UKpoliticalblog

2018.dec.08.
Írta: UKpoliticalblog 95 komment

A magyar kormány mégsem törődik a demográfiával: így vesztünk el 100.000 magyart két éven belül

Az Egyesült Királyságban élő magyarok száma a legfrissebb statisztikák szerint nagyjából 100.000 és 350.000 fő közé tehető. Az Index az ONS (a brit KSH) adatai alapján 98.000 főre becsülte ezt a számot a 2017-es adatok alapján. A Brexit miatt azonban korántsem mindegy a jelenleg kint élők és ideiglenesen kint tartózkodók számára, hogy miként alakul át a Királyság bevándorlási rendszere. Még akkor is, ha a sokat emlegetett Brexit-egyezmény garantálta (volna) a kint élők jogait.

afp_orban_es_may.jpeg

Kézcsókosok. (AFP)

A Theresa May-féle tervezetet ugyanis egyre súlyosabb vita övezi a brit alsóházban, melynek végén a legvalószínűbb forgatókönyv szerint mégiscsak megegyezés nélkül fog kiszakadni a szigetország. Jövő március 29-től már volt tagállamként beszélhetünk az Egyesült Királyságról. A bevándorlás ellenes referendum kampány éle – ellentétben a magyar kampánnyal – főleg a keleteurópai munkavállalók ellen irányult. Boris Johnson 2016-ban az LBC-n, egy hónapja pedig már Theresa May fogalmazta meg a hírhedté vált „tolakodás”-beszédben, hogy alig várják a britek, hogy az alulképzett uniós munkaerőt leváltsa a Commonwealth és volt gyarmatokból érkező munkavállalói réteg, az ausztrál mentősök és az indiai szoftvermérnökök serege. Orbán Viktor egy szomorú videón kívül pedig csak arról beszélt, hogy a távozó nettó befizető miatt sajnos kevesebb pénzt kap így Magyarország. Végül is ha már nem várhatjuk el, hogy a miniszterelnök személyesen törődjön az ügyeinkkel, legalább a kormányközeli nemesi család sarja, Őexcellenciája Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet is vehetné a fáradtságot, és felléphetne hogy ne honosítsanak két éven belül több tízezer magyart. Az új settled, azaz letelepedett státusz ugyanis kifejezetten szigorú feltételekhez köti majd a kint élő uniós állampolgárokat. Legalábbis erről tanúskodik az új brit „no deal” kormánydokumentum.

Mi történik az Európai Uniós állampolgárokkal?

A kilépésért felelős minisztérium (DeExEU), a vitával egy időben új dokumentumot adott ki. Az első bekezdés szerint ugyan nincs miért aggódni, a korábban említett tervezet biztosítja az Egyesült Királyságban élő hárommillió EU-s állampolgár jogait, ahogy az EU-ban élő egymillió brit állampolgári jogait is. Viszont a legrosszabb forgatókönyvre, az egyezmény nélküli kiszakadásra is érdemes felkészülni.

Az EU-s állampolgárok már júniustól elkezdhették egyeztetni a letelepedési szándékukat a belügyminisztériummal (Home Office). A szigeten élő EU-s állampolgárok pedig családtagjaikkal együtt kint maradhatnak és a „no deal” esetén is ugyanazokat a jogokat élvezhetik, mint eddig. Már ha addig szereznek letelepedett státuszt.

Az Egyesült Királyság annak érdekében, hogy megőrizze az Európai Uniós állampolgárok bizalmát, mindenkinek biztosítja a jogait, aki lakhellyel rendelkezik. Ezért is vágott bele a letelepedési program (Settlement scheme) elindításába. Ennek így ugyanaz a feltétele, mintha sikerülne a megállapodás, a jogok biztosítása a letelepedési státuszhoz és a lakcímhez köthető. Minden uniós állampolgár, aki ott tartózkodik 2019. március 29-es dátummal bezárólag, az megkaphatja ezt a státuszt. 2020. december 31-ig tud az eljárásért folyamodni. Aki megszerezte a letelepedett státuszt, öt évig távol maradhat az országtól, anélkül, hogy elvesztené a jogát a visszatérésre.

bloghoz.JPG

A vészjós dokumentum borítóképe.

A „no deal” miatt azonban fontos változások történtek. Mivel nem lesz átmeneti időszak, a jogok garantálása csak arra vonatkozik, aki  2019. március 29-ig lakcímmel rendelkezik. Ugyancsak az átmeneti időszak híján a letelepedési program nem egészíthető ki hat hónappal, csak 2020. december 31-ig van idejük az uniós állampolgároknak az eljáráshoz folyamodni, 2021. január 1-től már az új bevándorlási rendszer lesz érvényben. Az ezzel kapcsolatos jogorvoslatra is csak az Egyesült Királyság keretein belül adódik lehetőségük, az Európai Bíróság fennhatósága nélkül. Új deportációs politika veheti kezdetét a március 29-i időszaktól, de azokra is érvényes lesz akik bűncselekményt követtek el a 2019. március 29. előtti időszakban.

A kormány garantálja az ingázó, idénymunkások jogait, akik szintén folyamodhatnak a letelepedett státuszért. Ha viszont nem kapnák meg, még mindig fenntarthatnak számukra egy külön bevándorlási státuszt, ami lehetővé teszi számukra a munkát.

A letelepedett státusszal rendelkezők családtagjai (akik gyermekek, jegyes, élettárs, szülő, nagyszülő), 2022. március 29-ig csatlakozhatnak. Az említett időpont után rájuk is vonatkozik az új bevándorlási szabálykönyv és rendszer, ahogy a családegyesítésre is. Azok akiknél a jegyesi, élettársi viszony csak a kilépést követően került bejegyzésre, csak 2020. december 31-ig csatlakozhatnak.

A letelepedett státusszal rendelkező állampolgárok ugyanúgy folyamodhatnak a szociális ellátásokért, mint eddig (eü., lakhatási támogatás, oktatás, stb.). 2021. január 1. után szükség lehet az útlevelekre is, ugyanis az időpontot követően nem tudja garantálni a kormány az európai személyigazolványok használatát.

Alku tárgyává váltunk?

A dokumentumban kiemelték a britek jogait akik az EU-ban élnek, azonban ezek a kontinensen élő állampolgárok még nem kaptak kifejezett garanciákat a jogaikra az EU-tól. A „no deal” esetén felmerülő új szabályzásban viszont minden a letelepedett státusztól függ, és szigorúbb határidők vonatkoznak az uniós állampolgárokra. Ezért elképzelhető, hogy a szigorítás egyfajta ösztönzés is az EU felé a brit állampolgárokra vonatkozó garanciák kicsikarásához.

Az állampolgárok jogainak szempontjából viszont sajnos egyre világosabb a napokban kialakuló politikai helyzet. A dokumentumban megfogalmazott  „valószínűtlen” megegyezés nélküli kilépés helyett egyre biztosabb a kiszakadás. A „no deal” esetében így valóban alkalmazhatják a britek az említett határidőket és jogszabályváltozásokat.

Nincs magyar érdekképviselet, de van-e szándék?

A nagykövetség weboldalán persze semmi ilyesmire utaló jelet nem találunk, csak Trócsányi László látogatását (aki ennek fényében elég légből kapott ígéretet tett a magyarok érdek és egy networkingelős esemény reklámját. A nagykövetség nagy valószínűséggel vagy a jövőbe lát és már ismeri a Brexit kimenetelét, vagy csak egyszerűen nem érdekli a kint élő magyarok képviselete. Reméljük nem lesz túl késő mire felocsúdnak.

 

A legnagyobb kérdés természetesen az marad, hogy a letelepedett magyarok – akik amúgy is csak öt évig maradhatnak távol a szigettől – vajon haza akarnak-e végül költözni? A következtetést az olvasó közgazdaságtani ismereteire és képzeletére bízom.

(A cikk DeExEUra vonatkozó része már megjelent korábban a prokontra.hu-n)

A megállapodástól az alsóházig - december elején ismét fordulhat a Brexit-folyamat

Theresa May brit kormányfő kijelentése alapján a Brexit egyezmény elérhető közelségbe került, épp ezért már múlt hét szerdán a brüsszeli tárgyalásokra utazott. Csütörtök estére átmeneti lépéseket tettek a felek zárónyilatkozat irányába, pénteken ezt követte az Európai Unió sebtében összehívott tanácskozása, majd a britekkel folytatott utolsó, szombati egyeztetés. Ezt követően vasárnapra az történt, amire a politikai elemzők nagy része számított. Az Európai Unió és a Theresa May által vezetett Egyesült Királyság megegyeztek a Brexit-tervezetben adott közös nyilatkozat szövegéről. Melyek a következő lépések és miért volt olyan fontos ez Maynek? Mi lesz az alsóházi szavazáson?

A Bizottság és May cicaharca

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közt 18 hónapja tartó huzavona látszólag a végéhez ért. Az áttörést a tárgyalódelegációk és a brit belpolitikai helyzet eredményezte. A tervezet végső formájáról azonban a brit kormánynak kellett döntenite – amely Raab és McVey lemondását eredményezte –, valamint a szintén széthúzó uniós tagállamoknak, melyben az Ír Köztársaság és Spanyolország volt a legérintettebb.

Az íreket sikerült kiengesztelni a 21 hónapos átmeneti vámövezet „backstop” tervezettel, amely az eddigi töretlen kereskedelmet és átjárást biztosítja az ír és a királysághoz tartozó észak-ír területeken. Spanyolország Gibraltár miatt kért és kapott garanciákat Londontól, ugyanis a tengerszoros 30.000 brit alattvalója 96%-ban az unióban maradás mellett voksolt.

afp_getty_images.jpg

Véget ért a mosolyszünet. (AFP/Getty Images)

Hivatalos szavazás ugyan nem történt vasárnap, de már előzetesen arra lehetett számítani, hogy a tagállamok egyhangúan elfogadják a tervezetet. A brit sajtó hangja is leginkább a belpolitikára kezdett fókuszálni, ahogy Angela Merkel és egyéb jelentős uniós politikusok is inkább a brit képviselőket kezdték megcélozni a kiszólalásaikkal. Az uniónak ugyanis nem áll érdekében a létező tervezetet újratárgyalni, és – ahogy Jean-Claude Juncker fogalmazott – nagy valószínűséggel nem is fogadna el újabb tervet a Bizottság.

Egyértelművé vált hogy az igazi ütközet a brit belpolitikai szintéren fog megtörténni, méghozzá az december 11-i alsóházi szavazáson. May mindeddig hatalmas politikai túlélőösztönről tett tanúbizonyságot. Azonban korai még a Brexit-megállapodásnak örülni.

Orbán Viktor olvasata: Kevesebb pénz jut így Magyarországnak

A britek többször is egyeztettek Magyarországgal a Brexitről, Orbán Viktor mégsem tudta leplezni bánatát a patetikusra sikeredett, „szomorú vasárnap” tematikájú Facebook videójában.

„(…) ha egy gazdag ország távozik, akkor az anyagi veszteséget jelent, tehát Magyarország – (…) túl a történelmi, katonapolitikai veszteségen, civilizációs természetű veszteségen, most pénzt is veszítettünk ezen a döntésen. Tehát ha a britek maradtak volna, a következő években Magyarországnak is több pénz jutott volna az Európai Unió költségvetéséből.”

Orbán ugyan kitért az Európai Unió által kivívott, állampolgári jogok biztosítására, viszont inkább az EU-t és az elhibázott bevándorláspolitikát okolta a kilépésért, amiért az nem akadályozta meg időben a bevándorlókat. A magyar miniszterelnöktől megszokott retorikát némileg árnyalhatja a brit bevándorlásra vonatkozó becsült adat, valamint a 2016-os népszavazási kampány narratívája. 2016 nyarán ugyan valóban a bevándorlókkal ijesztgette a lakosságot a UKIP és a hivatalos kampányt folytató VoteLeave csoport, a bevándorlókba beleértendők a keleti tagállamokból érkező, alulképzettnek bélyegzett európai uniós és magyar migránsok. A VoteLeave kampány politikusai többször kitértek az alacsony kelet- és dél-európai átlagjövedelemre, valamint arra, hogy ez a román-bolgár-lengyel-magyar „özönvíz” hogyan veszi el a britektől az álláslehetőséget. Boris Johnson 2016-ban az LBC-n, később pedig már Theresa May fogalmazta meg a hírhedté vált „tolakodás”-beszédben, hogy alig várják a britek, hogy az alulképzett uniós munkaerőt leváltsa a Commonwealth és volt gyarmatokból érkező munkavállalói réteg, az ausztrál mentősök és az indiai szoftvermérnökök serege. Az Európai Uniós és EU-ról kívül érkező bevándorlás ennek megfelelően át is alakult a referendum óta eltelt két évben. Korábban az unióból érkezők száma csaknem elérte az unión kívülről érkezőkét, azonban mára inkább eltolódtak az arányok az unión kívülről érkezők javára, miközben a bevándorlás nettó száma ebben az évben is összességében 270 ezerrel emelkedett a szigetországban az előző évhez képest. Theresa May azóta állítólag megbánta azt a kijelentését, miszerint a magyarok és az uniós munkavállalók „tolakodtak” a többi bevándorló előtt. Orbán Viktort és Magyarország külügyét a tiltakozás helyett inkább a kieső pénz érdekelte, és némileg a magyar állampolgárok védelme – amit már amúgy is elintézett nekik Brüsszel.

Ellenségek mindenhol – A Brit Konzervatív Párt és a koalíciós partner Demokratikus Unionista Párt

A European Research Group és vezetőjük,  Jacob Rees-Mogg által belebegtetett May-ellenes bizalmatlansági indítványt egyelőre nem sikerült tető alá hoznia a párton belüli ellenzéknek. A bizalmatlansági szavazás elindításához ugyan 48 levélre volt szükségük (a párton belüli 15% eléréséhez), azonban a May kormányában megmaradó miniszterek naivitásból, vagy valós meggyőződésből úgy számoltak, hogy a miniszterelnök még meggyőzhető az EU elleni kisebb fellépésről.

