A Brexit tárgyalások mélypontja, egy orosz kém megmérgezése, fegyverkereskedelem

May, Verhofstadt, Tusk

A múlthéten a brit miniszterelnök forradalminak ígérkező beszédet mondott, amiben kihirdette a brit kormány ötpontos tervét. A forradalmi lángok hamar kialudtak, a megígért politika pedig hamvaiban hullott el.

Theresa May beszédét követően az Alsóházban védhette meg álláspontját. A miniszterelnök kifejtette, hogy az ötpontos terv egy olyan folyamatra adhat példát, amelyet a soron következő tagállamok is átvehetnek, amelyek úgy döntenek esetleg, hogy kilépnek az EU-ból.

Az ellenzék nem kímélte Mayt. Jeremy Corbyn szerint a tárgyalások eredmény nélküliek, és a jelenlegi kormány húsz hónapot fecsérelt el a választók idejéből. Corbyn folytatta a miniszterelnök szembesítését a valósággal: A tory kormány nem tud kilábalni a gazdasági nehézségekből, az EU-val nem tud megállapodásra jutni az észak-ír kemény határ kérdésében és a szövetségesnek tekintendő Trump kereskedelmi háborút hirdetett az EU ellen, a korlátozások pedig leginkább az aluminium és acél exportot érintik. Ezek a brit export fontos termékei, amelyek közel 380 millió fontnyi éves forgalmat, az export egynegyedét befogadó amerikai piacon. Az EU-ból való kilépés után pedig egyenesen lehetetlenné válik majd a brit álláspont képviselete, ezen, a britek számára kulcsfontosságú kereskedelempolitikai területen.

May és a jobboldal ezután csak blöffölni tudott az Alsóházban. Kijelentették, hogy közel állnak egy szabadkereskedelmi megállapodás létrehozásához. A valóság azonban teljesen távol állt a brit miniszterelnök szavaitól. A protekcionista kereskedelempolitikát kezdeményező Trump pedig végképp rácáfolt a miniszterelnökre.

May kijelentései bármennyire is az ötpontos terv védelmében hangzottak el, vagy az ellenzék vádjainak kivédésére, kiváltképpen szerencsétlennek bizonyultak, hiszen épp az EU-tól várták a kedvező álláspont és kompromisszumkész előzékenységet a terv kihirdetése után. Nem meglepő tehát, hogy az EU előzetes álláspontjához ragaszkodva elutasította a miniszterelnök tervezetét. Guy Verhofstadt személyesen tárgyalt a brit kormányfővel és a jobboldal több prominens alakjával. A britek viszont hajthatatlanok voltak az új álláspontot illetően, ez pedig az EU által egyik leginkább védett vörösvonalat lépte át: az uniós állampolgárok jogait.

verhofstadt_a_downing_streeten_pa.jpg

Guy Verhofstadt a Downing Streeten (EPA)

Az EU azonban közzé tette saját követeléseit és Donald Tusk útján megüzente, hogy nem célja az EU-nak, hogy „falakat emeljen” bizonyos országok közé. A Brexit viszont mindenképp az „egymástól távolra sodródást” jelenti az EU és a britek viszonyában. Az Európai Unió egyik kulcskérdésként tekint az észak-ír határ rendezésére. Az uniós célok között szerepel egy null tarifás vámövezet kialakítása, amelyben az unió országai járhatnak jobban, mivel a kereskedelmi plusz a kontinensen jelentkezne. Ebben az esetben viszont nem az Európai Unió Bírósága rendelkezne a vitás kérdések fölött, amely az egységes piacon kívül elfogadható. Az Európai Unió a szemezgetés kérdését illetően hajthatatlannak tűnik. A halászat és a kereskedelempolitika egyes részterületei mind-mind érzékeny részét képzik a jövőbeli megállapodásnak. Ráadásul ez még csak egy tervezet. Az EU egyes szerveitől érkező jóváhagyás és módosítás is várat még magára.

tusk_reuters.JPG

Tusk kemény volt a britekkel (Reuters)

Tusk március 9-én nyilvánosságra hozta az EU eddigi legkeményebb álláspontját és feltételét: Mindaddig befagyottnak tekintik a Brexit-tárgyalásokat, amíg Nagy-Britannia nem oldja meg az észak-ír vámhatár kérdését. Az EU ugyanis mindig a tagállam Írországot fogja előtérbe helyezni a kilépők helyett. A keményhatár kérdését nem látja megoldottnak az EU, különösen Boris Johnson külügyminiszter múltheti közjátéka után (aki szerint nem lesz szigorúbb a határ mint két megye közt). Az indulatokat felkorbácsolta a kilépés, és minél sürgősebb lépéseket kell tennie a feleknek, megelőzendő a Nagypénteki egyezmény megsemmisülését, és a terrorista szervezetek feltámadását. A félelmek megalapozottak, ugyanis a héten egy rendőrautót robbantottak fel Belfast közelében az észak-ír tárgyalások alatt. Az MI5 kiemelt ügyként kezeli a nyomozást, az észak-ír terrorhelyzet így is magas készültségfokozatban van.

