Theresa May brit kormányfő a bevándorlás tematikájára épülő kilépési népszavazásnak megfelelően az EU-ból érkező bevándorlók ellen beszélt, mikor úgy nyilatkozott, hogy a tagállamokból érkező munkavállalók nem kapnak preferenciát és ugyanolyan feltételek vonatkoznak rájuk, mint bármely harmadik országból érkező munkavállalóra.

A miniszterelnök szerint ezzel sikerülhet majd irányítani a bevándorlás mértékét és a magas képzettségű munkavállalók előnyben részesítésével ­– szembe helyezve ezzel az alacsony képzettségű munkavállalókat – javítható a helyzet.

Egy sikeres konferencia után. (Getty Images)

Az intézkedés nem kérdéses, hogy politikai célokat szolgálhat leginkább, hiszen a híres Bank of England által készített, bevándorlásra vonatkozó 2015-ös Nickell-Saleheen tanulmány is kiemeli, hogy a bevándorlás nagy része így is az Európai Unión kívülről jön, valamint az alacsonyan képzett munkaerőre gyakorol bérnyomást. May azonban könnyen elszámolhatja magát. A gyárak és multinacionális nagyvállalatok által foglalkoztatott, közel félmillió állás is veszélybe kerülhet a kilépés miatt.

Legutóbb a Nissan figyelmeztette a briteket arra, hogy a kilépésnek súlyos gazdasági következményei lesznek. A gazdasági aggodalmakjnak ugyanakkor némileg ellentmond, hogy az Unilever folytatja a termelést az Egyesült Királyságban, és mégsem költözik Rotterdamba (ezt követően erősödött átmenetileg a font is). Majd ismét árnyalta a képet a Tesco bejelentése. Az áruházlánc az egész szigetországban élelmiszerkészleteket halmoz fel karácsonyig. 

A Munkáspárt pártkonferenciáját követően a miniszterelnökön volt a sor, hogy a Konzervatív Párt gyűlésén megszabaduljon a tavalyi köhögős, „papír-szórós” mutatványaitól és egyfajta víziót adjon a még megmaradt híveinek és leszerelje a szélsőséges, párton belüli ellenzékét, valamint a baloldali ellenzéket.

A konferencia első napján Boris Johnson jött, látott és győzött. May párton belüli riválisára nem hiába tekintenek úgy, mint a miniszterelnök egyik lehetséges utódjára. Johnson állítása szerint a legüdvösebb az lenne ha a

miniszterelnök chequersi tervét egyszerűen kihajítanák („chuck chequers”)

és visszatérnének egy lazább, „kanadai típusú” (ez tkp. olyan egyezmény, mint ami az EU és Kanada közt jelenleg létezik) megállapodáshoz. A volt külügyminiszter azt is megfogalmazta, hogy a jelenlegi kilépés formája elfogadhatatlan, a brüsszeli bürokraták pontosan erre a tervre vágynak, hogy a szigetországgal példát statuáljanak, miközben az államnak a belső problémáira kellene már rég koncentrálnia és adókedvezményeket, házépítési programokat finanszírozni a két éve húzódó brexit-ügy helyett.

Boris Johnson szaladgál a réten. A konferencia előtt posztolt képpel a miniszterelnök ellen indított sajtókampányt, mivel Theresa May még régebben egy interjúban azt tudta csak felhozni, hogy a legrosszabb gyerekkori csínye az volt, hogy kislányként egy búzatáblán fogócskáztak. (Sky News/Peter Macdiarmid/LNP)

Johnson eufemisztikus beszédét hatalmas taps és éljenzés követte. Johnson mögött jelentős tory erők gyülekeznek, miközben May mögé állt – meglepő módon – Micheal Gove és a mérsékeltebb tory vonal, melyet May újonnan kinevezett miniszterei is erősítenek. Dominic Grieve és 40 tory képviselő pedig kifejezetten leszavazna bármilyen kanadai szerződéshez hasonló egyezményt, már amennyiben Johnsonék annak irányába terelnék a miniszterelnököt.