Az észak-ír vámövezet miatt elégedetlen koalícióspartner, a DUP vezetője, Arlene Foster szerint is még megfontolható volt a konzervatívokkal való együttműködés. A kormányfővel szemben támasztott elvárások arra irányultak, hogy May változtasson a tárgyalódelegációk által összehozott 585 oldalas tervezeten. Szombaton  így két pontban kellett megállapodniuk a brit és uniós feleknek.

  • Az első pont az átfogó politikai nyilatkozat volt, amely leírja az Egyesült Királyság és az Európai Unió közti megállapodás jogi részleteit.
  • A második pont az 585 oldalas kilépési egyezmény részletei voltak (állampolgári jogok biztosítása, 39 milliárd fontos kilépési összeg, backstop vámövezet)

Igencsak hamar nyilvánvalóvá vált, hogy May-nek csak kis módosításokra lett volna lehetősége és amúgy sem kockáztatta volna meg, hogy a tervezetet támogató egyetlen komoly szövetségese, az EU (!) akarata ellen szegüljön. A britek némi engedményként már így is megkapták a nekik kedvező halászati egyezményre vonatkozó módosításokat.

A párton belüli ellenségek ennek megfelelőpen felocsúdtak reményeikből. Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter szerint még a tagsági státusz is jobb lenne, mint May alkuja. A helyzetre leginkább a – sokáig May riválisának számító – volt külügyminiszter, Boris Johnson érzett rá, aki tüzes beszédben igyekezett a DUP konferenciáján lelkesíteni a May-ellenes koalíciós tábort.

„az Egyesült Királyság történelmi hiba küszöbén áll, ha nem kukázza a backstop-ot”

hangoztatta „BoJo”.

bbc_bojo.jpg

Johnson szerint az Obi-Wan Kenobi filmet is a prosperáló észak-íreknél forgatják. (A kép forrása: BBC)

A Star Wars-t és Titanicot is tartalmazó beszéd hangos tapssal ért véget, bár egy rosszízű beszámoló szerint volt aki el is aludt az első sorban.

A DUP-t azonban továbbra is kérdéses, hogy a Konzervatív Párt May-féle mérsékelt része, vagy a Rees-Mogg és Johnson által feltüzelt szélsőséges tory tábor vonzza végül. Mivel a szavazók döntenek végső sorban a képviselőikről, viszont May szövetsége a legjelentősebb politikai fegyvertényük, ezért óvatosnak kell lenniük az unionistáknak.

Theresa May-t jó politikai ösztönei vezérelték, amikor Brüsszelből hazaérve nyílt levelet intézett a szavazókhoz és a képviselőkhöz, amiben a tervezet teljes támogatását kérte. A kormányfő „fényes jövőt” és „megbékélést”, valamint „nemzeti egységet” ígért levelében. A twitteren azonban több politikus is egyértelműen jelezte, hogy ez nem az a Brexit amire számítottak, ha akarták a kilépést egyáltalán.

Ellenségek és barátok – a Munkáspárt és az ötpárti kezdeményezés

A Jeremy Corbyn által vezetett Munkáspárt többször a nyilvánosság tudtára adta az alsóházban álláspontját, mely szerint ugyan tiszteltben tartják a 2016-os referendum demokratikus eredményét, de a May-féle tervezet ellen mindent meg fognak tenni. Ez az álláspont azért is alakult így, mivel a párton belül egyaránt találhatóak Brexit-ellenesek, maradáspártiak, és olyanok akik a konzervatívok politikájával nem értenek egyet, de Brexit-pártiak. A May-féle tervezet egybekovácsolta csaknem az egész ellenzéket abban, hogy leszavazzák az alsóházban a dealt. A legnagyobb ellenzéki párton kívül korábban már a SNP, Plaid Cymru, LibDem, és a Zöldek is jelezték levelükben, hogy jelentőségteljes szavazást akarnak az ügyről, aztán a közös levélből összefogás alakult ki, mivel az öt párt világosan kijelentette, hogy a May-terv ellen fognak szavazni az alsóházban. Ez a nyilatkozat azonban nem feltétlenül jelenti  a teljes egységet, mivel az angol parlament házaiban nincs a magyar országgyűléshez hasonló pártfegyelem, annak betartására csak a „whipek” ösztönözhetik a képviselőket.

A hazatérő May elég kemény fogadtatásában részesült, a szemben ülő ellenzek részéről és a háta mögött ülő képviselők egyaránt támadták. Nem kímélték a kormányfőt, ahogy a May is kijelentette, hogy ha nem állnak be mögé, az Egyesült Királyság megállapodás nélkül fog kiszakadni, vagy ami még rosszabb, beragadni.

Jeremy Corbyn hosszadalmasabb felszólalásában az egész alsóházat arra szólította fel, hogy utasítsa el a megállapodást. Miután May elég vereséget szenvedett az alsóházi össztűz alatt, az ellenzéket egy ponton támadná: nyilvános vitára hívta Corbynt. Az ellenzék vezetőjének így alkalma nyílna a miniszterelnöki kérdések óráján és az alsóházon kívül is megvívni a párbajt, mely a Munkáspárt támogatottságát növelheti egy esetleges választáson. Ha leszerepel, akkor pedig erőt demonstrálna a brit miniszterelnök, amivel rendezheti végre a konzervatívok sorait. A vitára december 9-én kerülhet sor.

Újabb ellenzéki kettős csavar a szavazás ügyében a hír, mely szerint lezárulhat egy Európai Bírósághoz beadott kereset, amely arra irányul, hogy vizsgálják felül az 50. cikkelyt, abban az esetben, ha visszavonná a brit alsóház a folyamatot az ellenzék hatására. Ironikus is lehetne a Bíróság döntése, ugyanis a kilépési kampány egyik legfontosabb érve az volt, hogy a kilépés azért szükséges, hogy a Bíróság ne szólhasson bele a brit belső joggyakorlatba.

Az uniós és brit megállapodással Donald Trump amerikai elnök sem elégedett, hiszen ami jó az Európai Uniónak, nem lehet jó az USA-nak. Az euroatlanti kapcsolatokat finoman szólva is új szemszögből értelmező elnök szerint így veszélybe került a Brexitet követő amerikai és brit kereskedelmi kapcsolat, ez pedig tovább tüzeli az amerika-barát, szélsőséges kilépést követelő torykat.

A gazdasági megfontolásból Brexit-ellenes ellenzéket újonnan pedig leginkább az hangolja May-ellen, hogy a London School of Economics friss elemzése szerint 2030-ig 5,5%-kal csökkenhet a megállapodás következtében a gazdaság, amely jóval többet vesz ki az adófizetők zsebéből, mint a jelenleg fizetett, heti bontásban kb. 170 millió fontos hozzájárulás.

Latolgatják az esélyeiket

A BBC különféle cikkekben (1,2,3) mérlegeli az alsóházi szavazás esélyeit és jövőjét. Egy pár eredményre érdemes felhívni a figyelmet.

A DUP részéről 10 képviselő aki biztosíthatja a May számára szükséges többséget, vagy éppen elveheti azt és a keményvonalas torykkal együtt May ellen szavazhatnak. BoJo nem hiába mondott beszédet a konferencián, ez a 10 képviselő lehet a mérleg nyelve a szavazáson.

A konzervatív párton belül már más a helyzet. Rees-Mogg korábban 80-nál is több képviselőt emlegetett, mint akik a kormány álláspontja ellen lázadnak. Ez a szám később leapadt 57-re, akik a StandUp4Brexit, radikálisabb kilépést támogató kampányt segítették aláírásukkal. Én ezt annyiban pontosítanám a BBC becsléséhez képest, hogy végül nem lett meg a 48 szavazat May ellen a 1922-es bizottságban, ami azt jelenti, hogy körülbelül 20-30 képviselőről beszélhetünk biztosan. Nagyjából 20 képviselőről tudjuk, hogy nyilvánosan is levelet írtak ehhez a bizalmatlansági indítványhoz. Nagyban közrejátszott azonban, hogy a párton belül sok képviselőt visszafogtak azok a miniszterek, akik még hisznek vagy hittek a kormányfőnek, ilyen például Hammond, Gove vagy Rudd. Rajtuk kívül hét képviselő akikről biztosan tudjuk, hogy a May-féle álláspont miatt mondtak le a miniszteri pozíciókról (Raab, Barnier, Johnson, McVey, stb.).

Az érvényes szavazáshoz 320 szavazatra van szüksége Maynek, 326 kormánypárti képviselővel számolhatunk, akik 316-an vannak a DUP nélkül. Ebből lejön a BBC által 81-82-re számolt tory lázadók csoportja, amivel már csak 234 hűséges képviselő marad, viszont ehhez a csoporthoz kb. 15 munkáspárti ellenzéki csatlakozhat, aki támogatja a May-féle mérsékelt Brexitet.

_104489156_brexit_voting_blocs_in_parliament_2_640-nc_bbc_research.png

A konzervatívok többsége felaprózódhat. (BBC)

Spekulációk és forgatókönyvek

December 11. után több forgatókönyv is a britek előtt áll.

1. Amennyiben May valami csodával határos módon átüti a tervezetet, akkor minden megy „rendes kerékvágásban”, Az Európai Unió testületein kell keresztülmennie a tervezetnek. A tagállamok közül minősített többséggel kell elfogadni a tervezetet a Tanácsban, majd az Európai Parlament következik, végül jövőre március 29-én távoznak a britek a backstoppal az észak-ír részeken, ami abban segíti őket, hogy részletes kereskedelmi egyezményt dolgozzanak ki 2021-ig. Ezt még szintén meghosszabbíthatják a felek, a szélsőséges álláspontot képviselők legnagyobb félelmét valóra váltva.

2. a, Ha nem sikerül a szavazás, jöhet a káosz. Jelenleg a kormány többsége 13 képviselő, tehát elég hét képviselő ahhoz, hogy ellehetetlenítsék May-t. Ugyan Amber Rudd szerint az alsóház el akarja kerülni az egyezmény nélküli kilépést, március 29-én éjjel 11-kor egyszerűen megszűnik a tagság. Az alsóház szavazásától számítva 21 napja lesz a kormánynak egy új tervet kidolgoznia, melyet a képviselők hét napig véleményezhetnek, de nem lesz alkalmuk a „no deal” megállítására. Viszont a kormányfő új tervezetet tehet a képviselők elé, vagy ugyanazt leteheti újra az asztalra, melyet még az EU is módosíthat. 2. b, Ezzel szemben még egy olyan „no deal” forgatókönyv is előfordulhat, amelyet az EU-val közös megegyezésben tesz az asztalra a brit kormány és legkésőbb 2020 elején lépnek ki a WTO szabályainak megfelelően.

3. Nagyjából nyolc tory és 44 ellenzéki képviselő akar új népszavazást. Ez elég beszédes szám, különösen annak tekintetében, hány lázadó képviselőt is találunk a pártok soraiban. Ehhez azonban a kormány kezdeményezésére is szükség van, amit szintén alsóházi szavazással erősítenek meg a képviselők.

4. A Munkáspárt persze leginkább arra számít, hogy a jobboldali kormánypárt addig játszik a Brexittel, amíg új választások kiírására nem kerül sor. Ez szintén lehetséges, tekintve a párton belüli hatalmas ellentéteket.

Tehát december 10-11 a következő időpont amire érdemes odafigyelni, valamint a december 9-i TV-vitát érdemes lesz követni. Elképzelhető, hogy addig a BBC, Guardian és egyéb hírforrások újabb politikai hírekkel rukkolnak elő, várjuk ki meg lesz-e végül a 320 szavazat.

A brit kormány egysége pürrhoszi győzelemnek bizonyulhat

Az Egyesült Királyság második női miniszterelnöke sorsdöntő eseményen van túl, ugyanis délután sikerült elfogadtatnia kormányával a Brexit-tervezet feltételeit, tovább öregbítve a nagy politikai túlélői hírnevét. A több mint két órát csúszó sajtóesemény után azonban tiszta üzenetet küldött a világnak: az uniós kilépés May-féle receptje működőképes lehet.

A Daily Telegraph és a Financial Times egészen költőien fogalmaztak a szerda reggeli címlapjukon: eljött Theresa May brit miniszterelnök számára az igazság pillanata. Miután a Brüsszelben tanácskozó delegációk megállapodtak az egyezmény szövegéről, az azonnal visszakerült a két fél illetékes testületei elé, az Európai Unió Bizottságához, illetve a brit kormányhoz. A több mint 500 oldalas dokumentumot a miniszterek Gavin Barwell kabinetvezető által ismerhették meg, elkerülve ezzel az információk kiszivárgását.

dr-k6lfwoaaom1p_laura_kuenssberg_bbc.jpg

Egy pár órát várt a sajtó a Downing st.10. előtt. (Laura Kuenssberg/BBC)

Egy jó szerződés?

A szerződést részleteiben ezen a linken tekintheti meg.

