egyelőre 3 milliárd fontot tett félre a tartalékok felhalmozásához. Ezzel egy időben a nemzeti egészségügyi ellátórendszer (NHS) elkezdett tartalékot halmozni a kilépés esetére, ugyanis ez a lehetőség azt jelenti a szigetország számára, hogy nem csak az élelmiszerellátás, hanem a különböző gyógyszerek is hiánycikké válhatnak.
A kilépés után az első árucikkek közt a friss élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek) látják a legnagyobb kárát a WTO-s vámoknak. (Alamy/Guardian)
Matt Hancock, az új egészségügyi államtitkár is bizonyos elővigyázatosságról és vészhelyzeti felkészültségről tett említést, leginkább a gyógyszerek és az egészségügyi ellátáshoz szükséges anyagok felhalmozását tartva szem előtt.
Az országban nem csak háziorvosokból, hanem a gyógyszerekből is hiány fog keletkezni. (PA/BBC)
Az országban 70-nél is több vészhelyzeti teendőről való tájékoztatást fog közölni a kormány, amelyet követniük kell a vállalkozásoknak és háztartásoknak egyaránt.
A válságos helyzet kialakulása sejthető volt. David Davis lemondását és Raab kinevezését követően azonnal fel kellett készülni a legrosszabbra. A kormány brexit álláspontjához, a „chequers-i” egyezményhez fűzött kiegészítésekről ugyanis az elemzők nagy része tudni vélte, hogy ezáltal az Egyesült Királyság olyan teljesíthetetlen feltételeket szabhat majd az EU számára, amibe az unió nem mehet bele, ha fenn akarja tartani az unió alappilléreit jelentő négy szabadságot (áruk, szolgáltatások, tőke és a munkaerő szabad áramlása).
Alig pár szavazaton álltak vagy éppen buktak a vámuniót érintő kérdések és kiegészítések az alsóházi vitát követően. (BBC)
Az EU Bizottsága közre is adta az egyik korábban kidolgozott tanulmányának összefoglalóját, amely az egyes gazdasági szektorokat érő lehetséges károkról tartalmaz "elővigyázatossági" forgatókönyvet.
Ez itt érhető el.
A bizottsági ülésen leszereplő Raabnak a médiában el kellett adnia a "no deal", azaz a megegyezés nélküli katasztrofális kilépés verzióját. A fiaskót követően Raabtól aztán May kormányfő személyesen vette át a tárgyalások vezetését. Raab eleinte tagadta, hogy bármilyen lényeges döntés a miniszterelnökhöz került volna, aztán később elismerte, hogy bizonyos pozíciók változtak, és a miniszterelnök a saját kezébe vette az irányítást. Viszont hozzátette, hogy a minisztériumi munkarend nem változott. Ennek némileg ellentmond, hogy fény derült May saját tevékenykedésére, ugyanis a minisztérium mellett egy olyan munkacsoporttal dolgozott a brexit egyezményen, ami közvetlenül az ő hivatala alá tartozik. Az így megszülető brexit-törvénycsomagot a kormány a sima és rendezett kilépés dokumentumaként jellemezte.
Több nagy cég között az Amazon vezetője azonban figyelmeztette a politikusokat, hogy a kilépést követő hiány miatt polgári engedetlenségig és zavargásokig fajulhat a közhangulat. Mindeközben Raab a Marr-showban számolt be az élelmiszerkészletek felhalmozásáról.
Theresa May az elszenvedett presztízsveszteség miatt és saját pozíciójának megerősítésének érdekében országos kampányt tervez és északnak indult a chequers-i egyezményben értelmezett brexit-tervezet népszerűsítésére. Raab sajtószereplései után May azt nyilatkozta, hogy az élelmiszerek felhalmozása inkább hogy megnyugtatóan hathat a britekre, amennyiben egy „no deal” forgatókönyv az országot a káoszba taszítaná.
Is the Government stockpiling medicines and blood products - and should we be worried?
— 5News (@5_News) 2018. július 25.
Theresa May says she's being "sensible" with preparations for a no deal Brexit to ensure "we'll be able to continue to do the things that are necessary once we've left the EU" | @andybell5news pic.twitter.com/OgRfGklxlv
A szélsőjobboldali konzervatívok időközben elkezdtek készülődni a mérsékeltebb társaikkal közelgő megmérettetésre. Steve Bannon, Trump egykori tanácsadója több befolyásos európai jobboldali radikálissal (Marie Le Pen, Nigel Farage, Orbán Viktor) is találkozott az elmúlt időszakban, valamint elkezdte támogatni az ezekhez a személyekhez tartozó politikai szervezeteket. A legutóbbi pletykák szerint Boris Johnsonnal is kapcsolatba léphetett. Ez azért lehet jelentős, mivel Johnsont támogathatja a May esetleges bukását követő időszakban, egy, a miniszterelnöki székért folytatott versenyben.
