A brit parlamenten a világ tekintete

Kedden szavaz a brit parlament alsóháza a kormányfő és az EU által összehozott tervezetről. Theresa May brit miniszterelnök hiába odázta el a szavazást csaknem egy hónappal, az alsóháznak döntenie kell a brexit jövőjéről. May az elmúlt években összecsapott már az ellenzékkel, az EU-val, a koalícióspartnereivel és még a saját pártjával is, győzelmet győzelemre halmozott. Mostanáig. A képviselők kiegészítésekkel próbálták húzni az időt, ami remek erőpróbának bizonyult. May kétszer is vereséget szenvedett. A kormányfő és EU közös tervével szemben jelenleg nem mutatkozik életképes alternatíva, a megegyezés nélküli kilépés gazdasági katasztrófája, helyette vagy az alkotmányos válság, vagy a demokratikus népszavazás eredményének semmibevétele fenyeget. A következő két napban igazán sok múlhat azon a pár tucat politikuson akik a szavazattöbbséget jelenthetik.

Kifutnak az időből

Erzsébet királynő karácsonyi üzenetét, valamint a decemberi halasztást követően már érezhető volt a pánikhangulat a kilépés körül. A királynő beszédével ellentétben, az országon nem a nemzet egysége, hanem a sosem látott megosztottság lett úrrá. Ez a képviselők hozzáállásán is tapasztalható volt, már decemberben kiderült, hogy egyik brexit forgatókönyvnek sincs többsége a parlamentben, így a kormányfő tervének sem. Ebből következik, hogy az újévben szinte megállíthatatlanul robog a szigetország a megegyezés nélküli kilépés márciusi dátuma felé. Ennek garanciája pedig az 50. cikkely, amiről még Lisszabonban döntöttek a tagállamok. A brit belsőjog ugyan lehetőséget adna a halasztásra, de az 50. cikkely szerint a kilépő államnak és az uniónak két év áll rendelkezésre a tárgyalások lebonyolítására. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a britek akár egyoldalúan is felmondhatják az 50. cikkelyt és azonnal visszakaphatják a korábbi státuszukat. Azonban ezt az álláspontot a jelenlegi brit kormány nem támogatja, és a képviselők részéről is hiányzik a kellő támogatás. Tehát csak egy újabb népszavazás vagy általános választás után változtathatna az ország a brexiten és vonhatná vissza az egész kilépési folyamatot. Ez viszont aláásná a demokráciába vetett hitet, hiszen az első népszavazás – még ha nem is volt jogilag kötelező érvényű – a modern Egyesült Királyság legnagyobb demokratikus eseménye volt, legalább három évtized távlatában (az EGK-hoz történő csatlakozás óta). A királyság dönthet természetesen úgy, hogy kiegészíti és elhalasztja a kilépés dátumát, azonban ezt a közösségi jog szabályozza az 50. cikkelyben, amely újabb tárgyalásokhoz vezetne, mivel a többi tagország beleegyezésére is szükség lenne.

theresa_may_press_association_bbc_commons.jpg

May az alsóházban mond beszédet. (BBC/PA)

Két vereség 24 órán belül

A képviselők így az egyetlen előttük álló utat választották a hónap elején: kiegészítésekkel kezdték bombázni a törvényhozást, amivel nem csak időt nyerhettek, hanem válaszút elé állították a kormányfőt és próbára tették a tervet, valamint a kormánynak a megegyezés nélküli kilépésre ("no deal") utaló készületeit. Erre úgy került sor, hogy a költségvetési törvény kiegészítésében meghatározták, hogy a kincstár a parlament beleegyezése nélkül nem tehet előkészületeket. Így a képviselőknek 303 szavazattal a 296 ellenében sikerült meghátrálásra késztetnie May-t és a radikális brexitereket, ezzel pedig vissza tudták rántani a kilépésre készülő országot. Egyelőre ugyan nem tudni mi lesz, ha May tervét is leszavazzák a keddi alsóházi ülésen. Ha a miniszterelnök terv nélkül és megegyezés nélkül is kitart a kilépés mellett, akkor csak a „no deal”-ellenes többpártikoalíció állíthatja meg a miniszterelnököt, annak ellenére, hogy több miniszter is jelezte, lemondanak, ha a kormány a megegyezés nélküli kilépés mellett dönt a keddi vereség esetén.

kepviselok_a_haz_elott_bbc.jpg

Kormánypárti lázadó és ellenzéki képviselők a ház előtt. (BBC)

A szavazatok számát tekintve nem sokon múlott a megosztott ország képviselőinek döntése. Mindössze 20 konzervatív képviselő meggyőzésével sikerült többséget keríteni. A lázadó konzervatív képviselők leginkább azt akarták tudatni társaikkal, hogy a jelenlegi megegyezés terve mellett is ki fognak tartani a következő szavazáson de ha az elbukik, akkor bármit megtesznek a megegyezés nélküli kiszakadás ellen. May ellen azonban összefogtak a párttársai az ellenzékkel is, és 308 képviselő szavazatával a 297 ellenében megszavazták a „B-tervet”. Ez lényegében kényszert ró a brit kormányra, melynek a May-féle kilépési terv leszavazását követően – amennyiben az tényleg kudarcot vall kedden – három napon belül (legkésőbb január 21-ig) egy B-tervvel kell előállnia.