Lényegében a May-féle tervezet a következő területeket fedi le:

 - Általános rendelkezések

 - Állampolgárok jogainak biztosítása (3 millió európaié aki a királyság területén él, és egy millió brité akik az EU területén élnek)

 - Szeparációs problémák (kereskedelmi folyamatokra, javakra és jogi procedurák megfelelő szétválasztására vonatkozóan)

 - Pénzügyi rendelkezések

 - A kormányzási struktúra átalakítása

 - Az észak-ír területekre vonatkozó átmeneti vámövezet (backstop) jogi háttér megteremtése (az észak-ír és Írország területei között létrejövő „kemény”határ elkerülése végett)

 - Egyezmény Ciprusról és az ott található légierő bázisáról

 - Gibraltárra vonatkozó protokoll

A brit miniszterelnöknek már korábban is többfrontos küzdelmet kellett vívnia. Egyrészt meg kellett küzdenie a szélsőséges párttársakkal és a túlzottan mérsékelt képviselőivel a párton belül, ezen kívül az ellenzékkel is állandóan csatákat vívott az alsóházban. Volt miniszterei és a Brit Konzervatív Párton belüli ellenfelei azonban általánosságban nagyobb akadályt görgettek a miniszterelnök elé a szavazóbázis elszívásával. A brit kormányt May középutas irányvonala miatt sorozatosan magára hagyták a különböző miniszterek, a miniszterelnök politikájának bukását remélve. Ezek a hangok azonban túlzottan elszigeteltek voltak és végül sosem tudtak elég képviselőt maguk mellé állítani egy lázadáshoz, vagy a 1922-es bizottságban történő bizalmatlansági szavazás megkezdéséhez. Egészen a közelmúltig. David Davis volt Brexit-ügyi miniszter az EU tárgyalói által is elfogadott tervezetet egyenesen nemzeti önmegadásnak minősítette. Jacob Rees-Mogg a konzervatívok támogatásának megvonásával fenyegette May-t. Boris Johnson volt külügyminiszter szerint

egyenesen vazallusi szintre alacsonyíthatja majd a szerződés a szigetországot.

A vészharangok első jelét viszont Boris mérsékelt testvérének, Jonak a közlekedésügyi tárcáról való lemondása jelentette, melyet olyan a miniszterelnök bizalmát élvező miniszterek lemondásával hoztak hírbe, mint Dominic Raab új Brexit-ügyi miniszter, Sajid Javid belügy és Jeremy Hunt külügyminiszter, akiket Davis és Johnson lemondását követően kért fel a miniszterelnök az egyes pozíciók betöltésére. Ez tehát azt jelentette, hogy a mérsékeltebb és legelkötelezettebb hívei is elfordultak a minisztertől a kulcspillanatban. Ugyanígy történt azokkal a miniszterekkel, akik a nyilvánosság előtt tettek ígéretet egy előnytelen egyezmény meghiúsítására, mint Penny Mordaunt, Andrea Leadsom és Philip Hammond.

Mindeközben persze az EU sem volt tétlen. Még szerdán összehívták a tagállamokat egy gyors sajtótájékoztató erejéig és rendkívüli üléseket beszéltek meg a tagállami álláspontok egyeztetésre, melyeket november 19-én, valamint november 25-én fognak megtartani.

Az alsóházból közvetített miniszterelnöki kérdések órájában parázs vita zajlott. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője még Raab homlokára is olvasta a fiaskót, amikor a Brexit-ügyi miniszter arról beszélt, hogy nem értette teljesen a csalagút jelentőségét a kereskedelemben, de sajnos érezni lehetett, hogy információk hiányában az ellenzék nem képes teljes erejét latba vetni. Corbyn egy korábbi kijelentésével – mely szerint a Brexit megállíthatatlan – amúgy is kényes helyzetbe került saját pártjában, ahol Keir Starmer Brexit-ügyi árnyminiszternek kellett minden erejét latba vetnie, hogy a Munkáspárt vezetőjét kimagyarázza az második népszavazásban hívő szavazók előtt.

 

Annyira mindenesetre futotta az ellenzéknek, hogy egy közös, négypárti nyilatkozatot írjanak az alsóházi szavazás jelentőségére emlékeztetve a kormányfőt. Corbyn a Munkáspárt, Vince Cable a LibDem, Ian Blackford az SNP, Liz Saville Roberts pedig a Plaid Cymru részéről írta alá a követelést tartalmazó levelet.

A miniszterelnök magyar idő szerint délután háromra hívta össze a kabinetértekezletet annak érdekében, hogy meggyőzze őket a tervezet helyességéről. Az első kiszivárgó információk koránt sem bírtak jó ómennel.

Először Raabról gondolták, hogy időközben lemondott, mivel olyan hírek érkeztek, hogy mégsem utazik az EU-s főtárgyaló Michel Barnierhez.

A legsúlyosabb információ a BuzzFeed bulvároldalról érkezett amely azt írta, hogy 8-10 miniszter vitázik a tervezet egyes részleteiről, valamint 1922-es bizottságtól, melyet azért hívtak össze, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be. Az ehhez szükséges 48 képviselő levele össze is gyűlt. Ennek azonban csak a nap végén lesz eredménye, melyet a miniszterelnök 158 szavazattal akár le is söpörhet a válláról.

Minden rossz hír ellenére May-nek a maratoni kormányülés után sikerült túlélnie és ismét győzelmet aratnia. Eloszlatta tehát a miniszterek egyes kételyeit.

Azt figyeljék, amit mondok

Amennyiben megszabadulunk a részletektől, az előttünk álló döntés világos volt. Ez az egyezmény, amely valóra váltja a népszavazás eredményét, visszahozza a határaink, törvényeink és pénzünk feletti ellenőrzést, véget vet a szabad mozgásnak, megvédi a munkahelyeket, biztonságunkat és nemzetünk egységét, avagy egyezmény nélkül vagy Brexit egyáltalán nélkül maradunk. Úgy gondolom azzal tartozom ennek az országnak, hogy a döntéseket a nemzeti érdeknek megfelelően alakítom. Szilárdan szívből és ésszel hiszem, hogy ez az a döntés, amely a legjobban megfelel az egész Egyesült Királyság nemzeti érdekének.

A bejelentést a font nem várt szárnyalása követte, hiszen a stabilitást és az országba irányuló tőkebefektetés újraindulását nyerheti ezzel vissza a királyság.

 

May beszédében azonban érdemes odafigyelni arra a „kibeszélésre”, melyet a koalícióspartner felé intézett. A kormány a 2017-es választásokon ugyanis a DUP-ban, azaz az észak-ír unionisták törpepártjában lelt barátra. Az Arlene Foster vezette párt azonban hitet tett amellett, hogy nem hagyja az észak-ír területeket bármilyen minőségben elszakadni a királyságtól, még ha jelenleg ezt csak a „backstop” zsargonnal illetett, 2021-ig fenntartandó átmeneti vámövezet is jelenti a szóban forgó egyezményben. Az Európai Unió által ajánlott átmeneti megoldást azért fogadta el a brit fél, mert így megőrizhetik az Ír Köztársaság és a királyság észak-ír területei közt húzódó 499 kilométeres határszakaszon a töretlen kereskedelmet. Az átmeneti vámövezetet 2020 júliusában vizsgálhatják felül a britek, amikor is döntenek majd annak végső sorsáról, a helyette létrehozandó kereskedelmi egyezmény függvényében. Eleinte ebbe a May-kormány és főleg Raab nem akart belemenni, azonban a kisebbik rosszat választva sodorták magukat az alsóházi szavazás csapdájába.

A miniszterelnök előtt álló megpróbáltatások ugyanis még nem értek véget. Amennyiben elveszti a koalícióspartner DUP támogatását (mindez az éjszakai, Fosterrel folytatott tárgyalások függvényében alakul) a szilárd belső bázisát veszti el a kormányfő. Ehhez jön a szélsőségesek által mozgósítható 40-80 képviselő, akik közül 48 már beadta a bizalmatlansági indítványt a 1922-es bizottságban. Jacob Rees-Mogg, Johnson és sokan mások már biztosra ígérték a buktatási szándékukat. A Munkáspárt nagyobb része is leszavazhatja az egyezményt, valamint az ellenzéki törpepártok. Elég csak Corbyn nyilatkozatát megtekinteni erről, aki úgy nyilatkozott, hogy ez az egyszerűen egy rossz egyezmény, felemlegetve az alsóházban is elhangzott érvet, mely szerint Jeremy Hunt közel 40 országgal még mindig képtelen volt kereskedelmi egyezményt kötni.

May tehát koránt sem biztos, hogy akkora diadalt aratott, a kormány közös nevezőre hozása pedig bizonyulhat végül pürrhoszi győzelemnek az alsóházi vitát követően. A képviselők december 10-én szavazhatnak majd a jelenlegi tervezetről, May viszont egy fontos kiskaput hagyott a beszédben.

„...or no Brexit at all.”

Tehát ezzel elismerte, hogy harmadik lehetőségként szerepel a britek számára az, hogy visszalépnek a kilépéstől egy második népszavazással, elutasítva azzal az első eredményét, vagy legalábbis a kilépési szerződés szövegét, attól függően, hogy a választási bizottság milyen kérdést fogadhat esetleg be a jövőben.

Gyors ítélet?

Barnier, Verhofstadt és Írország miniszterelnöke, Leo Varadkar egyaránt pozitívan fogadták a londoni fejleményeket. Verhofstadt szerint a megállapodás immáron lehetséges. Barnier a riportereknek mosolyogva mutatta be a megállapodási tervezet szövegét, melyről elmondta, hogy 185 cikkből és 3 protokollból áll, majd megköszönte a delegációk munkáját.

A skót első miniszter, Nicola Sturgeon szerint csalódást keltő a tervezet, a skót toryk pedig tomboltak dühükben. Amíg a LibDem is temette a dokumentumot, a DUP vezetője Maytől távozva a Munkáspárttal kezdett tárgyalásokba, épp ezért nem sok jót jósolnak a BBC elemzői a szavazásra.

May azonban ha túl is éli a nagy konzervatív párti belháborút, valamint a december 10-i szavazást, a tervezetnek az Európai Unió bürokratikus döntési mechanizmusain is át kell mennie, a Parlamentben egyszerű többséggel, a Tanácsban pedig minősített többséggel.

Még van esélye az Egyesült Királyságnak a megállapodásra

Theresa May ma az első világháborúban elesett szövetséges katonákra emlékezett. 100 éve ért véget a háború a nyugati fronton a compigéne-i fegyverszünettel. A britek az utolsó elesett katonájukhoz, George Ellison halálához kötik a háború végét, mivel a tűzszüneti tárgyalások egy hosszabb időt öleltek fel, a  németek és szövetségesek közti tárgyalások november 7-11-ig tartottak. Az emlékmű megkoszorúzását követően rövid idézetekkel és a hagyományosan katonáknak emléket állító, kabátra is tűzött pipacs virággal díszítette a brit és belga kormányfő a Monsban található kegyhelyet. Úton Franciaország felé, nem sokkal később balesetet szenvedett a miniszterelnök konvoja, egy szabálytalan sofőr miatt két motoros rendőr sérült a szerencsétlenségben. Rövid idő múlva azonban May tovább folytatta útját a francia elnökhöz, hogy közösen emlékezzenek meg a nagy háború közös európai emlékéről, és feltehetőleg azért is, hogy beszéljenek a kontinens jövőjéről.

_104243443_maylayswreatgatgraveofjohnparr_afp_getty.jpg

Theresa May brit miniszterelnök az első világháborút lezáró tűzszüneti emléknap centenáriumi megemlékezésén. (AFP/Getty Images)

Unionisták a backstop-terv ellen

A miniszterelnök már a megegyezés nélküli brexitre készíti országát a csúfosan végződő, október közepén tartott EU csúcstalálkozó óta. Az egyes elemzések és hírek vegyesen hatnak azóta a brit kormányra. Miközben May teljességgel hitet tett az ország egysége és az eredeti, kemény brexit feltételei mellett – leküzdve még a saját pártján belül, ellene indított bizottsági vizsgálatot is – kétségek merültek fel a "backstop" és az észak-ír határ vitát illetően. A kormányzáshoz szükséges többséget biztosító észak-ír unionisták (DUP) hallani sem akarnak arról, hogy az EU felől kínált backstop-tervet átgondolja May. Az EU által kívánt állapot ugyanis Írország miatt mégis csak az lenne, ha nem létezne tényleges határ az Egyesült Királyság észak-ír területei, valamint az EU tagállam között. Ezen bukott el az októberi egyezmény kísérlet is, mely kapcsán korábban mind az EU, mind May megjegyezte, hogy az csaknem 95%-ban már elkészült. A backstop terv 2020-ig átmeneti időszakot adna mindkét félnek arra, hogy az adott határrészen rendezzék a kereskedelmi politikákat és a vámhatárokat. A DUP viszont elhivatott abban, hogy ezt meghiúsítsa, még akkor is, ha a miniszterelnök szóvivője világosan kijelentette, hogy nem akarnak újra határokat. May tehát nagy valószínűséggel a backstop terv elfogadására készül annak eredeti formájában, amelyben az egész királyságra vonatkozna az átmeneti vámövezet.

skynews-sammy-wilson-dup-mp_4481074_skynews.jpg

Sammy Wilson és az unionisták úgy érezhetik becsapta őket London. (Sky News)

Egységes kabinet?

A Times szerint azért is hívta össze a kormányt még a hétvége előtt May, hogy jövőhéten hétfőn ismét kész tervezetet tudjanak adni az EU számára. A kormány tagjai közti egyeztetés azért is szükséges, mivel a képviselők eltérő véleményen vannak a közelgő átmeneti időszakról. A nemzetközi kereskedelemért felelős miniszter, Liam Fox szerint a backstopot az Egyesült Királyságnak saját erőből kell majd leküzdenie. Fox szerint a brit kormány egyetért az EU-val a határok kérdésében, viszont az EU nem akarja elfogadni a szigetország egyoldalú felelősségét a későbbi viszonyok kialakításáról. Jeremy Hunt Párizsban tárgyalt épp az EU képviselőivel. A külügyminiszter szerint szinte biztos a megegyezés, azonban az egy hetes határidőt túlzottan optimistának tartja.

