A brit politika egyre nagyobb hatással van életünkre, egyre relevánsabb lesz nekünk, magyaroknak. A múlt hét elején kiderült hányan is vagyunk az Egyesült Királyságban. A statisztikai adat csaknem 100.000-re teszi a magyarok számát. Valójában sejthető, hogy csak Londonban többen élünk, mint amiről a hivatalos adat árulkodik. Ugyancsak örömteli hír, hogy a magyar diákok felvételiznek a legjobb arányban Cambridgere, mivel a jelentkezők nagyobb arányban kerülnek felvételre, mint bármely más ország jelentkezői.

Az Index egyik cikkéből kiderült, hogy a magyar munkahelyeket hogyan érinti a Donald Trump által meghirdetett keresekedelmi háború. Nem csak a magyar gazdaság került azonban veszélyes helyzetbe.

Trump ismét tündököl a nemzetközi színtéren. (BBC/Reuters)

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump mégis úgy döntött: vámmal sújtja az országba érkező acél- és alumíniumimportot. Az acélra 25%-os vám, az alumíniumra 10%-os vám vonatkozik, kimondottan Kína ellenes éllel. Donald Trump leginkább a hazai ipar helyreállításának és védelmének céljából dönthetett így, szövetségesei tanácsának ellenére. A kereskedelmi háborút viszont az Európai Unió, Mexikó, és Kanada, tehát az Egyesült Államok hagyományos szövetségesei szenvedhetik meg. Az USA ezzel hozzájárul hegemón helyzetének csorbításához, hiszen a hegemón ország bír általában a legnagyobb importpiaccal, függővé téve ezzel más országokat. Trump azonban ígéretet tett a szavazóinak kampánya során, hogy visszaállítja a régi ipart és a munkahelyeket a nehéziparban. Az elnök nem ismer kompromisszumokat, ezért az új kereskedelempolitikától azt reméli, hogy az jó hatással lesz ezekre az ipari kezdeményezésekre. Azonban az amerikai állásokat éppen az ennek nyomán lehetségesen keletkező acél- és alumínium éhség is fenyegetheti. Ezt azonnali megtorlás követheti az érintett országoktól, amelyeknek piacai érzékenyebbé és nyitottabbá válnak az olyan keleti autokráciák felé, mint Kína és Oroszország. Jean-Claude Juncker elfogadhatatlannak nevezte az új vámokat, az EU a Kereskedelmi Világszervezet elé idézi az Egyesült Államokat.

Az Egyesült Államok legközelebbi szövetségeseit sújtja az új vám.(BBC)

Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau szerint a vámok megmérgezik a két ország kapcsolatát, és különösen visszás annak tekintetében, hány kanadai katona adta életét az amerikai bajtársakért Afganisztánban. Kanada is cselekedni fog, 13 milliárd dollárnyi vámot fog helyezni az amerikai termékekre, valamint az EU-hoz hasonlóan keresetet ad be a WTO-hoz.

Trudeau szerint Kanada nem jelenthet veszélyt az Egyesült Álllamokra. (BBC)

Theo Leggett, a BBC szakértője szerint a kétoldalú szerződések egyelőre megmentik a világgazdaságot a teljes kereskedelmi háborútól és a protekcionizmustól. Az előrejelzések szerint azonban inflációt okozhat az USA-ban, amelyet végül a háztartások is megérezhetnek. Az acélt közvetlen a márciusi bejelentés után magasabb áron jegyezték a piacon, ez pedig olyan vállalatokat érinthet, mint a Caterpillar, vagy a Boeing.

Az Egyesült Királyságot különösen rosszul érintheti az új vámpolitika. 31.000 ember állása függ a brit acélipartól, amely 360 millió font értékű acélt, azaz 7%-ot ad el az amerikai piacra. A Brexit kapcsán Boris Johnson kampányának egyik erős eleme volt, hogy a kilépéssel a brit acélipart is segítheti a kormány, amelyet nem fog a jövőben az Európai Unió vámpolitikája fékezni. Azonban a realitások most utolérhetik a briteket, az Unió nélkül nehezebb lesz egy kisebb piacként új kereskedelmi feltételeket szabni a sokkal hatalmasabb piacoknak. Egyelőre azonban még itt vannak velünk a britek, és a franciákkal együtt válaszcsapást terveznek június közepéig. Theresa May csalódottságát fejezte ki a „magyarázat nélküli” amerikai döntés miatt. A brit kormányfő szerint „az USA, az EU, és az Egyesült Királyság mindig a szabad- és fair kereskedelemet hirdették” a szóban forgó iparág pedig az Egyesült Államok védelmipolitikáját támogatta. Az EU listáján eddig a biciklik, whisky, textilek, pólók, farmerek szerepelnek, amelyet bővíthetnek az angolok, azonban azt is figyelembe kell venniük, hogy a kilépést követően egyik jövőbeli legfőbb kereskedelmi partnerknek az Egyesült Államokat tekintik.