Theresa May konferencián tartott beszéde azonban megmentette a kormányfőt, hiszen a BBC-s Laura Kuenssberg beszámolója szerint, még a miniszterelnök saját emberei sem számítottak ilyen kiemelkedő teljesítményre. May először is – minden kínosságát felvállalva – az ABBA - „Dancing Queen” c. számára táncolt be a színpadra, majd kezdte meg szónoklatát. Eltemette a Munkáspártot, mivel az szerinte végleg a radikális Jeremy Corbyn irányítása alá került, ezzel pedig óhatatlanul is tovább mélyítette a miniszterelnök a nemzet bal- és jobb fele közt tátongó politikai szakadékot. Később arról is győzködte a munkáspárti szavazókat és képviselőket, hogy a legjobb, ha nem is szavaznak Corbynékra a jövőben, egyenesen a konzervatívoknál van a mérsékeltek helye. May egyébként saját pártján belül is ezt a mérsékelt vonalat kívánja hangsúlyozni, elvetve nem csak a Johnson-féle vonalat, hanem az olyan pártokon kívüli kezdeményezéseket is amelyek a második népszavazás felé terelnék a közvéleményt (mint a People’s Vote). May azzal próbálta lelkesíteni a közvetlen közönségét és a brit hallgatóságot, hogy a nyolc éve tartó megszorításoknak immár vége, azonban ez egészen bátor cselekedet, annak tükrében, hogy ugyanezt 2015-ben is kijelentette a kormány, Philip Hammond pénzügyminiszter pedig folyamatosan kongatja a vészharangot a brexit miatt bekövetkező 70 milliárdos kilépési összeg és az egészségügyet érintő tervezett költségkivonások miatt.

May tánca és beszéde:

 Részletes interjú az alábbi linken Laura Kuenssberggel: https://www.bbc.com/news/uk-politics-45735832

 A Financial Times összefoglalója:

A miniszterelnök itt arról is beszél, hogy Johnsonnal ellentétes elvek vezérlik, és hogy a chequers-i terv kissé antidemokratikus, de a legjobb választható út. Nem sokkal később a Guardian arról számolt be, hogy a miniszterelnök a munkáspárti képviselők szavazataival erősítené meg a tervről való parlamenti szavazást, magához csábítva a Corbynban csalódott képviselőket.

Theresa May minisztereinek kommunikációja viszont korán sem volt olyan sikeres az elmúlt időben, mint ahogy arra a miniszterelnök politikai sikersorozatából következtethetnénk.

Liam Fox nemzetközi kereskedelemért felelős miniszter támogatja ugyan May politikáját, azonban aggodalmát fejezte ki, amiért az ország megállapodás nélkül léphet ki az EU-ból. Amennyiben bilaterális szerződést köt az Egyesült Királyság, később változtathat is rajta, ezért csak a megegyezés léte fontos önmagában – derül ki  Guardian cikkéből.

Dominic Raab kilépésért felelős miniszter egy ideje egy helyben tapos, ugyanis a salzburgi találkozó megakasztotta a hivatal munkáját. Raab egyelőre úgy tűnik, hogy várakozik egy kedvező EU-s ajánlatra, és nem győzi sürgetni az EU-t annak megtételére. A miniszter teljes mértékben elítéli a kormányfő ellen beszélő EU-s vezetőket, és kizárólag az EU-t okolja a kudarcos találkozó miatt, amely szerinte nem akar igazi megállapodást.

Jeremy Hunt külügyminiszter még inkább átlendült az EU-ellenes diplomáciai offenzívába.

Az EU-t egyenesen a Szovjetunióhoz hasonlította, amely a bentmaradásra kényszeríti a kedvezőtlen ajánlattal az Egyesült Királyságot.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk szerint ez a megnyilvánulás buta és sértő. Tusk – aki lengyelként a fél életét a szovjet tömbben töltötte – elítélte Huntot, ugyanakkor hidegen hagyja, hogy a miniszter lemond-e a felelőtlen és sértő szavak miatt.

A Szovjetunió a börtönökről és a gulágokról szólt, határokról és falakról, civilek és szomszédok elleni erőszakról. (…) Az Európai Unió a szabadságról és emberi jogokról, a prosperitásról és békéről, a félelem nélküli életről, valamint a demokráciáról és pluralizmusról szól – egy kontinensről belső határok és falak nélkül.

nyilatkozta Tusk.