Jo Johnson – Boris Johnson testvére –  viszont folytatná a családi hagyományokat és elszabotálta May politikját, lemondva a közlekedésügyi tárcáról. Szerinte a miniszterelnök tervezete

soha nem látott károkat okozhat az országnak.

A testvérével ellentétben a "maradás" mellett kampányoló Jo is csatlakozott azokhoz, akik új referendumot szeretnének a brexit végső formájáról.

A politikai lavinát erdetileg Dominic Raab brexitügyi miniszter kiszivárgott videója indíthatta el. A sajtóban megjelent felvételen értetlenkedik, és bevallja, hogy nem volt teljes tudatában a Dover és Calais közti kereskedelem fontosságának a Barnierrel folytatott tárgyalások során. A konzervatívok és az ellenzék részéről egyöntetű harag jutott ki Raabnak, hiszen a képviselők és a közvélemény joggal gondolhatja úgy May egyik kedvenc miniszteréről, hogy válságba sodorja az országot az alkalmatlanságával.

_104234069_050118723-1_getty_images.jpg

Az ember aki nem biztos hogy megfelelő pozícióhoz kapta meg a bizalmat, Dominic Raab. (Getty Images)

A posztot előtte betöltő David Davis szerint May akár bele is bukhat a soron következő alsóházi szavazásba. Amennyiben megállapodik az EU és a szigetország, az alsóház lesz illetékes a szerződés ratifikációjában. Ha a képviselőket viszont nem tájékoztatják a backstop jogi részleteiről, könnyen megbukhat a házban May-féle terv.

Ezen kívül úgy tűnik az EU-ban is széthúznak a tagállamok. Barnierrel több tagállam képviselője is szeretne ugyanis tárgyalni, mielőtt sor kerülne egy átfogó megállapodásra. Ezt később, december elején tudnák hozzátenni a tervezett megállapodás szövegéhez.

Gazdaság és újabb politikai botrányok

A fagyos politikai környezet és a vészjósló elemzések ellen dacolva pozitívan alakul egyelőre az államháztartás és a gazdasági növekedés. A brit gazdaság 2016 óta nem látott növekedésnek indult. 0,6%-al bővült a gazdaság, melyet a fogyasztók költekezése is gyorsított. Hosszútávon viszont még mindig bajban lehetnek, amit csak az átfogó megállapodás gátolhat meg, biztosítva ezzel a töretlen kereskedelem elvét – állítja Philip Hammond és a BBC-nek nyilatkozó elemzők.

A Bloomberg cikkében megjelentetett Swiss Bank vezetőjének véleménye szerint viszont a Corbyn-féle ellenzék antikapitalista gondolatai jelenthetik az igazi veszélyt a brit gazdaságra. Több bank kliens és befektető is rendelkezik B-tervvel arra, az esetre ha a Munkáspárt és Corbyn kerülne hatalomra. Elsőszámú érdekük ugyanis a profitkiesés és a nagy cégeket sújtó adópolitika elkerülése. Ezért akár Spanyolországba, Portugáliába, vagy Olaszországba is áttelepülhetnek.

hfp_corbyn_itv.JPG

Amikor még nem kellett aggódnia Corbynnak a Bloomberg cikk miatt, épp "Fortnite-táncot" imitált - sikertelenül. (ITV/Huff.P.)

A belpolitikai káosz jelenleg inkább a konzervatívokat sújtja. John Bercow „Speaker”-t (ez a pozíció nagyjából a házelnöki titulusnak feleltethető meg) korábban is érték zaklatási vádak, majd abból lett hír, hogy gátolta az ezt kivizsgáló bizottság munkáját. Az ezt követő jelentés hatására több konzervatív képviselő is lemondott a bizottsági tagságáról. Egy ismeretlen forrás nyilatkozott a BBC riporterének a közszolgálati hierarchiáról és visszaélésekről, megaláztatásról és az előforduló szexuális zaklatási ügyekről.

Ugyancsak a konzervatívok térfelén landolt a híres politikai filozófus Roger Scruton botránya, akit a May-kormány lakásépítési biztossá nevezett ki. A magyar konzervatív gondolkodók által is kedvelt Scruton antiszemita, iszlamofób és homofób botrányba keveredett. A Buzzfeed bulvároldal oknyomozása során kiderült, hogy Scruton 2007-ben nyilvánult meg először ilyen módon, amikor azt írta egy örökbefogadást firtató Telegraph cikkben, hogy a homoszexualitás nem normális dolog, majd a liberális felfogást ostorozta ennek kapcsán weboldalán. Később 2014-ben Luciana Berger zsidó származású alsóházi képviselő gyanúsította Scrutont azzal, hogy 2014 óta terjeszt antiszemita összeesküvés-elméleteket Soros Györgyről, mondván, hogy Budapest értelmiségének nagyrésze zsidó és hálózatban építik a Soros-birodalmat. Theresa Mayen azonban növekszik a nyomás, hogy tegye lapátra a nagy szuverenitáskutató ideológust.

scruton.JPG

Roger Scruton a budapesti Gerbeaud Caféban tartott előadást, még 2012-ben, majd Stump Andrásnak nyilatkozott Sorosról 2013-ban. Nagy alakja a szuverenitás politikai filozófiájának és sokat hivatkozott kedvence a magyar jobboldal egyik fő teoretikusának, Egedy Gergelynek. (Youtube/commonsensesociety)

Fény a Csalagút végén

A brexitet övező politikai kavalkád tehát ismét úgy tűnik, hogy leginkább pártpolitikai érdekek mentén hasznosul, és politikai fegyvertényként szerepel. Azzal azonban, hogy May elhagyni látszik a DUP támogatását, megerősítheti az EU-val megmaradt alkuképességét. Ezáltal leszerelheti az őt harapófogóba szorító bal- és jobboldali ellenzékét, akik korábban azzal akarták megbuktatni, hogy nem képes egyezményt kicsikarni az uniótól. Közös nevezőként még mindig ott lebeg a második referendum a két oldal elégedetlen szavazói számára, a végső verdikt azonban még várat magára. Többet tudhatunk meg a hétfői értekezlet után.

Lassan győz a "no deal" brexit a nép akarata ellen

Ebben a hónapban is bővelkedhettünk a brit politikai hajtűkanyarokban. Október 17-én joggal várta a sajtó és a közvélemény a megoldást Londontól és Brüsszeltől, azonban az utolsó pillanatban sem sikerült megegyeznie a feleknek az észak-ír határról. Így tehát felkészülhetünk a "no deal" Brexitre, azaz a kilépés nélküli kiszakadásra. Ez a megoldás sokáig úgy tűnt, a kompromisszumok pártján álló miniszterelnök pozíciójába kerülhet, végül ő nyert rajta a legtöbbet.

A helyszín London. Tarka molinók, a bent maradás melletti jelszavakkal díszített táblák, Európai Uniós zászlók és a Union Jack tölti meg a tömeg feje fölötti teret. Fiatalok és idősek egyaránt egy célból csatlakoztak a több mint félmilliósra duzzadt tömeghez: Nemet mondani (ismét) a brexitre.

Sadiq Khan polgármester szerint a People’s Vote mozgalom ezzel a demonstrációval bebizonyíthatja a kilépők ellen az igazát; megmutathatják, hogy egy új népszavazás igazán demokratikus és hazafias cselekedetnek számítana.

_103941734_crowdpic3_bbc.jpg

Ezrek vonulnak a londoni tömegben. (BBC)

Harrogateben, egyidőben a demonstrációval egy másik eseményen szónokolt épp ekkor a kilépők egyik volt vezetője, Nigel Farage. Csakúgy, mint a londoniak nagyrésze, elégedetlen a kormány eddigi teljesítményével, ám épp az ellenkező irányba sürgetné Theresa May-t és kabinetjét: ha már egyszer megígérték és megszavazták, ténylegesen ki kell lépniük az unióból.

A gazdasági elemzők is ismét kongatják a vészharangokat, jobban, mint bármikor. A legnagyobb ágazatokban a vámhatárok és a gazdasági bizonytalanság miatt a nagyvállalatok visszatartják a beruházásokat. A CBI kutatása alapján a visszatartás csaknem 80%-át érinti negatívan a felmért cégeknek. A miniszterelnök a 150 legnagyobb vállalat képviselőivel beszélt, hogy megnyugtassa őket a befektetési környezet biztonságosságáról, kevés sikerrel. A cégeknek egyelőre csak 39%-uk rendelkezik vészhelyzeti forgatókönyvvel, miközben naponta akadnak meg millió fontos értékű beruházások a gazdasági félelmek miatt. Különösen nagy veszélyben van a logisztika, az élelmiszerimport, a pénzügyi szolgáltatások, és az autóipar.

Az elégedetlenkedő hangok a miniszterelnököt is utólérték. May október 22-én beszédet mondott az alsóházban, ahol azzal védekezett, hogy a

...megegyezés már 95%-ban készen áll, és csak az észak-ír határral vannak gondok

Guy Verhofstadt kijelentésére is reagált ezzel, aki szerint csak 90%-ban van kész a megállapodás.

conservatives_fb_may.JPG

Megelőzné a média hírverését: a brexit a miniszterelnök szerint nem róla szól. (Conservatives Facebook)

May akár 2020-nál is tovább húzódó átmeneti időszakot tervezett, azonban megnyugtatta a kilépéspárti képviselőket, hogy legalább 2022 előtt szeretné már a tényleges kilépést. Az ír vámhatár létrehozásának elkerülésére kiötlött backstop terv, mivel sosem lép érvénybe, november elejétől már a teljes kiszakadásról tárgyalhat May kormánya az EU-val. A teljes káosz előli utolsó mentsvárat az érvényben lévő 12.000 EU-s szabályzás újratárgyalására biztosított átmeneti időszak jelentheti. Illetve csillapítja a kedélyeket, hogy több hithű brexiter is (például Michael Gove) Johnson bukása után May mellett tett hitet, tudva, hogy a no deal mindenképp bekövetkezik, az átmeneti időszakkal pedig végre lezárható a párton belüli brexit-harc.

PMQ és Corbyn: A széteső költségvetés miatt visszatérhetnek a megszorítások

A miniszterelnöki kérdések órájában Jeremy Corbyn szedte ízekre a kormányfőt és azt a politikát, mely

a megszorítások újbóli bevezetését eredményezheti.

– hangoztatta az ellenzék vezére.

_104010069_compositepmqs1_hoc.gif

Egy átlagos csata az alsóházban. (House of Commons)

May kormánya egy évtizednyi megszorítás után nyáron azzal kampányolt, hogy végre egyensúlyt teremtettek a költségvetésben. A brexit milliárd fontos költségei miatt, a pénzügyminiszter korábbi elszólásaiból arra következtethetünk, hogy a nyári plusz bevételeken kívül akár kölcsönökre is szorulhat a szigetország. May és Corbyn vitája viszont az előző választások ígéreteivel, a szociális ellátóháló költségeivel való sárdobáláshoz vezetett. A BBC egyik elemzője szerint Corbyn új tömegeket szólíthat meg a politikában; azokat, akik már unják a brexitről szóló rigmusokat, és egyszerűen a mindennapi megélhetésük miatt aggódnak. A miniszterelnököt a legnagyobb ellenzéki párt helyett inkább a skótok (Ian Blackford) tudták megszorongatni a gyilkos szaúdi rezsimről kérdezve, felvetve Khashoggi-gyilkosságot, valamint azt, hogy May mikor fogja végre megszabadítani a konzervatívokat a szaúdi király „barátságától”.

Theresa May végül gyorsan rendezte a konzervatívok sorait. A párt az alsóház 1922-es elnevezésű bizottságában állította pallóra a miniszterelnököt a brexit tárgyalások összeomlása miatt. A testületben egyaránt képviseltette magát a mérsékelt és szélsőséges oldal. A bizottsági gyűlés előtt Jeremy Hunt szólította fel a képviselőket arra, hogy

(…) a toryknak most legalább annyira össze kell tartania, mint az EU tagállamoknak.

Hunt úgy néz ki el is érte a célját. May a bizottsági tárgyaláson nagy beszédet tartott, mellyel egységbe tudta kovácsolni ismét a pártot és mindenkit megnyugtatni politikájának helyes irányáról. A mérsékeltek a biztonságos kilépést láthatták meg terveiben, a szélsőségeseke nagy részét pedig azzal az ígérettel szerelte le, hogy 2022-nél tovább biztos nem tarthat az egyelőre 2020 decemberéig tervezett átmeneti időszak. Az értekezletről távozó politikusok

(...) az oroszlán barlangjára számítottak, végül egy állatsimogatóból távoztak (…)

– állította Michael Fabricant képviselő.

Az általános meggyőződés az, hogy be kell állnunk a miniszterelnök mögé, ahhoz hogy áthaladjunk ezen a vonalon.

A Sunday Timesban közölt névtelen nyilatkozat szerint azonban a radikálisok között maradtak még ellenségei a miniszterelnöknek.

Eljön a pillanat, amikor előkerül a kés, a [miniszterelnök] elé bökik és megforgatják benne. Nemsokára halott lesz.

Összehúzzák a nadrágszíjat

Ezt követően nem tétovázott a kormány. Miközben az Európai Parlamentben Donald Tusk a tárgyalások folytatása mellett tett hitet, May meghirdette a "no deal" Brexit három hetes előkészületi szakaszát. Ez azt jelenti, hogy november első felében már jönnek a további technikai papírok és utasítások a kiszakadás márciusi elkezdéséhez. A második népszavazásról és a "nép szavazatáról" (People’s Vote) pedig hallani sem akarnak Westminsterben. May cinikusan megjegyezte, hogy a mozgalom inkább egyes politikusok akarata, mint sem valós demokratikus mozgalom.