Boris Johnson még "megmentené" a brexitet. (BBC/House of Commons)
Johnson korábban azzal fejezte be az alsóházi felszólalásában a külügyi pályafutását, hogy megalapozta magának a további politikai ambíciókat ígérő pályát. Beszédében a brexit-folyamat megmentéséről beszélt - nyilvánvalóan May tervezett, mérsékelt kilépése ellen. Hasonlóképp, mint a lázadó torykat saját barakkjában tartó Jacob-Rees Mogg, aki May legjelentősebb ellenfele volt, és akinek javarészt a chequers-i kiegészítéseket is köszönheti a kormány.
A Johnson távozása óta külügyminiszter Jeremy Hunt azzal próbálta javítani a brit tárgyalási esélyeket, hogy Raabot támogatva azt kezdte el hirdetni, hogy amennyiben nem fogadja el az EU a britek jelenlegi feltételeit,
a megegyezés nélküli kilépésért az EU-t okolja majd a közvélemény.
A brit külügyek viszont nem alakultak úgy, ahogy azt Hunték remélték a Donald Trump amerikai elnök politikájának köszönhető vámháború alapján.
Trump és Jean-Claude Juncker, – az Európai Bizottság elnöke – az elmúlt napokban megállapodtak abban, hogy a vámokat csökkentik mindkét fél részéről. Tűzszünetet kötöttek ezzel a vámháborúban az EU és az USA között. Kivel fog így kedvező kereskedelmi szerződést kötni a megegyezés nélküli kilépés esetén az Egyesült Királyság? Tehette fel immár az átlagszavazó, hiszen az EU a népszavazás óta eltelt időszakban Kínával, Japánnal, Ausztráliával és a Mercosur-térség (dél-amerikai közös piac) tagállamival is kölcsönösen előnyös szerződéseket tudott kötni.
Juncker állítólag kártyákkal magyarázta el Trumpnak a gazdasági összefüggések logikáit. (Index/Reuters)
A megegyezés nélküli brexit rémképe a közvéleményben is erős aggodalmakra adott okot. A kialakuló vészhelyzet növekvő esélye miatt a Munkáspárt átvette a vezetést (két százalékkal nagyobb a népszerűsége a konzervatívokhoz képest) egy nem rég megjelent közvéleménykutatás szerint, tehát a May-féle megegyezésbe vetett polgári bizalom összeomlott.
Azonban több olyan vélemény is napvilágot látott, hogy Jeremy Corbyn képtelen a Munkáspárt megfelelő vezetésére, mivel a párton belül elharapódzott a rasszizmus. Egyelőre a párt tétlensége valóban azt bizonyítja, hogy megbénítja őket az antiszemita botrány.
Theresa Maynek viszont volt még egy esélye a politikai bizalom visszaszerzésére, mivel az irányítás átvétele után közvetlenül adhatja el tervezetét az EU-s tagállamoknak és Barniernek.
A találkozó azonban ismét csalódást keltett a britekben, az EU hajthatatlannak tűnik, hiszen minden érdeke ahhoz köti, hogy a briteket bent marasztalják az unióban és ezzel elkerüljék a precedensteremtést. Bár úgy tűnt eleinte, hogy az EU a mérsékelt brexiterek álláspontja felé hajlik – ez mindenképp jobb ajánlat, mint a kemény brexitereké – Michel Barnier valósággal darabokra szedte May vámtervezetét.
Borús kilátások - Barnier hajthatatlan. (Getty Images/Guardian)
A tárgyalás során Raab amellett érvelt, hogy az ír határkérdés megoldható, és később egy őszi tárgyalással is kieszközölhető a megegyezés. Barnier legfőbb kritikája azonban a megegyezés lényegét érintette. Az EU-s megbízott szinte visszhangozta a brit álláspontot, amely úgy összegezhető, hogy
az EU elemi érdeke a tagállamok határainak védelme és a vámhatárok megfelelő fenntartása. Az EU nem mehet bele a kettős vámrendszerbe és nem engedheti, hogy EU-s vámokat szedjen a termékeken egy harmadik félnek számító külső állam.
Ezzel igencsak valószínű, hogy olyan léket kapott May tervezete, amivel igen hamar a doveri szikláknak csapódik a mostani brit kormány brexit-bárkája. Raab a második találkozót követően nem győzte hangsúlyozni, hogy most már az EU térfelén van a labda, nekik kell kreatívnak lenniük. Barnier békülékeny hangnemet ütött meg, mondván
nem egyszerű a huszonhét tagállam és a britek között megtalálni a közös nevezőt.
Amennyiben az EU mégis hajlik a megegyezésre, a May által felvázolt vámrendszer nem lesz kész 2022-ig. Mindenesetre az első fázisban elért eredmények, köztük a legfontosabb – az EU-s és kint élő dolgozók jogainak biztosítása – megmaradnak.
Legközelebb a felek augusztus közepén fognak egyeztetni, Theresa Maynek pedig nagyjából októberig van ideje a működő, teljes megállapodás megkötéséhez, valamint ahhoz, hogy egyenként meggyőzze a tagállamokat. Az idő tehát a kormányfő ellen dolgozik, csak úgy mint az ellenzéki és szélsőjobboldali ellenfelei, valamint az egyre növekvő elégedetlen tömeg, amely a második népszavazást követeli.