Theresa May brit kormányfő csalódott Donald Trumpban. (BBC)

Liam Fox kereskedelmi ügyekért felelős miniszter ki is jelentette

„A kereskedelmi háborúkat senki nem nyeri meg, csak áldozatok léteznek."

A munkáspárti árnykormány kereskedelmi minisztere, Barry Gardiner szerint Európának meg kell mutatnia, hogy nem ijed meg és arányosan kell fellépnie a WTO előtt. A politikus szerint Trump egyszerűen meg akarja törni az egész multilaterális nemzetközi rendszert.

A brit közvélemény épp eleget foglalkozik mostanában a kormány vámpolitikájával és Liam Fox munkájával. Az észak-ír határkérdést ugyanis nem sikerült még megoldani, a Brexit ideje (2019.03.29) pedig vészesen közeleg. A köztes állapotot fenntartó, „backstop” terve pedig épp arra szolgál, hogy 2020 után minimális érintkezéssel, de összeegyeztethető legyen az EU és a szigetország kereskedelem, elkerülve ezzel a határok ismételt felállítását a forrongó észak-ír részen. A szabadkereskedelemet azonban szeretnék felváltani egy új rendszerrel. Boris Johnson éppen ezért arról győzte meg a publikumot, hogy a brexitereknek nem kell tartaniuk attól, hogy a kormány „elárulja” őket ebben a kérdésben. A brexiterek, mint Jacob Rees-Mogg attól tartanak ugyanis, hogy a backstop folyamat végül tartós kapcsolattá válik, és a britek nem ragadhatják magukhoz az észak-ír részt, amely végül az EU-nál (és az EU tag Írországnál) marad. Johnson ezt követően Dél-Amerikába utazott, további kereskedelmi egyezményeket kötni a Brexit utáni időkre, a brexiterek aggodalmai azonban maradtak. Meddig tart majd a backstop? Az észak-íreknél kormányzó erő, a DUP is aggodalmát fejezte ki. A kompromisszumos megoldásokat eddig sem kedvelték az északi protestánsok, ahogy a brexiterek sem, ugyanis May javaslatát – az EU vámövezeten belül tervezett brit vámövezetre – kétkedve fogadták majd visszautasították.

John Pienaar véleménycikkéből kiderül: Maynek így is nehéz dolga van, nem csak koalíciós partnereivel, hanem a brexit-párti politikusokkal is, akik állandóan keményebb fellépésre szólítják fel. Az lehet a benyomásunk, hogy ez csak az oly sokat emlegetett Michael Gove és Boris Johnson szándéka, azonban Damian Green egy interjúban elárulta, hogy a párt nagy része kiáll a Brexit mellett. Még ha nem is hangosan ágálnak véleményük mellett, akkor is támogatják az okos és megfontolt kilépés tervét. Ennek következtében, a tárgyalások hangsúlya mindinkább arra tolódik, hogy Brüsszeltől meghosszabbított határidőt csikarjanak ki, valamint átmeneti megoldásokat, amíg a brit gazdaságnak megfelelő mennyiségű és összegű kereskedelmi egyezményeket talál a brit külügy. Addig azonban May a „töretlen kereskedelmet” fogja szem előtt tartani, miközben saját pártja figyeli minden lépését, háta mögött a Philip Hammond által vezetett tory lázadók sorával, akik a kormányfő kontrolálásának érdekében bármikor összeszavazhatnak a Munkáspárt egyes tagjaival.

