A kiújult kampány rajtvonalánál II. ­- A brit miniszterelnök tusája

theresa_may_conservatives_facebook_oldal.jpg

A brit kormányfő magabiztosan a saját köreiben - egyelőre (Conservatives Facebook)

 

Theresa Mayről kiderült, hogy akármilyen magas labdát ad számára az ellenzék, még mindig önmaga maradt a legnagyobb ellensége. Félreértés ne essék: amikor beszédet kell mondani, mostanában egészen ügyes, sikerült egy határozott May-párti magot kialakítania a párton belül, és meghatározni egy jól kivitelezhető politikai napirendet. Február elején egy konzervatív bálon beszédet mondott, ahol ígéretet tett arra a konzervatívoknak, hogy:

„legyőzi Jeremy Corbyn populizmusát és a szocializmust

Az elmúlt napokban két szenzációs hírrel is szolgált a szavazók számára; a diákhiteleken akar könnyíteni, és az európai védelempolitikát szeretné megtartani. Európában a britek diákhitelei kimagaslóan drágának számítanak (£9000), amelyek kamatai akár a 6,1%-ot is elérhetik. Theresa May először meglebegtette a Munkáspárt egyik fő programpontjának számító diákhitelek eltörlését, azonban hamar tisztázta, hogy szó sincs eltörlésről,  csupán az összegek befagyasztásról. A diákhitelek így maradnak a 9250 fontos szinten.

 

Hogyan működnek a diákhitelek Angliában?

 

  • Az egyetemek 9250 fontnyi tandíjat követelhetnek évente
  • A diákoknak nem kell ezt az összeget azonnal kifizetniük, de azonnal kölcsönözhetik a hitelintézettől
  • A lakhatásra is igényelhetnek diákhitelt
  • A hátrányos helyzetű diákok több pénzt is igényelhetnek, arra az becslésre alapozva, hogy a jómódú társaikat a szüleik támogatják
  • A hiteleken lévő 6,1%-os kamat az egyetemi tanulmányok elkezdésétől számítandó
  • A hallgatóknak akkor kell elkezdeniük a törlesztőrészletek kifizetését, ahogy az éves bevételük eléri a 21.000 fontot, ezt a határt mostanában emelték meg 25.000-re
  • A kifizetetlen hiteleket 30 év után elévülnek
  • A skót egyetemeken nincs tandíj
  • Az észak-ír egyetemeken a tandíj korlát 4,030 font
  • Walesben a költség 9000 font tervbe véve a magasabb támogatással

 Theresa May tehát nagy fába vágta fejszéjét a belpolitikában, csakúgy mint a külpolitikában. A müncheni biztonsági konferencián felvázolta az unióból való kilépést követő európai védelempolitika alapjait.

A legfontosabb részletek a müncheni konferenciáról (Guardian)

A brit kormányfő szerint a globális együttműködés a kulcsa a brit nemzetvédelemnek, és továbbra is elkötelezettek maradnak a kontinentális és nemzetközi intézmények fenntartásában. Éppen ezért a britek az EU-tól egy új védelmi politika gyors kidolgozását várják, amelyben olajozottan fognak együttműködni. Theresa May személyesen tárgyalt ez ügyben Angel Merkel német kancellárral a konferencián. Merkel a tárgyalás után úgy tűnik, zöld utat ad a soft-Brexites kereskedelmi stratégiának, hiszen az angolok elköteleződése az európai védelem politikában egyúttal a szabadabb német-angol kereskedelem alapjait is jelenti. Merkel kifejtette, hogy a kanadai mintára készülő kereskedelmi tervezet nem feltétlenül jelenti azt, hogy az angolok „szemezgetnének” a számukra tetsző elemek közül.

A brit kereskedelemi mérleg jövője a Politico elemzése szerint igencsak kétséges, hiszen amíg az egyezmény nélküli forgatókönyv megvalósulása nyilvánvalóan katasztrófával járna, addig a kanadai mintára készült egyezmény mögött nincs realitás. Nagy-Britannia gazdaságában olyan transznacionális cégek vannak, amelyek a termelés egy-egy részfolyamatára koncentrálnak (mint például a nem rég még fenyegetőző japán autógyártók). A szigetország kiválása pedig elképesztő extraköltségeket jelentene a cégeknek. Az elemzés szerint le kell számolni a „Britanniában készült [termékek]” (Made in Britain) mítoszával. Ennek ellenére a tárgyalások a biztonság, védelem és kereskedelempolitika vonatkozásában egyelőre kivitelezhetőnek tűnnek a Brexit-stratégiában, a további konkrétumok azonban csak következő EU-s találkozón, márciusban derülnek ki. May megpróbálta ezt a szövetségesekkel nagyköveti szinten tudatni, hiszen Magyarországon is az állami televízióban kapott időt a Brexit-tárgyalások fejleményeinek összefoglalására Iain Lindsay budapesti brit nagykövet.