Londonban azonban a Brüsszel felé hallgató fülekre lehet szükség a vakvágta helyett. A NIESR (Nemzeti Gazdasági és Szociális Kutató Intézet) kutatása szerint az egyre közelebb kerülő kiszakadás 30 milliárd fontos összeget fog felemészteni egy egyezményes megoldáshoz képest, alátámasztva ezzel Philip Hammond korábbi elszólását, mely szerint a megszorítások nem érnek véget, a töretlen kereskedelem pedig jót tesz a gazdaságnak.

_104064424_mediaitem104064422_marr_hammond_bbc_reuters.jpg

Hammond nem állt még teljesen May mellé. Leginkább a költségvetés pártján áll. (BBC/Reuters)

Sovány vigasz ez a maradáspártiaknak – hiszen ahogy Matthew Goodwin elemző egy budapesti előadásán (Political Capital) is elmondta –

A kilépés mellett szavazók döntő többségét nem érdekli ha veszít a kilépéssel, akár személyesen is áldozatkészek jelentős összegeket költeni a háztartás vagyonából azért, hogy a szuverenitás ígéretének eleget tegyenek.

Kritikus állapotban lehetnek később így az észak-írek, akiket az auditorok felmérése szerint a többség magával fog rángatni a szakadékba, csakúgy mint a skótokat. A „no deal” és a hatalmas tüntetés azonban egy váratlan szövetséget hozott létre a LibDem vezető Vince Cable, a Skót Nemzeti Párt képviselője Ian Blackford, a Plaid Cymru-s Liz Saville Roberts és a Zöldek EP képviselője, Molly Scott Cato között.

_104031575_blackfordrobertscable_pa_bbc.jpg

Szakadár képviselők: üzentek Barniernek, hogy ő is megértse. (BBC/PA)

A képviselők nemrég Michel Barnierrel találkoztak Brüsszelben, hogy egy új népszavazásra készítsék fel az EU-t. A kiutazó képviselők szerint a legegységesebb politikai csoport jelenleg az elégedetlenek tábora, akik szívesen végetvetnének a mostani helyzetnek. Barniertől épp ezért egy vészhelyzeti tervet kívánnak kicsikarni egy új népszavazás esetére. A Munkáspárt és Corbyn egyaránt elvetették már az új népszavazás lehetőségét, hiszen 2016-ban már szavaztak a britek. Az új, pártokon átívelő kezdeményezés viszont elvárja Corbynéktól azt, hogy csatlakozzanak. Erre a legutóbbi pártkonferencia óta némi hajlandóság is létezik, azonban amíg nem változnak az erőviszonyok, Theresa May marad az alsóház nagy politikai túlélője és győztese.

Holnap végleg eldőlhet a Brexit sorsa?

A Politico hírportálon korán kezdtek reménykedni az elemzők (aztán mi is). Ugyan négy diplomáciai forrásból három megerősítette, hogy a vasárnapi találkozón sikerült megegyeznie az Egyesült Királyságnak az Európai Unióval, a valóságban a vámhatár kérdése még mindig éket ver a tárgyalófelek közé. A Politico szivárogtatásával egyidőben a tárgyalások összeomlottak, majd az uniós fő tárgyaló Michel Barnier erősítette meg az újságoknak a hírt: a megegyezés nem jött létre.

barnier_tusk.jpg

Hiábavaló mosolyok: Michel Barnier Brexit-ügyi főtárgyaló és Donald Tusk az Európai Tanács elnöke. (EPA)

Az észak-ír „backstop” vitán bukott el a megegyezés

A kulcskérdést még mindig az Egyesült Királyság észak-ír része és az Írország közt létrejövő permanens vámhatár jelenti. Egyelőre egyik fél számára sem született megnyugtató megoldás. Az észak-ír unionisták szerint, – akik egyben a konzervatív toryk kormányalakításhoz szükséges koalíciós partnerei is – teljesen helyes egy új határ fölállítása a meglévő szabályzások mellé, hiszen az a fontos, hogy az észak-írek az Egyesült Királyság oszthatatlan részei maradjanak. Eközben az ír-ír megosztottságot és a korábbi háborús állapotokat szeretné elkerülni az ír kormány és az EU, akik a „backstop”-tervvel, azaz egy átmeneti (nagyjából 2020-ig tartó) vámunióval szeretnék benntartani a szigetországot. A kilépésért felelős brit miniszter, Dominic Raab és Theresa May végül többször megerősítette, hogy az EU által ajánlott, csak az észak-írekre vonatkozó backstop megosztaná a királyság alkotmányos egységét, éppen ezért lesöpörték az asztalról a megegyezést, ahogy korábban az EU-s tárgyalók is May chequers-tervét. Az ír nagykövet, Adrian O’Neill szerint azonban kifutnak lassan az időből a felek.

telegraph_bo_jo.JPG

"BoJo" ismét a Telegraph hasábjain hangolja az országot: "Az EU semmibe vesz minket...".

Ugyanakkor May-t a kemény kilépésre sarkallják párttársai és a puha brexit miatt lemondó volt miniszterei, akik a radikális utat választották. Boris Johnson volt külügyminiszter és David Davis volt brexitért felelős miniszter fellázadtak a kormányfő ellen, valamint az egész pártot lázadásra ösztönzik. Davis szerint ugyanis az EU-val most, a pánikban lehet kemény üzletet kötni, amíg Johnson a teljes kiszakadás mellett tenné le a voksot, akár a "backstop" nélkül. A Telegraphban arról írt, hogy a May-féle megállapodás és bármilyen backstop

(...)a nemzet katasztrofális feladását jelentené,

ezért ellen kell állni az EU-nak. A miniszterelnök pedig csak akadályozza a sikeres megállapodást.

May jelenlegi minisztereinek hozzáállása bizonytalan volt, eleinte közülük is többen hajlanak a lázadás felé. Ezt azzal tudta mérsékelni a kormányfő, hogy megígérte, az átmeneti vámunió nem maradhat tartós állapot. Penny Mordaunt, Jeremy Hunt és Raab részéről is felmerült a lázadás kérdése. Rajtuk kívül Davidsont, Mundellt, tehát a skót konzervatívokat szóba hozták a lázadással, ugyanis az észak-ír különleges státusz nem csak precedenst teremthet, hanem egyenlőtlen helyzetet a királyság részei között, okot adva az újabb skót függetlenségi népszavazásra.

_103830373_hi049896524_may_epa.jpg

Theresa Maynek 48 órája maradt arra, hogy megvalósítsa a mérsékelt Brexitet. (EPA)

Maynek szerdáig Emmanuel Macronnal és Angela Merkellel kell még egyeztetnie a brexit további sorsáról, miközben tegnap este a „pizza gyűlésen”, – egy pizza fölött beszélték meg minisztereivel (Dominic Raab, Jeremy Hunt, Michael Gove, Penny Mordaunt, Chris Grayling, Liz Truss, Andrea Leadsom and Geoffrey Cox) a kormányülésen követendő stratégiát, hiszen Maynek még van pár órája és egy esélye összehívni a kabinetet, majd lecsendesíteni a belső ellenzékét a holnapi EU-csúcs előtt.

Az igazság pillanata?

Philipp Hammond pénzügyminiszter szerint nagy gazdasági fellendülés várhat az országra, amennyiben sikerül a megállapodás. A létrejövő szerződés esetén akár 15,4 milliárd fontnyi felszabaduló pénzre számíthat az Egyesült Királyság. Egy új jelentés szerint viszont körülbelül 1 milliárd fontnyi EU-s támogatástól eshetnek el a helyi tanácsok a megállapodás késésével.

Azonban további reményre adhat okot, hogy - a kormány szerint - véget értek a megszorítások és 10 év után most növekedtek először jelentősen a bérek.

Akárhogy is teljesít a szárnyaló gazdaság, annak további sikereinek garantálása csak Mayen múlik. Ha sikerül nyélbe ütnie a backstopot az EU-val, akkor megmentheti az ország prosperitását, feláldozva azzal a szélsőségesek és az unionisták reményeit, akik kifejezetten szeretnék May-t „megbénítani”. Ugyanakkor Berlin és az EU külügyminiszterei szeretnék a megállapodást de nem fogadják el a britek terveit „minden áron” – ahogy Merkel fogalmazott. Az osztrák külügyminiszter szerint pedig a szerdai találkozón talán még nem jön el

az igazság pillanata.

 May ismerteti kormányának kilépési feltételeit az alsóházban:

Létrejöhet még a megegyezés? Konzervatív csata és alkotmányos kihívás az Egyesült Királyságban

Theresa May brit kormányfő a bevándorlás tematikájára épülő kilépési népszavazásnak megfelelően az EU-ból érkező bevándorlók ellen beszélt, mikor úgy nyilatkozott, hogy a tagállamokból érkező munkavállalók nem kapnak preferenciát és ugyanolyan feltételek vonatkoznak rájuk, mint bármely harmadik országból érkező munkavállalóra.

A miniszterelnök szerint ezzel sikerülhet majd irányítani a bevándorlás mértékét és a magas képzettségű munkavállalók előnyben részesítésével ­– szembe helyezve ezzel az alacsony képzettségű munkavállalókat – javítható a helyzet.

may_conservative_conf_getty_images.jpg

Egy sikeres konferencia után. (Getty Images)

Az intézkedés nem kérdéses, hogy politikai célokat szolgálhat leginkább, hiszen a híres Bank of England által készített, bevándorlásra vonatkozó 2015-ös Nickell-Saleheen tanulmány is kiemeli, hogy a bevándorlás nagy része így is az Európai Unión kívülről jön, valamint az alacsonyan képzett munkaerőre gyakorol bérnyomást. May azonban könnyen elszámolhatja magát. A gyárak és multinacionális nagyvállalatok által foglalkoztatott, közel félmillió állás is veszélybe kerülhet a kilépés miatt.

Legutóbb a Nissan figyelmeztette a briteket arra, hogy a kilépésnek súlyos gazdasági következményei lesznek. A gazdasági aggodalmakjnak ugyanakkor némileg ellentmond, hogy az Unilever folytatja a termelést az Egyesült Királyságban, és mégsem költözik Rotterdamba (ezt követően erősödött átmenetileg a font is). Majd ismét árnyalta a képet a Tesco bejelentése. Az áruházlánc az egész szigetországban élelmiszerkészleteket halmoz fel karácsonyig. 

A Munkáspárt pártkonferenciáját követően a miniszterelnökön volt a sor, hogy a Konzervatív Párt gyűlésén megszabaduljon a tavalyi köhögős, „papír-szórós” mutatványaitól és egyfajta víziót adjon a még megmaradt híveinek és leszerelje a szélsőséges, párton belüli ellenzékét, valamint a baloldali ellenzéket.

A konferencia első napján Boris Johnson jött, látott és győzött. May párton belüli riválisára nem hiába tekintenek úgy, mint a miniszterelnök egyik lehetséges utódjára. Johnson állítása szerint a legüdvösebb az lenne ha a

miniszterelnök chequersi tervét egyszerűen kihajítanák („chuck chequers”)

és visszatérnének egy lazább, „kanadai típusú” (ez tkp. olyan egyezmény, mint ami az EU és Kanada közt jelenleg létezik) megállapodáshoz. A volt külügyminiszter azt is megfogalmazta, hogy a jelenlegi kilépés formája elfogadhatatlan, a brüsszeli bürokraták pontosan erre a tervre vágynak, hogy a szigetországgal példát statuáljanak, miközben az államnak a belső problémáira kellene már rég koncentrálnia és adókedvezményeket, házépítési programokat finanszírozni a két éve húzódó brexit-ügy helyett.

skynews-boris-johnson-running-field-of-wheat_4439596_skynews_peter_macdiarmid_lnp.jpg

Boris Johnson szaladgál a réten. A konferencia előtt posztolt képpel a miniszterelnök ellen indított sajtókampányt, mivel Theresa May még régebben egy interjúban azt tudta csak felhozni, hogy a legrosszabb gyerekkori csínye az volt, hogy kislányként egy búzatáblán fogócskáztak. (Sky News/Peter Macdiarmid/LNP)

Mi is az a kanadai egyezmény?

_103573151_gettyimages-619210916_getty_canada.jpg

A CETA (Comprehensive Economic and Trade Agreement) az EU és Kanada által 2016-ban megkötött egyezmény, amely csaknem szabad kereskedelmet biztosít a két hatalmas gazdaság számára. A kanadai importőrök csaknem 590 millió euró vámtehertől szabadulnak így meg évente, amíg az európai termékek közül 9000 élvez vámmentességet. Ez vonatkozik az egészen részletes szabályzások kivételeire is, mint például a kanadai fagyasztott makréla 20%-ról 0%-ra csökkentett vámjára, vagy az EU-s csokoládé vámmentességére. Amíg a feleknek valóban érdekében állhat egy ilyen egyezmény kidolgozása, a részletességből fakadóan figyelembe kell venni, hogy az EU-s és kanadai tárgyalóknak évekre volt szüksége ennek kidolgozásához.

Johnson eufemisztikus beszédét hatalmas taps és éljenzés követte. Johnson mögött jelentős tory erők gyülekeznek, miközben May mögé állt – meglepő módon – Micheal Gove és a mérsékeltebb tory vonal, melyet May újonnan kinevezett miniszterei is erősítenek. Dominic Grieve és 40 tory képviselő pedig kifejezetten leszavazna bármilyen kanadai szerződéshez hasonló egyezményt, már amennyiben Johnsonék annak irányába terelnék a miniszterelnököt.