A képviselők lázadását vezető volt főügyész, Dominic Grieve szerint ez arra kényszerítheti May kormányát, hogy a katasztrófa elkerülésé végett új alternatív megoldásokat találjanak ki a fennmaradó időben. Az alsóházi szavazások során ismét felmerült a gyanú John Bercow házelnökkel szemben, hogy nem maradt pártatlan a brexit kérdésben, mivel előrehozta Grievék kezdeményezését, ráadásul a felesége autójával ment egyszer munkába, melyen egy brexit-ellenes matrica volt. Az alsóház jogi tanácsosai kivizsgálták az esetet, de nem hozták nyilvánosságra az eredményt több képviselő kérésének ellenére sem.

Stormont vétója

Theresa May miniszterelnök eközben azon dolgozott, hogy a szavazáshoz szükséges többséget, – 15-20 képviselő szavazatát – biztosítsa inkább a keddi szavazásra. A kormány koalíciós partnerei, az észak-ír Demokratikus Unionisták 10 képviselője épp azért szakított May tervével, mivel az beláthatatlan időre biztosította volna az Ír Köztársaság és a királyság észak-ír része közt átmenetinek ígért tartalékterv ("backstop") vámunióját. A brit kormánynak azért van eredetileg szüksége erre az intézkedésre, hogy elkerülje a fizikai ellenőrzéseket és valós határok újbóli felállítását a több évtizednyi véres polgárháborút látott területeken, ahol a terrorista akciók csak az 1998-as nagypénteki egyezménnyel értek véget.

Ahogy Wales és Skócia is a brit parlamenttől „kiutalt” jogkörökkel rendelkeznek, - melynek köszönhetően bizonyos belügyeket és ahhoz fűződő jogokat gyakorolhatnak saját parlamentjük révén, - úgy a tartalék vámunió ügyében az észak-ír gyűlés Stormontban (Westminster ulsteri megfelelője) most May ígéretének részeként megkaphatja Londontól a vétó jogát. Az észak-íreket képviselő unionista párt azonban nem akar belemenni a döntésbe, hiszen már nem lenne olyan súlyuk a vétóval a szavazás után, mint jelenleg a brit parlamentben a mérleg nyelveként.

Hajók nélkül egy szigeten?

A briteknek szükségük van minden sikerre, mivel a megegyezés nélküli kilépésre egyáltalán nem készültek fel. Erre utal az is, hogy a cég, amelyre rábízták a kilépési forgatókönyv esetén a logisztikát, még sosem foglalkozott hajózással. A Seaborne kikötője egyszerűen el sem készül márciusig. Chris Grayling miniszter szerint minden a legnagyobb rendben van a megbízott cég körüli ügyeket illetően, amíg az ellenzéki árnyminiszter szerint Seaborne-nak nincsenek alkalmazottai, sem járműveik, sem elegendő tapasztalatuk a logisztika lebonyolításához.

logisztika_bbc.jpg

A kikötőkbe gyógyszereket és élelmiszereket kell majd szállítani. (BBC)

A Munkáspárt kezébe kerülhet a gyeplő

A Munkáspártot az elmúlt pár évben sikeresen hatástalanította a Konzervatív Párt és a May-kormány, hiszen különböző botrányokkal sikerült eltéríteni a választókat a Jeremy Corbyn vezette ellenzéki erőtől. A Munkáspártot a kilépés miatt is sokan kritizálták, mivel Corbyn nem ment bele teljesen a brexit visszafordításába és a második népszavazást megcélzó összpárti kezdeményezésbe. Viszont a stratégia úgy tűnik, hogy lassan kifizetődővé válik, és a demokratikus akaratot figyelembe véve az ellenzék hajtaná végre a kilépést biztosabb keretek között. Erre úgy kerülhet sor, ha May terve elbukik az alsóházi szavazáson, és az ellenzék alsóházi bizalmatlansági indítványt kezdeményez a miniszterelnök ellen, mely ha sikerrel jár, akár új választások kiírására is sor kerülhet. Itt pedig az ellenzék kalapjából nem csak a megszorítások véget vetése, a szociális ellátórendszer és egészségügy helyreállításának ígérete, hanem a sávos adóztatás és a rendezett kilépés is előkerülhet a kampányban. Ezeken a területeken nem jeleskedett a Konzervatív Párt az elmúlt évtizedben, az ellenzéki narratívában ráadásul a brexit az egyik jelképe lett a nagytőkés kizsákmányolásnak és a társadalmi egyenlőtlenségeknek. Az aggodalmak némileg megalapozottak, mivel a brit kormányfő és volt külügyminiszterének Szingapúrra és adóparadicsomra tett utalásai a szigetország jövőjével kapcsolatban összevetve a lakhatási körülményekkel és a londoni szupergazdagok emlkedő számával tényleg azt sugallják, hogy a brexit végtére csak a legvagyonosabbaknak kedvez majd, amely fölött a legvagyonosabbak is őrködnek a jövőben. A Munkáspárt így elég széles platformot tudhat magáénak a konzervatív belháború és May várható bukása után, esetlegesen átcsábítva a mérsékelt konzervatív, kilépés melletti szavazókat is.