Theresa May szándékai egyértelműek, habár történhetett a közös védelempolitika a nemrég világot látott hírszerzési fejlemények tükrében, – amikor is kiderült, hogy a NotPetya és WannaCry vírusok elsősorban brit és dán érdekeltségekben tettek több millió dolláros kárt –, nagyobb volt a belpolitikai dimenziója May tevékenységének. A brit kormányfő megpróbálta a kül- és belpolitika által még szilárdabb alapokra helyezni a saját pozícióját, megpróbálva kiiktatni párton belüli vetélytársait. Azonban ebben gátolja az a tény, hogy May még mindig saját képességeinek rabja, hiszen egy ITV-s reggeli showt vállalt el, amely ismételten hatalmas médiafiaskó volt a miniszterelnök politikai imidzsének. A talkshow vezetői a tandíjak kibeszélését követően olyan egyszerű kérdéseket tettek fel Maynek, mint például „szereti-e a munkáját”, vagy „mit csinál szabadidejében”. A kormányfő azonban láthatólag zavarba jött és negédes, hamiskás válaszokat adott, az arcán pedig látható volt, hogy valószínűleg bárhol szívesebben lenne, mint a This Morning díványán.

A vallatás kávé melletti műfaja (This Morning)

Előkerült a showban Brexiterek árulása is, akik még mindig fenyegetik Mayt. May azonban azt nyilatkozta, hogy biztonságban érzi pozícióját. És mondhatja mindezt teljesen joggal. Boris Johnson ugyanis sokkal nagyobb pofonba futott bele a talkshowt megelőzően. A konzervatívok May-párti részével szemben  a keményebb kilépést sürgető Johnson beszédében három pontot vázolt fel, amelyet tisztázni kívánt:

  1. Az EU és az Egyesült Királyság katonai kapcsolatát
  2. Az EU és az Egyesült Királyság "szellemi" vagy "eszmei" kapcsolatát
  3. Az EU és az Egyesült Királyság gazdasági kapcsolatát.

 

 Egy beszéd répákról, legénybúcsús részeg társaságokról, csak az ír határkérdést hagyta ki. (az RT felvétele)

Ezek közül az első mellett hitet tett és megerősítette May álláspontját, támogatásáról biztosítva a miniszterelnököt. A szellemi kapcsolat kifejtése elég filozofikusra sikeredett a beszédben és semmitmondó lett, csak úgy, mint a gazdasági oldala a beszédnek, amely a nagyobb probléma. A külügyminiszter sajnos semmilyen információt, vagy újdonságot nem tudott mondani a „Kanada plusz plusz” kereskedelmi tervezetről, sőt még az újságírói kérdésekre is csak a „répát” emlegette, elviccelve és kihagyva az érdemi válasz lehetőségét. A továbbiakban pedig azzal próbálta feledtetni a kínos beszédet, hogy tovább borzolta a kedélyeket a kontinens és a sziget közti híd ötletével, amelyet a nagyobb cégekkel fizettetne meg.

 A beszéd mindenesetre két fontos információt szolgált a politológusok számára:

  • Johnson nem tekinti befejezettnek a Brexit-kampányt, hiszen az ellenfeleik elpuhultak és nem bizonyították a bent maradást érvekkel, ezt a hibát pedig nem akarja elkövetni a kilépők oldala.

Valószínűleg tehát egy hosszú, ismételt Brexit kampányra készülhetünk, amely során Johnson ismételten megpróbál politikai súlyt szerezni.

  • A „bevándorlás ellenes” és szélsőséges pártok nem erősödhettek meg annak köszönhetően, hogy kifogták a bevándorlás korlátozásával a szelet a vitorlájukból.

Ebben Johnsonnak igaza volt, mármint abban a tekintetben, hogy a konzervatívok gyakorlatilag a magukévá tették a szélsőséges, UKIP-es narratívát. A UKIP ennek megfelelően éppen a végnapjait éli, amelyet megfejelt egy rágalmazási perrel a Munkáspárt, mint egy 600.000 fontnyi összeget perelve, amelyből 200.000 a pártra esik. Így a UKIP gyakorlatilag a csőd szélére került, miután legutóbbi vezetője is botrányba keveredett, majd lemondásra kényszerült barátnőjének rasszista kijelentései miatt.

 A blog írása közben érkezett a hír, mely szerint a korábban az egyes politikusok szerint az ország szuverenitását veszélybe sodró átmeneti időszakot a tervezett 2021-es időponttól kezdve, egy kiszivárgott kormányjelentés szerint Theresa May és a David Davies még két évvel kitolná, vagy lehetőség szerint egészen addig, amíg a kereskedelmi kapcsolatok nem lesznek életképesek Brüsszel és London között. Úgy tűnik May állja a sarat, ez a csapás és a sokadik jelentés kiszivárgása egyértelmű bizonyíték a toryk széthúzására, akik közül több mint 60-an felháborodott hangvételű tiltakozó levéllel álltak ki a kemény Brexit mellett. Egy ilyen belső ellenzéket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A mai (02. 21) Prime Ministers Questions pedig maga volt a mészárlás. Az ellenzék szerint Theresa May és pártja nem tudja, hogy mit csinál, egyébként pedig David Daviest idézték aki azt ígérte, hogy nem egy Mad Max-szerű világ vár a britekre a jövőben. Corbyn csak annyit kérdezett ezért: "nem lehetne egy kicsit magasabbra tenni a lécet?" De kapott elég hideget a külügyminiszter is aki csak répákról és legénybúcsús társaságokról beszélt. A konzervatív oldal érvei javarészt kimerültek a saját bejáratott "elmúltnyolcévezés"-ükben, azaz a Munkáspárt kormányzásának szidásában.

Látható tehát, hogy felállt a sokszereplős sakktábla, egy letisztultabb Konzervatív, vagy Munkáspártot valószínűleg márciusban kapunk, májusra pedig biztosan eldől, hogy a pártokon belül éppen melyik oldal tesz szert a dominanciára.