Theresa May konferencián tartott beszéde azonban megmentette a kormányfőt, hiszen a BBC-s Laura Kuenssberg beszámolója szerint, még a miniszterelnök saját emberei sem számítottak ilyen kiemelkedő teljesítményre. May először is – minden kínosságát felvállalva – az ABBA - „Dancing Queen” c. számára táncolt be a színpadra, majd kezdte meg szónoklatát. Eltemette a Munkáspártot, mivel az szerinte végleg a radikális Jeremy Corbyn irányítása alá került, ezzel pedig óhatatlanul is tovább mélyítette a miniszterelnök a nemzet bal- és jobb fele közt tátongó politikai szakadékot. Később arról is győzködte a munkáspárti szavazókat és képviselőket, hogy a legjobb, ha nem is szavaznak Corbynékra a jövőben, egyenesen a konzervatívoknál van a mérsékeltek helye. May egyébként saját pártján belül is ezt a mérsékelt vonalat kívánja hangsúlyozni, elvetve nem csak a Johnson-féle vonalat, hanem az olyan pártokon kívüli kezdeményezéseket is amelyek a második népszavazás felé terelnék a közvéleményt (mint a People’s Vote). May azzal próbálta lelkesíteni a közvetlen közönségét és a brit hallgatóságot, hogy a nyolc éve tartó megszorításoknak immár vége, azonban ez egészen bátor cselekedet, annak tükrében, hogy ugyanezt 2015-ben is kijelentette a kormány, Philip Hammond pénzügyminiszter pedig folyamatosan kongatja a vészharangot a brexit miatt bekövetkező 70 milliárdos kilépési összeg és az egészségügyet érintő tervezett költségkivonások miatt.

May tánca és beszéde:

 Részletes interjú az alábbi linken Laura Kuenssberggel: https://www.bbc.com/news/uk-politics-45735832

 A Financial Times összefoglalója:

A miniszterelnök itt arról is beszél, hogy Johnsonnal ellentétes elvek vezérlik, és hogy a chequers-i terv kissé antidemokratikus, de a legjobb választható út. Nem sokkal később a Guardian arról számolt be, hogy a miniszterelnök a munkáspárti képviselők szavazataival erősítené meg a tervről való parlamenti szavazást, magához csábítva a Corbynban csalódott képviselőket.

Theresa May minisztereinek kommunikációja viszont korán sem volt olyan sikeres az elmúlt időben, mint ahogy arra a miniszterelnök politikai sikersorozatából következtethetnénk.

Liam Fox nemzetközi kereskedelemért felelős miniszter támogatja ugyan May politikáját, azonban aggodalmát fejezte ki, amiért az ország megállapodás nélkül léphet ki az EU-ból. Amennyiben bilaterális szerződést köt az Egyesült Királyság, később változtathat is rajta, ezért csak a megegyezés léte fontos önmagában – derül ki  Guardian cikkéből.

Dominic Raab kilépésért felelős miniszter egy ideje egy helyben tapos, ugyanis a salzburgi találkozó megakasztotta a hivatal munkáját. Raab egyelőre úgy tűnik, hogy várakozik egy kedvező EU-s ajánlatra, és nem győzi sürgetni az EU-t annak megtételére. A miniszter teljes mértékben elítéli a kormányfő ellen beszélő EU-s vezetőket, és kizárólag az EU-t okolja a kudarcos találkozó miatt, amely szerinte nem akar igazi megállapodást.

Jeremy Hunt külügyminiszter még inkább átlendült az EU-ellenes diplomáciai offenzívába.

Az EU-t egyenesen a Szovjetunióhoz hasonlította, amely a bentmaradásra kényszeríti a kedvezőtlen ajánlattal az Egyesült Királyságot.

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk szerint ez a megnyilvánulás buta és sértő. Tusk – aki lengyelként a fél életét a szovjet tömbben töltötte – elítélte Huntot, ugyanakkor hidegen hagyja, hogy a miniszter lemond-e a felelőtlen és sértő szavak miatt.

A Szovjetunió a börtönökről és a gulágokról szólt, határokról és falakról, civilek és szomszédok elleni erőszakról. (…) Az Európai Unió a szabadságról és emberi jogokról, a prosperitásról és békéről, a félelem nélküli életről, valamint a demokráciáról és pluralizmusról szól – egy kontinensről belső határok és falak nélkül.

nyilatkozta Tusk.

Philip Hammond pénzügyminiszter, – mint korábban említettem – May számára ugyancsak fejtörést okoz. Johnsonékkal szemben a konzervatívok teljesen másik oldalát képviseli, aki akár bent is maradna, de mindenképp kompromisszumra hajlandó állást képvisel a kormányban. Olyannyira, hogy a kockázatmentes hozzáállása veszélybe is sodorta a miniszterelnök terveit – állítja a volt kilépési miniszter David Davis. A politikus szerint Hammond túlságosan idealista, amíg egy politikus feladata az hogy cselekedjen. Hammond és Gove lassacskán egy oldalra kerülnek és győzködik a miniszterelnököt a status quo-t jelentő backstop terv elfogadásához, az ír-határ kérdésében, melyet jövő héten tárgyalnak meg az EU-val, miközben Johnson és a radikálisok ’árulásnak’ tekintik a backstopot. Maynek azonban győznie kell, ha nem akarja, hogy egyik vagy másik párton belüli irányzat nyerjen végül, vagy szétessen a királyság.

Észak-ír backstop vita

Észak-Írországban ezzel párhuzamosan nőtt a feszültség. A backstop-vita miatt ugyanis előállhat egy olyan helyzet, amikor a kormánykoalíciós partner DUP zsarolásra használhatja a tövényhozási vétót egy esetleges May-féle tervezet kapcsán. Az aggodalmait fejezte ki a Sinn Féin és az északír ellenzék, akik Guy Verhofstadtal és Michel Barnierrel is egyeztettek annak érdekében, hogy elkerüljék az ír keményhatárt és az esetleges elszigetelődést. A DUP viszont egészen máshogy látja az eseményeket. Szerintük csak egy feltételnek kell teljesülnie, még pedig annak, hogy ne legyen elválasztva az észak-ír terület az Egyesült Királyság többi részétől, épp ezért nem kívánják tisztázni a backstop részleteit.

Wales függetlenedne?

Az észak-ír események és a brexit fenyegető közeledése az alkotmányos kereteit feszíti szét a szigetországnak. A Plaid Cymru vezetője, Adam Price is bejelentette, hogy ha a skótok és az írek is függetlenek, Wales sem marad rest.

Yes, Wales can – hangoztatta Price, azaz igen, Wales képes rá, képes a szakításra

Még ha ez egy teljesen elrugaszkodott ötlet is, ugyanis a BBC előzetes elemzései alapján Wales a leginkább betagolódott állam a királyságban, ahol a Brexit széleskörű támogatást tudhatott magáénak 2016-ban és ahol az angoloktól való függetlenséget a legkevesebben támogatják.

Skócia függetlenedhet

A Skót Nemzeti Párt és Ian Blackford képviselő vetette fel a kérdést, hogy amennyiben a skótok az EU-tagságról szavaznak és a maradás mellett döntenek, nem lesznek-e arra kényszerítve a Brexit által, hogy az északi állam is kiszakadjon? Blackford szerint ugyanis a skótok csak azért maradtak az egyesült Királyságban, hogy megőrizhessék az EU-tagságukat és ne kelljen ahhoz ismét folyamodni, amint Skócia függetlenné válik.

A skótoknak éppen ezért joguk van egy új második függetlenségi népszavazásra

Nicola Sturgeon elsőminiszter eközben dilemmával szembesül: vagy a Brexittel szakad Skócia, vagy függetlenné válik az Egyesült Királyságtól és megpróbál új nemzetként tagságért folyamodni. Egyelőre csak a kivárás bizonyul érdemi taktikának a skótok részéről, amikor valóban eldőlhet a kilépési tárgyalások sorsa. Mindenesetre ugyanaz a helyzet merül fel, mint az észak-íreknél akik a szakadással zsarolhatják Londont.

_103736544_reutersjunckerandmay.jpg

Juncker még hisz a megállapodásban. (Reuters)

Az EU némileg igyekszik csillapítani a kedélyeket. Jean-Claude juncker szerint most már egészen közel állnak a megegyezéshez és csak az észak-ír kérdés miatt kell aggódniuk a választóknak. Így az is lehetséges, hogy ha még október 17-én nem is teljesen, de idén év végén lehetséges egy megfelelő egyezmény kidolgozása. Juncker szerint a kilépés az EU tagállamoknak sem állhat érdekében. A bejelentés hatására emelkedett az euro és a dollár árfolyama is.

A tárgyalások híre a japánokat is meggyőzte, ugyanis Japán szívesen látná a TPP kereskedelmi egyezmény tagországai közt az Egyesült Királyságot – mondta Abe Shinzo japán kormányfő a Financial Timesnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bölcs lenne, ha az EU és az Egyesült Királyság elkerülnék a „no-deal” forgatókönyvet.

Összeomlás Salzburgban - A Brexit jövőre a Munkáspárttal folytatódik?

Theresa May brit miniszterelnök végül csúfos kudarcot vallott a Chequers-terv elfogadtatásával a salzburgi EU-csúcson. De mi várhat még a britekre? Milyen lesz végül a kilépés és milyen kilátásaik vannak a kapcsolat megtartására? Végül a Munkáspárt visz majd mindent?

Chequers bukása

Egy héttel ezelőtt Salzburgban nagy reményekkel vetette bele magát a munkába a brit delegáció a tárgyalóasztalnál. Feladatuk nem volt más, mint hogy meggyőzzék az EU-csúcs résztvevő tagállamok képviselőit arról, hogy a Theresa May által létrehozott és a chequers-i rezidenciáján, párton belül elfogadott - azóta csak Chequers-tervként ismeretes - pontok a brit-EU kapcsolat sarokkövei lehetnek a 2019 áprilisában esedékes kilépést követően. A remények azonban mit sem értek, hiszen Dominic Raab brexit-ügyekért felelős miniszter és Michel Barnier EU-s megbízott korábbi súrlódásaiból is arra lehetett következtetni, hogy a brit terv ezer sebből vérzik. Leginkább az ír határok kérdése miatt.(Részletes írást az Index alblogja, az Eurologus közölt pontosan ebben a témában.)

reuters_bbc.JPG

Az EU27 összezárt. (Reuters/BBC)

Az előjelek akkor igazolódtak csak be igazán, amikor az első hírek arról számoltak be, hogy Emmanuel Macron és Donald Tusk, az Európai tanács elnöke kifejezetten ellenzik May "mazsolázgatását" és megnyugtató, részletes tervet akarnak az ír határról, amely eleget tesz az EU "négy szabadság" elvének. A May-féle terv azonban kifejezetten a 2016-os népszavazási kampány rigmusait magáévá téve tartalmazta azt a pontot, mely szerint a határellenőrzést a britek saját kezükben tartva kívánnák ellenőrizni a bevándorló munkavállalók tömegeit, kifejezetten a kelet-európai bevándorlókat és EU-s munkavállalókat megcélozva.

Miután a tárgyalások összeomlottak, a brit kormányfő patetikus beszédet tartott a követendő politikáról, és felszólította az EU-s tárgyalófelet a kompromisszumok szem előtt tartására, magyarul arra, hogy engedjenek a jelenlegi álláspontból és hagyják, hogy a britek egy laza társulással kapcsolódjanak a tömbhöz. Az EU képviselői természetesen ellenérdekeltek a precedensteremtésben, hiszen az "elégdetlenkedő" államok (mint akár Magyarország vagy Lengyelország) akár követhetik a brit példát, szembe helyezkedve az "egyre szorosabb unió" alapelvével.

A "renitensek"

afp_orban_es_may.jpeg

A lazább uniót kívánok csoportjára utal például a – politikai szerencsejátékos – Nigel Farage nem rég napvilágot látott kijelentése is, mely szerint a briteket követhetik az olyan elégedetlen tagállamok, mint Magyarország, vagy Olaszország. A szélsőséges konzervatív képviselők például a Sargentini-jelentés elutasítása miatt köszönőlevelet kaptak Orbán Viktortól, és az Andrew Marr showban Michael Gove miniszter kiállt a magyar kormány mellett, hiszen az EU-ban csak az ilyen államoktól várhatnak támogatást. A kormányhoz közel álló Magyar Idők is Salzburgot megelőzően Lord Callanant szerepeltették egy interjúban, mint a britek hivatalos álláspontját képviselő diplomatát. Callanan a népszavazás óta a kilépésért felelős hivatal megbízásából járja a tagállamokat a megfelelő támogatás kicsikarásáért.

A kormányfő tehát csaknem tehetetlen ebben a helyzetben. A Konzervatív Párton belüli belső ellenzék régóta hangoztatja, hogy a terv tarthatatlan, azonban a radikális jobbszárny (Boris Johnson, Jacob Rees-Mogg) még szélsőségesebb kilépést kívánt volna végrehajtani. Nagyjából ez is vár a britekre és a kint élőkre.

A kormány a megállapodás hiányában felkészült a "no-deal" forgatókönyvre, ami azt jelenti, hogy a britek külön egyezmény nélkül zuhannak majd ki az Európai Unióból. Ez a terv egy több mint 100 technikai aldokumentációt tartalmazó részletes tanulmány sorozat, ami felkészíti az egyes iparágakat és munkaadókat, vállalkozásokat a gazdasági apokalipszishez hasonlítható eseményre.

A brit kormányfő szerint, azonban ez nem a világvége, és a szigetország még mindig nyitott a világ más államai felé.

Mad Max világa?

mad_max_wired_warner_brothers.JPG

Ugyan a korábban a brit bulvár által használt Mad Max-világ ha nem is valósul meg teljesen a brexit után, azért így is kalandos lesz a kilépést követő időszak.

Az IMF figyelmeztetést adott ki arra, hogy a „no-deal” valóságos válság lesz a brit gazdaságnak. A növekedés ütemét így is 1,5%-ra becsülték, amennyiben sikerül a megállapodás. Így pedig egészen elképesztő szabályzások jöhetnek, a 20 kilométeres ír határról nem is beszélve.