A brit kormány reakciója egyelőre nem változott, tartják magukat az ötpontos tervhez, hiszen ebben benne van a rugalmas határok kialakítása. Beszédes azonban a Bloomberg értesülései szerint kialakult gyors diplomáciai offenzíva Washington felé. A brit kormány vészhelyzet esetére a Trump kormánnyal kezdett el tárgyalni egy szabadkereskedelmi övezet kialakításán, kihasználva a fellángoló USA-EU kereskedelmi háborút.

 

Putyin keze Salisburyben

 

serrgei-skripal-006.jpg

Szergej Szkripál (Guardian)

Nagy-Britannia nem csak az EU-USA fronton számít jelentős szereplőnek. A szigetország jelentős hadszíntere az európai-orosz (és amerikai) kémjátszmáknak. A polónium-teás gyilkosságot követően új mérgezéses kémbotrány került napvilágra az orosz választások közeledtével. Londont nagyon sok és erős szál köti az orosz emigránsokhoz és moszkvai elithez, így az egyik legaktívabb orosz közösség él az angol fővárosban. Szerdán egy volt orosz kémet és lányát, bizonyos Szergej és Júlia Szkripált - idegméreggel próbálták – feltehetőleg orosz kémek – meggyilkolni saját lakásukon Salisburyben. A brit nemzetbiztonsági tanács és Theresa May válságülést tartottak, hiszen ez már a sokadik eset, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a neki nem tetsző embereket akár Londonban is terrorizálhatja és elrendelheti a meggyilkolásukat. Szkripál 2006-ban szolgáltatott titkokat a briteknek, majd letartótatták az orosz szervek. Évekkel később, egy kémcsere megállapodás miatt kaphatott menedéket Nagy-Britanniában. A miniszterelnöki kérdések során a kormányt meggyanúsította az ellenzék, hogy nem igazán hajlandó eléggé, mélységeiben feltárni ezeket az ügyeket, és sokkal keményebb eszközökhöz kellene folyamodni. A külügyminiszter türelmet kért az Alsóháztól és megígérte, hogy akár az oroszországi futball-világbajnokságtól is visszavonulhat Anglia, hogy szankcionálja az orosz felet.

spyne2a_pa.jpg

A helyszínelők idegmérget találtak a lakásban (PA)

A külügyminiszter kijelentései hamar komolytalanná tették az oroszokkal szembeni hathatós fellépést a kormány részéről. Johnson azonban próbálta megvédeni álláspontját, és kijelentte, hogy ugyan nem szabad feltételezésekbe bocsátkozni, viszont mindent meg kell tennie a kormánynak, mivel

„a világon egy kormány sem teheti meg büntetés vagy szankció nélkül, hogy elvesz egy emberi életet brit földön”.

A Huffington Post által megszólaltatott szakértők szerint Nagy-Britannia problémája, hogy az oroszok elleni kémjátszmában nem rendelkezik elég eszközzel és az Egyesült államokra, vagy az európai ügynökségekre kell hagyatkoznia.

Miniszterelnöki kérdések, fegyverkereskedelem

A múltheti miniszterelnöki kérdések újabb frontot nyitottak a tory kormány politikájára. Nem csak a kémügy és a Brexit került előtérbe, hanem a szaudi koronahercegnek nyújtott brit fegyverkereskedelemi üzlet is, amelyet Corbyn hevesen támadott, hiszen a közel-keleti ország emberi és humanitárius jogokat sért a britek által eladott fegyverekkel. A legutóbbi sajtóértesülések szerint több mint 40 millió fontnyi fegyverkereskedelemről és több mint 100 millió dolláros támogatásról van szó a két ország esetében. A Guardian egyenesen nemzeti szégyennek nevezte az üzletet. May lobby tevékenysége - saját bevallása szerint - arról próbálja meggyőzni a herceget, hogy ne használja az éheztetést, mint háborús eszközt, valamint hagyjon fel a civilek bombázásával. A kritikusok szerint a segély kifizetése tisztára mossa a szaúdiak kezét, miközben a britek bolondot csináltak magukból és aláásták a hitet békefenntartó szerepükről.

unnamed.jpg

Theresa May és Mohammed bin Szalman koronaherceg (AFP)

May egyébként szokatlan módon formában volt az Alsóházban, és Corbyn meglehetősen szétszórt volt a vita során. Az újonnan átvett munkáspárti politika, az ingatlanépítések és a hajléktalanság kérdése is előtérbe került. May többnyire racionális hangnemet tudott megütni válaszaiban, és kevésbé szorult lassú magyarázkodásra a felszólaló képviselőkkel szemben.

Maynek minden erejére és nemrég megcsillogtatott új képességeire is szüksége lesz, ha életet akar lehelni az EU-s tárgyalásokba a március 22-i csúcson.