Philip Hammond pénzügyminiszter, – mint korábban említettem – May számára ugyancsak fejtörést okoz. Johnsonékkal szemben a konzervatívok teljesen másik oldalát képviseli, aki akár bent is maradna, de mindenképp kompromisszumra hajlandó állást képvisel a kormányban. Olyannyira, hogy a kockázatmentes hozzáállása veszélybe is sodorta a miniszterelnök terveit – állítja a volt kilépési miniszter David Davis. A politikus szerint Hammond túlságosan idealista, amíg egy politikus feladata az hogy cselekedjen. Hammond és Gove lassacskán egy oldalra kerülnek és győzködik a miniszterelnököt a status quo-t jelentő backstop terv elfogadásához, az ír-határ kérdésében, melyet jövő héten tárgyalnak meg az EU-val, miközben Johnson és a radikálisok ’árulásnak’ tekintik a backstopot. Maynek azonban győznie kell, ha nem akarja, hogy egyik vagy másik párton belüli irányzat nyerjen végül, vagy szétessen a királyság.

Észak-ír backstop vita

Észak-Írországban ezzel párhuzamosan nőtt a feszültség. A backstop-vita miatt ugyanis előállhat egy olyan helyzet, amikor a kormánykoalíciós partner DUP zsarolásra használhatja a tövényhozási vétót egy esetleges May-féle tervezet kapcsán. Az aggodalmait fejezte ki a Sinn Féin és az északír ellenzék, akik Guy Verhofstadtal és Michel Barnierrel is egyeztettek annak érdekében, hogy elkerüljék az ír keményhatárt és az esetleges elszigetelődést. A DUP viszont egészen máshogy látja az eseményeket. Szerintük csak egy feltételnek kell teljesülnie, még pedig annak, hogy ne legyen elválasztva az észak-ír terület az Egyesült Királyság többi részétől, épp ezért nem kívánják tisztázni a backstop részleteit.

Wales függetlenedne?

Az észak-ír események és a brexit fenyegető közeledése az alkotmányos kereteit feszíti szét a szigetországnak. A Plaid Cymru vezetője, Adam Price is bejelentette, hogy ha a skótok és az írek is függetlenek, Wales sem marad rest.

Yes, Wales can – hangoztatta Price, azaz igen, Wales képes rá, képes a szakításra

Még ha ez egy teljesen elrugaszkodott ötlet is, ugyanis a BBC előzetes elemzései alapján Wales a leginkább betagolódott állam a királyságban, ahol a Brexit széleskörű támogatást tudhatott magáénak 2016-ban és ahol az angoloktól való függetlenséget a legkevesebben támogatják.

Skócia függetlenedhet

A Skót Nemzeti Párt és Ian Blackford képviselő vetette fel a kérdést, hogy amennyiben a skótok az EU-tagságról szavaznak és a maradás mellett döntenek, nem lesznek-e arra kényszerítve a Brexit által, hogy az északi állam is kiszakadjon? Blackford szerint ugyanis a skótok csak azért maradtak az egyesült Királyságban, hogy megőrizhessék az EU-tagságukat és ne kelljen ahhoz ismét folyamodni, amint Skócia függetlenné válik.

A skótoknak éppen ezért joguk van egy új második függetlenségi népszavazásra

Nicola Sturgeon elsőminiszter eközben dilemmával szembesül: vagy a Brexittel szakad Skócia, vagy függetlenné válik az Egyesült Királyságtól és megpróbál új nemzetként tagságért folyamodni. Egyelőre csak a kivárás bizonyul érdemi taktikának a skótok részéről, amikor valóban eldőlhet a kilépési tárgyalások sorsa. Mindenesetre ugyanaz a helyzet merül fel, mint az észak-íreknél akik a szakadással zsarolhatják Londont.

Juncker még hisz a megállapodásban. (Reuters)

Az EU némileg igyekszik csillapítani a kedélyeket. Jean-Claude juncker szerint most már egészen közel állnak a megegyezéshez és csak az észak-ír kérdés miatt kell aggódniuk a választóknak. Így az is lehetséges, hogy ha még október 17-én nem is teljesen, de idén év végén lehetséges egy megfelelő egyezmény kidolgozása. Juncker szerint a kilépés az EU tagállamoknak sem állhat érdekében. A bejelentés hatására emelkedett az euro és a dollár árfolyama is.

A tárgyalások híre a japánokat is meggyőzte, ugyanis Japán szívesen látná a TPP kereskedelmi egyezmény tagországai közt az Egyesült Királyságot – mondta Abe Shinzo japán kormányfő a Financial Timesnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bölcs lenne, ha az EU és az Egyesült Királyság elkerülnék a „no-deal” forgatókönyvet.