Az szövetséges nyugati hatalmak, valamint Oroszország és szatellit-államainak szembenállása a nemzetközi szintéren a kubai rakétaválság hangulatát idézi napjainkban. Az év elején az Egyesült Királyságnak elsősorban a Brexit miatt kellett aggódnia a tárgyalások első fordulójának lezárását követően, azonban a konzervatív kormányzás a korábbi, Blair-féle neoliberális Munkáspárt külpolitikáját utánozza, és ezzel előidézheti azt a politikai elit, hogy ebben az évben többet hallunk majd a Brit Királyi Légierőről (Royal Air Force), mint az európai állampolgárok jogairól folytatott tárgyalásokról.

Eltűnt a médiavisszhangja például annak a hírnek, mely szerint Michel Barnier – az Európai Unió brexit tárgyalásokkal megbízott különleges biztosa – igen optimistán nyilatkozott a britek kilépésének visszavonásáról. Vagy például az a hír, hogy a britek 2016 óta sokkal jelentősebb számban igényelnek Európai Uniós állampolgárságot (Az Eurostat adatai szerint csaknem négyszer többen mint közel tíz évvel ezelőtt), és hogy Gibraltár harmadszor is nekifut a függetlenedési tárgyalásoknak. A lehetőségekhez mérten megpróbálok a blogban mindkét nagyobb témával foglalkozni, mivel a belpolitikára elsöprő erővel hat a külpolitikai döntéshozatal. Elég csak arra gondolnunk, hogy a Chilcot-jelentés milyen hatással volt a Blair-féle Munkáspárt megítélésére.

Az oroszok ellen az elmúlt héten a Nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Szervezet munkatársai vitték be az első ütést.  A független kutatók megerősítették a Porton Down labor jelentését, mely szerint a Novicsok méreg tehető felelőssé a támadásban. A brit külügyminisztérium nem sokkal később a közösségi médiában és a követségek oldalain megjelentette Boris Johnson beszédét, amely szerint

„nincs más magyarázat, csak Oroszország rendelkezett a szándékkal, és a megfelelő eszközökkel a merénylet  kivitelezéséhez”

Az ügyről sokat mond, hogy a mérgezési botrányt kiváltó, azóta pedig felépült Julija Szkripal nem kérte az orosz hatóságok segítségét és konzultációját. Édesapja, Szergej Szkripal, a kémügy központi figurája, még mindig nem épült fel teljesen. Julija rövid nyilatkozatában megemlítette, hogy még nem áll készen arra, hogy teljes interjút adjon. Az orosz média és hatóságok természetesen azt állítja, hogy a mérget az Egyesült Királyság és az USA állította elő majd használta fel.

Szíria az új Balkán(?)

Az igazi harc azonban az Oroszország által támogatott Aszad-rezsim ellen kezdődött el. Az Egyesült Királyság kibertámadást indított korábban az Iszlám Állam ellen. Az MI5-tól Jeremy Flemming nyilatkozott a GCHQ tevékenységéről, ami a titkosweb és egyéb illegális tevékenységek ellen is felveszi a küzdelmet. A brit hírszerző annyit osztott meg, hogy szoftvereket, eszközöket és hálózatokat semmisített meg, azonban a tevékenység részleteit túl érzékeny információnak minősítette.

Trump politikája és a vegyifegyveres mérgezések nyomán pedig a brit kormány a szíriai beavatkozást vette napirendre, mivel a legtöbb jel arra mutatott a hírszerzés jelentései alapján, hogy az szíriai diktátor vegyifegyvert vetett be a lakosság ellen, hogy megtörje a helyi lázadókat. A doumai vegyifegyveres lépést az szíriai kormányerők teljes győzelme követte. Donald Turmp amerikai elnök hevesen reagált az egyik Twitter üzenetében, majd elrendelte a csapást.

Az amerikai hadsereg irányított tomahawk rakétákat indított 48 óra után a vegyifegyver előállítására képes ipari centrumok ellen. A csapáshoz a franciák és a britek is csatlakoztak. Jeremy Corbyn már a tanácskozást is elítélte, hiszen ez azt jelentette számára, hogy az Egyesült Királyság a háborúhoz csatlakozik. erről pedig nem rendelkezett a Parlament, amely fölött Theresa May csak kivételes esetekben hozhat döntést a háborúba való belépésről. Corbyn félelmei végül beigazolódtak. May elrendelte a légierő bevetését. Az Egyesült Államok és szövetségesei a támadással megsértették a nemzetközi jogot ­– állítja a szír és az orosz kormány. A csapás viszont szükséges volt a barbár és példátlan vegyifegyver használat okán – legalábbis May és kormánya szerint. A francia elnök Emmanuel Macron azt nyilatkozta, létezik bizonyítékuk arra, hogy az Aszad rezsim vegyifegyvereket birtokol, ezért is volt szükséges a beavatkozás.

Rakétaindítás az egyik amerikai hajóról egy szír célpont felé. (EPA)

Jeremy Corbyn kezébe azonban erős politikai fegyvert adott ezzel, May, hiszen Corbyn kijátszhatta a pacifista kártyát, amivel sok választót csábíthat a Munkáspárthoz. ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy azok a szavazók, akik a humanitárius intervenciót látják ebben a csapásban és az erélyes fellépést az orosz és szír rezsim emberiségi jogsértései ellen, azok átpártolhatnak a konzervatívok oldalára. Igencsak erős eszköz Corbyn kezében ezen kívül az a tény is, hogy a parlament nem szavazhatott a csapás megindításáról, ez pedig a törvényhozást arra sarkallhatja, hogy a miniszterelnök háborús jogköreit csorbítandó törvénycsomagot hozzon tető alá.

Nyomás alatt a konzervatívok - Amber Rudd, Michael Gove és Gavin Williamson távozóban a stratégiai megbeszélésről (EPA/Getty Images)

Damaszkuszban egylőre ünnepelnek a szír kormány erők által kontrolált területen élő lakosok. Az Egyesült Államok és szövetségeseinek rakétái közül az orosz védelmi rendszerek – az orosz média szerint – jó párat képesek voltak elhárítani. Az oroszok figyelmeztetésére azonban ki is ürítették a légicsapás előtt ezeket a területeket, így nem járt számottevő áldozattal a vegyi üzemek bombázása. Donald Trump és szövetségesei egyelőre befejezettnek tekintik az akciót. Az ENSZ nem ítélte el a csapásokat, hiszen elméletben sikerült megakadályozni a vegyifegyverek előállítását. Azonban otthon, a brit közvélemény és a képviselők előtt állnia kell majd a sarat a kormányfőnek.

A független vegyifegyver ellenőrző testületnek a jövőhéten így Szíriában kell munkához látnia és ellenőriznie a lebombázott létesítmények helyét a vegyifegyverek tárolására utaló nyomok miatt.

Boris Johnson külügyminiszter felhívta a brit sajtó és lakosság figyelmét a várható orosz válaszcsapásra. Az oroszok elképzelhető, hogy kibertámadásokat indítanak a britek ellen, a Szíriáról szóló álhíreket pedig már így is megkettőzték a Telegraph c. lap szerint.

A szakértők bármilyen eredményre is jutnak, Theresa Mayre és Boris Johnsonra nehéz hetek várnak az alsóházi vitákban. A miniszterelnökről és külügyminiszteréről továbbá kiderült, hogy klönböző ingatlanok tulajaként is szép pénzeket tesznek zsebre, azonban a közvéleményt várhatóan jobban érdekli majd, hogy a közvélemény megkérdezése nélkül vitték az országot az oroszokkal való totális háború és potenciális nukleáris összecsapás szélére.