yellow_vest_bbc.jpg

A sárgamellényesek itt is megjelentek – a társadalom elégedetlen. (BBC)

De vajon tényleg bukik May?

A brit képviselőknek a bevándorlási törvénytervezetetről és még számos más brexittel kapcsolatos törvényről kell szavazniuk holnap, a törvényhozás időrendje rendkívül szoros lesz, May azonban nem halaszthatja tovább a képviselők döntését.

Sokatmondó a BBC elemzése, mely hatalmas, 228 képviselős többséggel létrehozott megsemmisítő vereséggel számol, ami azt jelentené hogy a May-hez hűséges képviselők száma drasztikusan visszaesne és csak a belső köre szavazna a megállapodási tervezetre. Viszont a bukást követően – ahogy a cikk elején is említettük – több képviselő is igyekszik a megállapodás nélküli kiszakadástól megóvni az országot. Az britekre így ellenzéki bizalmatlansági indítvány, egy gyors B-terv és újratárgyalás vagy egy újabb általános választás várhat, összekötve valamelyik opciót egy, a határidő meghosszabbításáról folytatott tárgyalással, hiszen az EU-tól kell még több időt kérniük.

Vészjóslás

A brexitről szóló gazdasági rémhírek már a népszavazás első napjától jelen vannak a brit közéletben. A legnagyobb hullámokat a japán gépjárműipar sajtóvisszhangja keltette a médiában. továbbá Abe Shinzo japán miniszterelnök is kijelentette, hogy az egész világ azt szeretné, ha a britek elkerülnék a megállapodás nélküli kilépést. A japán kormányfő ugyanakkor késznek mutatkozik a megegyezéssel történő kilépést követően új kapcsolatokat kialakítani az Egyesült Királysággal.

Jeremy Hunt külügyminiszter is kiállt miniszterelnökének terve mellett, mivel kijelentette, hogy ha anélkül lépnek ki, az megbénítja az országot. A Hunthoz hasonló, brexitért aggódó hangok szerint a megegyezés nélküli kilépést gátló képviselők kivonulása egy esetleges „no deal” esetén a törvényhozás ellehetetlenítésével járhat és benntarthatja az országot az unióban. Ugyanakkor elítélte a házelnököt, Bercow-t, aki szerinte a munkájával végig a bent maradást segítette elő az elmúlt években.

Majd a kormányfő jóslata következett a hétvégén és hétfőn, mikor is az Expressnek elmondta, hogy

„Nagy-Britannia a legjelentőségteljesebb pillanattal néz farkasszemet, melyre a világháború óta nem volt példa.”

A kormányfő kis kikacsintást tett itt az ellenzékeire, és kifejezte a meggyőződését, mely szerint ő miniszterelnökként mindig a helyes utat követte a különböző ideológiai nézőpontok sűrűjében, a brexit pedig nem egy játék, hanem egy jelentőségteljes szavazás a britek jövőjéről.

„A bukás katasztrófális és megbocsájthatatlan sebet ejtene a demokráciánkban. Szóval a hétvégi üzenetem a parlamenthez elég egyszerű: felejtsék el a játszadozást és tegyék azt, ami helyes az országnak."

- hangoztatta a brit kormányfő.

Hétfőn pedig további messzemenő következtetéseket vont le, amikor kijelentette – Hunt megállapításait tovább hangoztatva – hogy

„(…) az Egyesült Királyság talán ki sem lép az unióból”

ha természetesen azok a feltételek teljesülnek, ami döntésképtelenné tenné az országot.

May szerint a megállapodás nélküli kilépés is jobb lehet, mint egy rossz deal, vagy az ország megbénulása. A keddi szavazás után azonban végre mindenki tisztábban fog látni. Utolsó, szavazás előtti beszédét hétfő este tartotta meg a kormányfő, ahol ismételten hangoztatta a jelenlegi megállapodás előnyeit, valamint a 2005-ös időszak miatt felmerült vádakra próbált válaszolni, amikor is még képviselőként a wales-i megismételt népszavazás mellett tett hitet, az ismétlés pedig kísértetiesen hasonlított a jelenlegi helyzetre.

Holnap a BBC-s live feeden követhetjük végig a szavazás kimenetelét.