Észak-Írországban például az egységes piacból való kilépés tartós áramszüneteket eredményezhet.

Repülőjáratok maradhatnak ki a közeljövőben. Ugyan nem azonnali eseményként következne be a repülőjáratok törlése, hanem szép lassú folyamatként szűnhetnek majd meg a szigetország és a tagállamok közti járatok. A briteket így is arra kérik, hogy maradjanak részesei az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek. Végül pedig ehhez kapcsolható, és főleg az állatbarát briteket sújthatja a leginkább, hogy a kisállatok szállítását négy hónapra előre be kell jelenteni és meg kell tervezni, abban az esetben ha a „no-deal” forgatókönyv valósul meg.

(A kép forrása: Wired.com/Warner Brothers)

Az elkövetkező időszakra vonatkozóan Tusk mégis belengette, hogy a briteknek lehet esélyük, amennyiben október 17-ig egy elfogadható javaslattal állnak elő. May és kormánya viszont nem enged az álláspontjából és azt nyilatkozta, hogy

"(...) a no deal is jobb mint egy rossz megállapodás."

Így a megállapodás nélküli biztos kiszakadás felé tart jelenleg az Egyesült Királyság. A May-kormány ugyan korábban külön ígéretet tett a jelenlegi EU-s munkavállalók védelmére, a jövőben nem kivételeznek az EU-s bevándorlókkal, így rájuk is azok a szabályok és kvóták fognak vonatkozni, mint a volt gyarmatokról és más országokból érkezőkre. Ez ismét politikai fegyvertényező és a hazai közönségnek szól Maytől. A hivatalos adatok szerint (ONS) az EU-s bevándorlók száma alig érte el a harmadik országból érkezőkét, sőt, a kilépés óta inkább visszaesőben van.

 

ons_net_migration_eu.JPG

Becsült bevándorlási adatok az ONS-től. A sárga vonal az EU-s bevándorlókat, a kék a harmadik országból érkezőket, a zöld pedig a brit kivándorlást indikálja. (ONS/BBC)

A jövő a Munkáspárt kezében van?

A brexit tárgyalások ilyen nagyfokú felelőtlen kezelése után talán nem csoda, ha arra a döntésre jutnak a brit szavazók, hogy az ellenzék és a Brit Munkáspárt lehet az a párt amely képes a tagság kérdésvel valamit kezdeni.

Ugyan korábban is kiszivárogtak Salzburgból olyan iratok, mely szerint maga a Konzervatív Párt és a miniszterelnök is új választásokra és népszavazásra is készülődnek, az egyre erősebb ellenzék már már kész tényként készül a kormányzás átvételére.

Először sajtószenzációként került elő a Munkáspárt konferenciája, amit Keir Starmer kijelentései fokoztak, mely szerint a Brexit határidejét kitolná a párt, sőt, érdekeltek egy második népszavazás megtartásában. Ezzel pedig az ország felének adtak reményt, akik abban a 48%-ban voltak, akik a maradás mellett szavaztak még 2016-ban.

Később a konferencián - a nem is olyan rég még antiszemita-botrányba keveredő - Jeremy Corbyn mondott beszédet. A párt ugyanis elsöprő többséggel megszavazta az irányváltást és úgy tűnik a beszéd alapján, hogy Corbyn is egy második népszavazás irányába terelné az ellenzéket.

Később a párt vezetője személyesen tárgyal majd Barnierrel a no deal állapotról. Corbyn szerint mindenképp kívánatos egy jó megállapodás kiharcolása, amire May képtelen az őt sakkban tartó 40 szélsőséges konzervatív miatt, akik a párton belül támadják a kormányfőt.

A brit kormány helyzetét súlyosbítja a Szkripal-ügy új fejleménye. Egy oknyomozó portál aktivistái és a hatóságok azonosították az orosz elkövetőket, akik Putyin által kitüntetett GRU-s kémek. A HVG forrásai szerint az oknyomozó portál kiderítette, hogy ugyanezek az ügynökök próbáltak betörni egy Hollandiában található katonai laborba, ahol a szíriai és novicsokos méreganyagok mintáit vizsgálják, valamint közük lehetett a nemrég Montenegróban elkövetett puccskísérlethez is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a britek hagyták, hogy orosz kémek egyszerűen besétáljanak az országba és megmérgezzenek egy embert, ez pedig a kormány és az elhárítás tehetetlenségét bizonyítja. Az elkövető személyének ennyire egyértelmű azonosítása pedig az orosz kormánytól érkező kihívás London felé. A brit kormánynak így biztosan az esetleges új szankciók megszavazása mellett kell döntenie.

Theresa Maynek tehát nem engedték a szemezgetést az EU tagállamok, ez pedig a megegyezés nélküli kilépés felé sodorja az országot. Ennek a kilépésnek katasztrofális következményei lehetnek, a miniszterelnök pedig nem állt elő új tervvel az elmúlt pár napban. A May-féle politika végét jelenheti, ha újra megerősödnek a párton belüli ellenfelei, illetve úgy tűnik végre az ellenzék is magára talált. Corbyn kijelentette ugyanis, hogy a Munkáspárt kész átvenni a kormányzást. A különböző politikai lapok a párt egyes szakpolitikáival kezdtek foglalkozni, tehát valósággá válhat a brit kormányváltás. A lehetséges népszavazás és általános választás jövője azonban nagyban függ attól, hogy melyik párt mutatkozik majd koalícióképesnek. Az egyes kilépési tervek ugyanis pártonként merőben különböznek egymástól. A Munkáspárt és Corbyn kapta pedig a legtöbb vádat, mely szerint nincs letisztult elképzelésük a második népszavazáson és a kilépés határidejének kitolásán túl.

Pontosítás

Jeremy Corbyn az fentebb idézett hír megjelenése óta tárgyalt Barnierrel. A no deal így talán még biztosabb, mivel a Munkáspárt leszavazhat minden olyan javaslatot, amely nem felel meg a párt által felállított "hat kritériumnak" és nem biztosítja a szigetország eredeti, egységes piacból származó előnyeit.

A pontosításért köszönet Földi Bencének!

Theresa May brit miniszterelnök bajba kerülhet Orbán Viktor miatt

A brit konzervatívok korábban támogatásukról biztosították a magyar kormányfőt és pártját. A Sargentini-jelentés következtében azonban borulhatnak az Európai Parlament pártjainak erőviszonyai, az értékek mentén kialakult szavazás pedig a brit belpolitikára is hatást gyakorolt.

Theresa May brit kormányfő már a sokadik támadást szenvedi el párttársaitól, akik May brexit-tervét, a Chequers-tervet meghiúsítva próbálják a kormányfőt ellehetetleníteni és leváltani a párt vezetéséből. Legutóbb még egy bizalmatlansági indítvány halvány reménye is felmerült a szélsőséges tory képviselők részéről, azonban May és mérsékelt párttársai keményebbnek bizonyulnak, mint kihívói.

afp_orban_es_may.jpeg

Konzervatív rokonszenv. Theresa May és Orbán Viktor kormányfők. (AFP)

A szélsőséges tory képviselők állítólag May akaratával szemben cselekedtek, és az Orbán-rezsim mellett tették le voksukat azáltal, hogy a brit EP képviselők visszautasították a magyar kormányt sújtó szankciókat kilátásba helyező Sargentini-jelentés megszavazását. Más források szerint épp hogy May miniszterelnök akarata volt az, hogy a magyar kormány megfelelő támogatást kapjon a brit EP képviselőktől. Orbán Viktor Magyarországa ugyanis – mint az ex-UKIP-es EP képviselőtől, Nigel Faragetól is megtudtuk – valódi szövetségese lehet a kilépő briteknek, hiszen a magyar fél szava is számítani fog a tagországok együttesen kialakított álláspontjában. A kilépési tárgyalások eredménye a jövőhéten esedékes EU csúcstalálkozón pedig végleg eldőlhet.

Talán mindkét álláspontban rejlik némi igazság, és May előbb sürgette, majd visszakozott Orbánék támogatásától. A belső pártviszonyokra enged következtetni a BuzzFeed pletykaoldal által kiszivárgott, és állítólag brit képviselőktől származó WhatsApp üzenetek is, amelyben a kormányfő erősen kritizálta az Orbánt támogató brit politikusokat, majd arra kért mindenkit, hogy legalább a twitteren ítélje el az iszlám-ellenes, antiszemita és bevándorlókat méreghez hasonlító magyar kormányfőt.

A szerencsétlen politikai baklövést követően, a korábban antiszemitizmussal megvádolt baloldali ellenzéki vezető, Jeremy Corbyn sem volt rest kihasználni a helyzetet. A közösségi médiában szólította fel a brit kormányt és a Konzervatív Pártot arra, hogy hagyjanak fel az antiszemitákat és iszlamofóbokat támogató politikával. Corbyn szerint a magyar kormányfő fasiszta, akit a brit Munkáspárt képviselőinek kötelessége megakadályozni.

 

A Konzervatív Pártot élesen bírálta a brit zsidók esernyőszervezete (Board of Deputies for British Jews). A szervezet elnöke, Marie van der Zyl szerint aggodalomra ad okot, hogy a konzervatív európai képviselők védelmükbe vették a  magyar kormányfőt.

Ezt követően a Brit Muszlim Tanács is felszólalt. Harun Khan szerint

a szélsőjobboldal megerősödésével egyidőben mélységes csalódásra ad okot az, hogy a Konzervatív Párt a magyar szélsőséges kormánnyal tud azonosulni egyes kérdésekben.

Daniel Dalton szerint a szavazás a magyar szuverenitásról és uniós jogról szólt, ezért szavaztak a magyar fél mellett.

 

Orbán mint az új Cameron, esetleg új De Gaulle?

A Sargentini-jelentés legjelentősebb hozadéka, hogy a Fidesz az európai konzervatív pártcsaládtól távol került. A szavazás tükrében az Európai Néppárttól sejthető kiválás lehetőségét is magában hordozza az, hogy a magyar kormánypárt korábbi szövetségesei a jelentés megszavazásakor a magyar párt ellen fordultak az Európai Parlamentben. Orbán Viktortól nem áll távol, hogy új politikai irányba terelje a Magyarország legnagyobb politikai erejét és a legtöbb magyar európai parlamenti képviselőt. Több opció is a miniszterelnök előtt áll, amennyiben úgy dönt, hogy kiszakadnak az Európai Néppárt kötelékéből. A legvalószínűbb és legkézenfekvőbb döntés a David Cameron volt brit miniszterelnök nevéhez is fűződő Európai Konzervatívok és Reformerekhez való csatlakozás volna, hiszen ennek az euroszkeptikus csoportnak a céljai nagyjából egybevágnak az Orbán által hangoztatott „nemzetek Európája” elképzeléssel. 2009-ben David Cameron is hasonló elképzeléssel indította útjára ezt az európai parlamenti pártot, amely egy lazább szövetséget tűzött ki céljául az ’egyre szorosabb unió’ elve helyett. Amennyiben a Fidesz csatlakozik ehhez a párthoz, találkozhat a párt berkein belül lengyel testvérpártjával a Jog és Igazságosság Párttal (PiS), valamint azokkal a cseh képviselőkkel, akik a Sargentini-jelentés ellen szavaztak. Gondot jelenthet, hogy a bevándorlásellenes erőket nem tűri meg a párt, hiszen a német AfD-t (Alternatíva Németországért) és az FPÖ-t (Osztrák Szabadságpárt) sem tartotta kívánatosnak a pártban. Ha ez tehát nem sikerülne, még egy út nyílhat meg a magyar kormány előtt, ez pedig a csatlakozás az Európai Nemzetekért és a Szabadságukért Mozgalomhoz, amely az AfD-t, Salvini-féle Északi Ligát, és Marine Le Pen pártját fogja össze, és amelynek csoportosulása a Nemzet és Szabadság Európája. Még nem tudni biztosan, hogy Orbán Viktor melyik útra lép.

Létezik természetesen számos olyan konzervatív képviselő is, aki a történtek ellenére cseppet sem rejti véka alá , hogy támogatja Orbán Viktor politikáját. Ilyen például a brexit egyik fő arcaként ismertté váló Michael Gove, aki jelenleg környezetvédelmi miniszter a May-kormányban. Állítása szerint szilárd meggyőzödése a kooperatív-diplomáciában van. Szerinte Orbánt és egyes EU-s tagállamokat nem kell a falhoz állítani, hiszen támogatást is remélhetnek a 'renitens' államoktól. A meglepett Andrew Marr sem számított efféle beismeréshez a tory politikustól, aki vélhetően mégis csak a magyar kormány barátja kíván lenni, és a brexit-tárgyalásokon felmerülő egységes EU-s álláspont megtorpedózása miatt támogatja a magyar felet.

 

Miközben a May-kormány újabb és újabb ütéseket szenved el a politikai ringben Orbán miatt, addig a brexit ügyben további mély ütésekre számíthat, az orosz Szkripal-ügyben pedig diplomáciai horogra.

Egy friss Observer felmérés szerint akár 50%-a a brit szavazóknak új pártra szavazna, 35%-uk pedig úgy érzi, nincs olyan parlamenti párt amely képviselné. Életszerűnek tekinthetőek tehát azok az új fejlemények a Liberális Demokraták pártja körül, ahol új néven egy centrista párt programjával próbálnak majd meg mandátumot szerezni a képviselők a következő brit választásokon.