A brit konzervatívok  a Windrush-botrány és az arra válaszul adott Sajid Javid szimbolikus kinevezése után ismét iszlamofóbiával kapcsolatos botrányba keveredtek. Az angliai muszlim érdekközösség ugyanis panasszal élt Bob Blackman, Harrow East tory képviselője ellen, aki muszlim-ellenes gondolatokat osztott meg közösségi oldalán, valamint Tommy Robinsont, az országszerte ismert radikális médiafigura idézeteit osztotta meg. Ezen kívül még a rohingya muszlimok kiirtását helyeslő hindu radikálist, Tapan Ghosht is meghívta egy parlamenti eseményre. A konzervatv párt azonnal hivatalos vizsgálatot rendelt el.

Sorozatos botrányok övezik a Konzervatív Pártot. (Independent)

A pártban nem ez az iszlamofóbia első jele, Alexander Terheyden, a Hackney-i kormányzat tagja erőszakos politikai ideológiának bélyegezte a vallást, Mike Payne Clarendonból pedig parazitáknak nevezte a muszlimokat, akik „az államon élősködnek és úgy szaporodnak, mint a nyulak”. Watfordban Darren Harrisont vádolták meg fehér felsőbbrendűség hirdetésével, mivel az Identitás Generáció eseményein vett részt. Jó pár képviselő azonban nyílt muszlim ellenessége miatt inkább vállalva nézeteit, lemondott posztjáról (Phillipa Auton, Peter Lucey – Wokingham polgármestere, Nick Sundin – newcastle-i városi tanácsos, Karen Sunderland – lewishami tanácsos, David Boston enfield-i tanácsos, Stephen Goldsack – skót konzervatív, volt BNP tanácsadó). Harun Khan, a brit muszlim közösségek főtitkára aggodalmát fejezte ki az iszlamofóbia miatt, amely a párton belül dúl.

A konzervatívok nem hagyhatták sokáig figyelmen kívül ezeket a jeleket. Az egyik londoni városi tanácsosuk, Stephen Ardley kritizálta Sadiq Khant, amiért az emberek vakon, egy muszlimot választottak meg a fővárosban. Ardleyt felfüggesztette a párt. A konzervatívok ugyanis nem engedhetik meg, hogy további támogatást veszítsenek Londonban. Ugyanakkor Ardley és a az iszlamofób képviselők kijelentései szavazatokat jelenthetnek a még radikálisabb szavazók körében.

A kormányfőre nem csak a képviselőtársai gyakorolnak nyomást, hanem a transznacionális vállalatok is, amelyek számos britnek adnak munkát. A BMW, Nestlé, BP, E.On, Vodafone és még sok más multinacionális cég szerint a bizonytalanság kevesebb működőtőkét és befektetést vonz, ezért káros az üzleti környezetre. Az ipari kerekasztallal lezajlott tárgyalások azonban eredményesek voltak. Az Európai Ipari Kerekasztal közleménye szerint az árukereskedelemnek muszáj lesz úgy folynia, mint korábban az egységes piacon. A társaság Európa 50 legnagyobb vállalatának érdekképviseletét látja el, melyek összesített értéke meghaladja a 2,25 billió eurót.

A kereskedelem egyelőre töretlen. De mi lesz 2020 után? (BBC)

Akadnak olyan képviselők, akik egyáltalán nem nyugodtak bele a Brexitbe. Egy főleg munkáspárti képviselőkből álló, walesi csoport azt állítja, a Brexit végső törvényi tervezet egyszerűen túl nagy, hogy népszavazás nélkül, az Alsóház szavazásán dőljön el. Ezért népszavazást szeretnének kezdeményezni a végső törvénytervezetről. Miközben Brüsszel és Westminster között már javában zajlanak a tárgyalások a kilépés részleteiről, a Munkáspárt tovább szakad, hiszen növekszik a baloldalon azok száma, akik végül a népszavazás eredményének ellenére, küzdeni szeretnének a bent maradásért. Nyílt levelükkel pedig kivívhatják az eredményt tiszteletben tartó Jeremy Corbyn és a vezetőség haragját, akik máris kirúgták Owen Smith képviselőt, az árnykormány egy pozíciójából. A kezdeményezést a kisebb pártokból is támogatják, úgy, mint a Plaid Cymru és a liberális demokraták. Elmondásuk szerint, immár három éve tárgyalják a kilépést, így a közvélemény is jobban tisztában van a különböző forgatókönyvek következményeivel. Olyan megoldást kell találni, amely megfelel Wales népének – állította az egyik képviselő. Éppen ezért a csoport szerint indokolt egy új népszavazás.