További nehézséget jelenthet May számára, hogy a chequersi feltételeknek megfelelő EU-s alku kivívásával megbízott Dominic Raab állításait – mely szerint minden a megfelelő ütemben halad és csaknem megállapodásra jutottak – EU-s kollégái cáfolták. A Raab és az EU-s főtárgyaló Michel Barnier közti feszültséget az okozta, hogy Raab a beígért 40 milliárdos ’válócsomagot’ visszatartaná. Még további gondot okozhat, hogy a dolgozók polgári jogait egyik fél sem biztosította, így a jogi értelembe vett senkiföldjére kerülhet az az öt millió ember, akinek az életével játszanak – mondta Paul Dreschler, a Brit Ipari Szövetség volt elnöke.

A brexit olyan rossz is lehet akár, mint a 2008-as válság

figyelmeztette Mark Carney a miniszterelnököt. A Bank of England becslései szerint az egész gazdaság és a háztartások is megszenvedhetik a kilépési folyamatot. Ezt azután tette, miután újabb adag no-deal technikai dokumentum látott napvilágot. A megegyezés nélküli kilépésre való felkészülés jegyében publikálta ezt a brit kormány. Az új fejlemények szerint további fennakadásokat okoz majd a határon az útlevél ellenőrzés, valamint nem lesznek EU-kompatibilisek a brit gépjármű jogosítványok.

A kormányfőt volt külügyminisztere, Boris Johnson is támadta a héten. A szélsőjobboldali képviselők többször kinyilvánították akaratukat a jelenleg brexit feltételek kapcsán, és nem titok, hogy Johnsont látnák szívesen May helyén. Johnson azonban magánéleti problémáit követően kissé visszavett a lendületből. A képviselőket arra kérte, hogy hagyják May-t és csak magát a kilépési tervezetet támadják meg. Úgy tűnt, hogy Theresa Mayt ez nem zökkenti ki a sodrából, azonban később nyílt támadást intézett Johnson ellen, akinek elítélte politikai kiszólalásait - legyen szó a pártról, vagy a muszlimellenes politikai megnyilvánulásairól. May-t kifejezetten zavarja, hogy az ő helyére spekulálnak. Szerinte a kihívók nem a fontos dolgokkal, nem a brexittel foglalkoznak, csak az ő személyével. Johnson és a képviselők számára azonban világossá tette

vagy a chequers-i terv fog megvalósulni, vagy a no-deal

- nincs helye más projektnek ebben a rövid hátralévő időben.

Városnézés Salisburyben – orosz kommentárral és parfümmel

epa_szkripal.jpg

Az elmúlt héten további politikai kellemetlenséget okozott May-nek az a diplomáciai kihívás, amelyet orosz részről kapott. Vlagyimir Putyin továbbra sem tagadta, hogy a biztonsági kamera felvételein szereplő orosz férfiak, - akiket Alexander Petrov és Ruszlán Basirovként ismernek a hatóságok - a GRU ügynökei lennének. Oroszország így nyíltan elismeri, hogy az novicsok idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet, mely Szergej Szkripal, és lánya, Júlia ellen irányult, akár hozzájuk is köthető. Ennek kikarikírozására került sor az orosz állami médiában, ahol az orosz médiagépezet atyaúristene, Margarita Simonyan fogadta a feltételezett orosz elkövetőket egy beszélgetőműsorban. Mintha nem is kémügyről lenne szó, és nem létezne európai elfogatóparancs a két férfi ellen, játszi könnyedséggel beszéltek arról a csatornának, hogy ők csak egyszerűen a Salisbury katedrálisra voltak kíváncsiak. Felháborítónak tartották, hogy meggyanusítják őket azzal, hogy kémek, vagy gyilkosok. Egyszerűen felszálltak az egyetlen szombati gépre Moszkvából, hogy több ezer kilométeres út után egy éjszakát töltsenek Salisburyben, és megnézzék a katedrális 123 méteres tornyát. Ezt követően haza is utaztak - állítja a két orosz férfi. Továbbá képtelenségnek tartották, hogy orosz férfiak olyan feminimek legyenek, hogy parfümös üvegben vigyenek idegmérget, hiszen szerintük ez nem illik az orosz férfiakhoz. Egy nagyon rosszindulatú és szarkasztikus történetként fogható fel, amit az orosz állami média a nézők elé tárt. Súlyosabb a valóság, ugyanis a mérgezés helyszínén több ember lett rosszul a napokban, és kórházba kellett őket szállítani. Nem lehet tudni, milyen mértékben szennyeztek az elkövetők az idegméreggel. Az oroszokáltal keltett bizonytalanság azonban tapintható, a brit hatóságok pedig egyelőre tehetetlenek. (Guardian / kép forrása: EPA)

Az RT felvételei alapján a Guardian közlése:

 

 

A hagyományos nagy pártok új politikai csatatere lehet a jövőben London és a főpolgármesteri címért folytatott harc. Sadiq Khan ismét ringbe száll a pozícióért. Politikáját eddig sem leplezte, hiszen nyíltan kiállt egy baloldalinak mondott politikai programmal. A legfőbb kritika vele szemben viszont a londoni lakás és ingatlanárak elképesztő elrugaszkodása, miközben az árakat normalizálandó korábbi programjában beígért lakásprogram nem valósult meg. Khan azonban inkább brexit kérdésben akar újat mutatni: határozottan kiállt egy második brit népszavazás mellett, így a People’s Vote mozgalom programja mellett is.

 

Theresa May füstbe ment terve és az előkerült orosz ügynökök

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyre közelebb kerülnek az októberi EU-s csúcshoz, amikor is eldőlhet, hogy a britek megegyeznek-e az unióval, vagy megegyezés nélkül zuhannak ki jövő év áprilisában. Az őszi politikai szezon ezzel el is kezdődött Nagy-Britanniában. Azonban a brit konzervatív kormány képviselői nem csak az EU-s csúcstalálkozókon csapnak össze politikai ellenfeleikkel, hanem az alsóházban is az ellenzékkel, csakúgy, mint párton belüli riválisaikkal.

Szeptember elsején Theresa May ­­– megelégelve az állandó politikai harcot az általa összehozott egyezmény-tervezet körül – szilárd nyilatkozatban állt ki a Telegraph hasábjain a ’chequers deal’ mellett, hiszen szerinte ez az egyetlen járható út, amely tiszteletben tartja a brit szavazók akaratát és többé-kevésbé megfelelhet az EU számára is. A miniszterelnök szerint egy második népszavazás elárulná a demokráciát, üzenve a népszavazásra készülődő kampánycsoportoknak is (People’s Vote/Leave Means Leave) amelyeket ezzel a kijelentéssel egy időre a háttérbe szorított.

Michel Barnier: Chequers halott!

A brexit megállapodásra még hajló francia fél múltheti pozitív európai hozzáállása a fentebbiek tükrében gyorsan változott a hét elején. Michel Barnier EU-s főtárgyaló állítólag kijelentette, hogy az Egyesült Királyság számára az EU-Kanada megállapodásra hasonlító egyezmény lenne kívánatos, így tehát a chequers-i terv halott. A hír az euroszkeptikus toryktól származik, akik ezzel saját álláspontjukat támogatták, mely szerint egy markáns kilépés jobbat tesz az országnak, mint a miniszterelnök Chequersben tető alá hozott tervezete. Az euroszkeptikus képviselők állítását azonban megerősítette Barnier is, aki világossá tette, hogy a chequers-i pontokat nem tartja elfogadhatónak. Mindeközben friss információk szerint a kedvezőtlen álláspontot Dominic Raab brexitügyi miniszer fenyegetése is okozhatta, mivel az ír határ kérdése miatt nekiesett Barniernek. Raab szerint ugyanis jobb, ha felkészíti az EU az íreket arra a lehetőségre hogy visszaállítják az ír és észak-ír határokat. Raabnak amúgy sincs könnyű dolga, egyes források szerint a minisztériumot többszáz szakember hagyta el a megállapodás egyre romló esélyeinek köszönhetően.

telegraph_getty.jpeg

Barnier és Raab. A no deal ismét esélyes. (Telegraph/Getty Images)

A második népszavazási kampányra leginkább számító politikai erők, – a tory szélsőségesek – nem hagyhatták annyiban, hogy a miniszterelnök letörje az ismételt szárnypróbálgatásukat. Boris Johnson a Telegraphban élesen bírálta a miniszterelnök politikáját, aki szerinte

fehér zászlót lengetve megy a tárgyalásokra.

A volt külügyminiszter szerint – aki pontosan a brexit tárgyalások állapota miatt mondott le – egyértelmű, hogy a párton belül vannak olyan emberek, akik a kezdettől fogva gátolják az igazi megoldást, a szigetország pedig egyszerűen feladta a saját álláspontját a 40 milliárd fontos kilépési csomagba való beleegyezéssel, folytatva azt az észak-ír-ír kérdéssel.

Az emberek látják, hogy Chequers egy katasztrófa 

- írta Johnson.

A tory radikálisok másik jelentős alakja, Jacob Rees-Mogg azzal nyugtázta a May-féle nyilatkozatot, hogy Barniernek adott igazat. Szerinte az igazi megállapodás a tory szélsőségesek és Barnier álláspontjában rejlik, hiszen régóta hangoztatják a kanadai típusú megállapodás előnyeit, így nagyobb egyetértés van az euroszkeptikusok és az EU-s főtárgyaló között, mint a miniszterelnökükkel.

farage_politico_gettyimages-1026599676-1160x773.jpg

A második népszavazás elnapolásával a radikális Nigel Farage inkább egy ausztrál kampányban és show turnéban látta meg a lehetőséget. (Politico/Getty Images)

A miniszterelnök válaszában Johnsont támadta azzal a megállapítással, hogy volt külügyminiszterének nincsenek eredeti ötletei a brit kilépéshez, hiszen az országnak egy komoly vezetés kell egy komoly és kivitelezhető tervvel. A miniszterelnök válaszát majd Sajid Javid belügyminiszter nyilatkozata követte, aki támogatva a miniszterelnököt – és megháláva ezzel a belügyi posztot – nem győzte hangsúlyozni, hogy a konzervatív képviselőknek be kell állnia May mögé Johnson támogatása helyett.

A külügyminiszter félrelép

 reuters_times.jpg

Ahogy a politikus közszereplő, és itthon is állandó aggályokat vet fel az, hogy meddig mehet a média egy politikus magánéletének firtatásában, úgy a birt képviselők is megszenvedik a bulvár kegyetlen 'szimatolását'. Johnson párton belüli vezetői posztért folytatott harcának könnyen véget vethet magánéleti problémája. 25 év házasság után fog elválni második feleségétől, Marina Wheelertől, a válásra pedig Johnson házasságon kívül folytatott viszonyai miatt került sor. A konzervatív képviselő tehát elég ’progresszív’ a magánéletben.

A citromsármány-ármány

A brexitért folytatott politikai harcot a valós következmények is beárnyékolják. Philip Hammond pénzügyekért felelős kormánytag többször figyelmeztette Mayt a kilépés súlyos finanszírozási gondjaira. A legóvatosabb becslés szerint is 8%-os gazdasági zsugorodás várható a kilépést követő években. Azonban egy frissen kiszivárgott dokumentum szerint még a legalapvetőbb infrastruktúra finanszírozása is veszélybe kerülhet. Ezt előzné meg a költségvetés vészhelyzeti terve, amelyet a kormánykörökben citromsármány-művelet kódnéven emlegetnek, és amelynek kiszivárgott anyaga nem véletlen kerülhetett ki a Hammond-May harcot követően.

A Szkripal-ügy előkerült és az oroszok ismét kavarnak

Theresa Maynek viszont nem csak a brexittel kell megbirkóznia. Az orosz Szkripal-ügyben ugyanis előkerült két feltételezett elkövető, akik ellen európai elfogatóparancsot intéztek a britek. A szinte semmiből előkerülő gyanúsítottak – Alexander Petrov és Ruszlán Basirov – lehetnek a Szergej Szkripal és lánya ellen elkövetett novicsokos mérgezés tettesei. A letartóztatáshoz és vizsgálathoz elég bizonyítékkal rendelkezik a hatóság. Az ügy mindenesetre elég volt ahhoz, hogy May-t ismét pallóra állítsa a brit politika, hiszen az oroszok nem tagadták, sőt állami hírügynökségük révén megerősítették a feltételezett elkövetők személyét. Ez nyílt kihívás a brit diplomácia ellen, ahogy May kormánya ellen is. Finoman szólva is túl sok a kérdőjel az oroszok részéről, elvégre miért hagynák reflektor fényben ügynökeiket? A brit kormány pedig szokatlan nyugodtsággal kezeli a csaknem háborús cselekedethez hasonlítható esetet.

epa_szkripal.jpg

Alexander Petrov és Ruszlán Basirov, a Szkripal-ügy új fordulata. (EPA)

A salisbury-i mérgezés politikai súlya azonban csakhamar Jeremy Corbynra nehezedett. A legnagyobb ellenzéki párt vezéreként éppen csak véget vetett a párton belüli antiszemita botránynak azzal, hogy a vezetés végül elfogadta a Nemzetközi Holokauszt-emlékbizottság által megszabott antiszemitizmusról alkotott definíciót. Az újabb kihívás viszont ismételten Corbyn önfejűségéből fakadhat, ugyanis Boris Johnson szerint Corbyn nem ismerte el egyértelműen és nem nevezte nevükön a feltételezett tetteseket, annak ellenére, hogy a brit titkosszolgálat a GRU ügynökeiként azonosították a két férfit.

A Munkáspártban azonban továbbra is töretlen sikernek örvend Corbyn - és a régebbi harmadik utas, Blair-párti képviselők által csak „militáns baloldalnak” nevezett vonal. Tony Blair volt miniszterelnök elismerte:

nem biztos, hogy a Corbyn-féle baloldalt többé le lehet győzni a párton belül.

A miniszterelnök és a képviselők szócsatáját a szeptember 5-i miniszterelnöki kérdések órájában tekinthetjük meg, ahol Corbynnak még futotta egy Theresa Mayt kifigurázó táncolós poénra is.