Wales kiáll az EU mellett. (BBC)

Az északi-ír határon kialakuló vámellenőrzésekre új javaslattal álltak elő a Brexiterek, akik a származási országot azonosító technológiával biztosítanák a vámhatár létezését, elkerülve azonban a valós határellenőrzéseket. A technológia évente nagyjából 17 és 20 milliárd fontba kerülne az Egyesült Királyság és az Európai Unió közt szállító vállalatoknak. A „maximális könnyítés” (maximum facilitation) technológia azonban szembe megy a kormányfő vámövezet a vámövezetben javaslatával és ellenzői akadnak egyes képviselők között is. A cégekre háruló vámilletékek több milliárd fontos éves összege magasabb lenne,mint az ország legutóbbi közös piaci hozzájárulása (2016-ban 13 milliárd euro). A konzervatív képviselők szerint azonban így is létezik egy elektronikus tanúsítványokon alapuló digitális rendszer az EU és a szigetország közti eltérő valuták és általános forgalmi adó miatt, amelyet csak ki kellene egészíteni.

Nicola Sturgeon skót kormányfő szerint az Egyesült Királyság Brexit álláspontja jelenleg tarthatatlan. A probléma szerinte az, hogy az

„EU-val folyó párbeszédet egyszerűen kisajátították az őrült brexiterek.”

Sturgeon és 35 képviselőtársa, a Skót Nemzeti Párt tagjai az Alsóházban felszólították May-t, hogy azonnal változtasson az egyéges piaccal kapcsolatos álláspontján, Skócia érdekében. A skótok már egyeztettek Michel Barnierrel, aki az EU tagállamainak álláspontját képviseli a britekkel szemben. A skót politikusok szerint nem szabad a skótokat külön venni a britek piactól, az a lényeg, hogy az egész sziget benne maradjon a mechanizmusban. Sturgeon azonban nem aggódik, szerinte ugyanis az egész vámvita megoldhatatlan részletei egyre közelebb viszik a politikusokat a kezdőponthoz, az egységes piachoz.

A skótok vajon függetlenednek a Brexit után az EU tagság kedvéért? (BBC)

Az egyetlen gondot szerinte az észak-ír „backstop” és a kivételezés jelentheti, amely elveheti a skótok versenyképességét, ahogy az Egyesült Királyság többi részétől is. Épp ezért tartja a jelenlegi brit álláspontot tarthatatlannak.

A vámövezetre kétség kívül megoldást kell találniuk a brit politikusoknak. Egy frissen kiszivárgott jelentés szerint ugyanis az ország amennyiben nem jut megegyezésre és szerződés nélkül lép ki az unióból, napokon belül élelmiszer és gyógyszerhiánnyal nézhet szembe. A kiszivárgott jelentés így azokat erősítette meg a politikában, akik valamely vámmegoldást szorgalmazzák (leginkább a kormányfő kegyeit kereső konzervatívokat) a legkeményebb brexiterekkel szemben.

Ahogy a brit kilépésnek sok jómódú támogatója akad (mint például Nigel Lawson, aki arcpirító módon a napokban kapott francia letelepedési engedélyt), úgy sok mecénás is létezik, aki ellenzi azt. Soros György ismét politikai kampánycsoportjával próbálja meggyőzni a briteket a bent maradás előnyeiről. A napokban írt az Európai Unióról és a Best for Britain csoportról. Szerinte az Európai Unió léte forog jelenleg kockán, és az európai vezetőknek olyan uniót kell létrehozniuk, amelyhez a britek szívesen csatlakoznának. A magyar származású, amerikai milliárdos 500.000 fontot adományozott a kampánycsoportnak, hogy az uniós tagság előnyeit reklámozzák az országban. A Brexit népszavazás támogatása ugyanis pontosan az általános közvéleménykutatások statisztikai hibahatárán mozog, 52% és 48% között, hol kilépők, hol a másik tábor javára. Soros szerint a 2008-as gazdasági válság, majd a 2015-ös menekültválság miatt a fiatalabb generációk elvesztették a hitüket az EU-ban.

„Minden rosszra fordulhatott, rosszra is fordul(…)”

Épp ezért egy újabb közelgő gazdasági válság esetén a tagországoknak megfelelő válaszokat kell találniuk a jelenkor modern kihívásaira.

Soros bevallottan támogatja az EU tagságért küzdő Best for Britain csoportot. (BBC)

A brit lakosság így is szenved a kormány költségvetési megszorításai miatt. A magánkézben lévő, haldokló vasúti közlekedés éppen az utolsókat rúgja, miközben a Northern társaság elvesztette koncesszióját a vonalakon és ezért káosz alakult ki. Csaknem 2200 járatot töröltek, amiből 200 érintette május végi forgalmat. A Munkáspárt egyik fő programja az államosítás, amit a Konzervatív Párt hevesen kritizál, miközben a botrányos szolgáltatás miatt Chris Grayling közlekedésügyi miniszter a sajtó elől bujkálni kényszerült. A vasutak ügye csak egy tünete marad a befoltozott tory költségvetésnek, a May-kormányt azonban nagyobb presztízsveszteségek érik így a városiasodottabb kerületekben.

Káosz a vonalakon. (BBC)

Nagy-Britannia a tervezett költségvetés és kilépési összeg miatt így is kutyaszorítóban van, viszont visszakérhetnek csaknem egy milliárd fontot a Galileo műholdas rendszer miatt. A nyomkövetési technológiára és GPS alternatívájaként emlegetett 30 műholdból álló szatellit rendszer 2021-re állna működésbe, a kilépés átmeneti időszakát követően. Brüsszel viszont nem látja okát, hogy a britek, –akik kőkeményen kivették részüket a projekt megvalósításából – továbbra is hozzáférést kapjanak a rendszerhez.

Az Európai Űrügynökség projektjében került megvalósításra a műholdrendszer. Fellövés Francia-Guyanaból. (BBC)

Az EU megszigorította Nagy-Britannia tudományos projektekhez való hozzáférését is, amivel ismét az kontinensen élő tudósok járnának jól a szigetországgal szemben. A 97,7 milliárd eurós büdzséhez immár mint harmadik, külső fél juthat csak hozzá Nagy-Britannia a kilépés után. Ez ismét egy betonfalat emel a szigetország és a kontinens tudományos együttműködése közé. A briteknek így nehezebb lesz európai költségvetéshez jutnia, mint Izraelnek, Törökországnak, vagy Albániának, akik résztvevői a Horizon 2020 programnak.

Az Egyesült Királyság tehát tovább küzd a Brexittel, azonban a tavaszi könnyed hangulat és békülékeny EU helyett a belső politikai válságok, szétszakadó pártok és a külső kereskedelmi háború nyomása alatt kell minél hamarabb megállapodásokat szereznie az országnak. Az EU türelme vészesen fogy, miközben saját létéért küzd, és a brit kilépés az első számú problémája a 2020-as költségvetés miatt. Miközben Konzervatív Párt továbbra is a kijelölt Brexit felé halad, az észak-ír határ problémája szinte megoldhatatlan feladatként nehezedik a konzervatív képviselőkre. A Munkáspárt szintén szakadásnak indult a Brexitet pártolók és a Brexitet egyáltalán nem támogató képviselők között, akik akár egy második népszavazást is támogathatnak.

A következő hónapokban a leglátványosabb politikai akciókat az EU-val lefolytatott tárgyalások jelenthetik, illetve a hagyományos brit pártok térvesztése és küzdelme. Új fordulatot jelenthet majd a Lordok elégedetlenségéből és Brexit-ellenességéből fakadó új kievezések hulláma, amelyet May indított el. A kormányfő ezen túl, holnap (június 5.) megpróbálja megfordítani a Lordok által szétcincált kilépési törvény sorsát, amelyet vérre menő vita követhet az Alsóházban.

Összességében Sturgeon egységes piaccal kapcsolatos szavai jellemzik kiválóan a helyzetet, azaz minél többet küzdenek a konzervatívok, annál nyilvánvalóbbá válik a közvélemény számára, hogy a tagság több előnnyel jár(t), mint hátránnyal.

A legfrissebb PMQ:

Maradék poénnak pedig itt hagyom Gavin Williamson parádés alakítását, ahogy nem tud egy egyszerű igen-nem kérdésre válaszolni a Szkripal-üggyel kapcsolatban.