Összeomlás Salzburgban - A Brexit jövőre a Munkáspárttal folytatódik?

Theresa May brit miniszterelnök végül csúfos kudarcot vallott a Chequers-terv elfogadtatásával a salzburgi EU-csúcson. De mi várhat még a britekre? Milyen lesz végül a kilépés és milyen kilátásaik vannak a kapcsolat megtartására? Végül a Munkáspárt visz majd mindent?

Chequers bukása

Egy héttel ezelőtt Salzburgban nagy reményekkel vetette bele magát a munkába a brit delegáció a tárgyalóasztalnál. Feladatuk nem volt más, mint hogy meggyőzzék az EU-csúcs résztvevő tagállamok képviselőit arról, hogy a Theresa May által létrehozott és a chequers-i rezidenciáján, párton belül elfogadott - azóta csak Chequers-tervként ismeretes - pontok a brit-EU kapcsolat sarokkövei lehetnek a 2019 áprilisában esedékes kilépést követően. A remények azonban mit sem értek, hiszen Dominic Raab brexit-ügyekért felelős miniszter és Michel Barnier EU-s megbízott korábbi súrlódásaiból is arra lehetett következtetni, hogy a brit terv ezer sebből vérzik. Leginkább az ír határok kérdése miatt.(Részletes írást az Index alblogja, az Eurologus közölt pontosan ebben a témában.)

reuters_bbc.JPG

Az EU27 összezárt. (Reuters/BBC)

Az előjelek akkor igazolódtak csak be igazán, amikor az első hírek arról számoltak be, hogy Emmanuel Macron és Donald Tusk, az Európai tanács elnöke kifejezetten ellenzik May "mazsolázgatását" és megnyugtató, részletes tervet akarnak az ír határról, amely eleget tesz az EU "négy szabadság" elvének. A May-féle terv azonban kifejezetten a 2016-os népszavazási kampány rigmusait magáévá téve tartalmazta azt a pontot, mely szerint a határellenőrzést a britek saját kezükben tartva kívánnák ellenőrizni a bevándorló munkavállalók tömegeit, kifejezetten a kelet-európai bevándorlókat és EU-s munkavállalókat megcélozva.

Miután a tárgyalások összeomlottak, a brit kormányfő patetikus beszédet tartott a követendő politikáról, és felszólította az EU-s tárgyalófelet a kompromisszumok szem előtt tartására, magyarul arra, hogy engedjenek a jelenlegi álláspontból és hagyják, hogy a britek egy laza társulással kapcsolódjanak a tömbhöz. Az EU képviselői természetesen ellenérdekeltek a precedensteremtésben, hiszen az "elégdetlenkedő" államok (mint akár Magyarország vagy Lengyelország) akár követhetik a brit példát, szembe helyezkedve az "egyre szorosabb unió" alapelvével.

A "renitensek"

afp_orban_es_may.jpeg

A lazább uniót kívánok csoportjára utal például a – politikai szerencsejátékos – Nigel Farage nem rég napvilágot látott kijelentése is, mely szerint a briteket követhetik az olyan elégedetlen tagállamok, mint Magyarország, vagy Olaszország. A szélsőséges konzervatív képviselők például a Sargentini-jelentés elutasítása miatt köszönőlevelet kaptak Orbán Viktortól, és az Andrew Marr showban Michael Gove miniszter kiállt a magyar kormány mellett, hiszen az EU-ban csak az ilyen államoktól várhatnak támogatást. A kormányhoz közel álló Magyar Idők is Salzburgot megelőzően Lord Callanant szerepeltették egy interjúban, mint a britek hivatalos álláspontját képviselő diplomatát. Callanan a népszavazás óta a kilépésért felelős hivatal megbízásából járja a tagállamokat a megfelelő támogatás kicsikarásáért.

A kormányfő tehát csaknem tehetetlen ebben a helyzetben. A Konzervatív Párton belüli belső ellenzék régóta hangoztatja, hogy a terv tarthatatlan, azonban a radikális jobbszárny (Boris Johnson, Jacob Rees-Mogg) még szélsőségesebb kilépést kívánt volna végrehajtani. Nagyjából ez is vár a britekre és a kint élőkre.

A kormány a megállapodás hiányában felkészült a "no-deal" forgatókönyvre, ami azt jelenti, hogy a britek külön egyezmény nélkül zuhannak majd ki az Európai Unióból. Ez a terv egy több mint 100 technikai aldokumentációt tartalmazó részletes tanulmány sorozat, ami felkészíti az egyes iparágakat és munkaadókat, vállalkozásokat a gazdasági apokalipszishez hasonlítható eseményre.

A brit kormányfő szerint, azonban ez nem a világvége, és a szigetország még mindig nyitott a világ más államai felé.

Mad Max világa?

mad_max_wired_warner_brothers.JPG

Ugyan a korábban a brit bulvár által használt Mad Max-világ ha nem is valósul meg teljesen a brexit után, azért így is kalandos lesz a kilépést követő időszak.

Az IMF figyelmeztetést adott ki arra, hogy a „no-deal” valóságos válság lesz a brit gazdaságnak. A növekedés ütemét így is 1,5%-ra becsülték, amennyiben sikerül a megállapodás. Így pedig egészen elképesztő szabályzások jöhetnek, a 20 kilométeres ír határról nem is beszélve.

Észak-Írországban például az egységes piacból való kilépés tartós áramszüneteket eredményezhet.

Repülőjáratok maradhatnak ki a közeljövőben. Ugyan nem azonnali eseményként következne be a repülőjáratok törlése, hanem szép lassú folyamatként szűnhetnek majd meg a szigetország és a tagállamok közti járatok. A briteket így is arra kérik, hogy maradjanak részesei az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek. Végül pedig ehhez kapcsolható, és főleg az állatbarát briteket sújthatja a leginkább, hogy a kisállatok szállítását négy hónapra előre be kell jelenteni és meg kell tervezni, abban az esetben ha a „no-deal” forgatókönyv valósul meg.

(A kép forrása: Wired.com/Warner Brothers)

Az elkövetkező időszakra vonatkozóan Tusk mégis belengette, hogy a briteknek lehet esélyük, amennyiben október 17-ig egy elfogadható javaslattal állnak elő. May és kormánya viszont nem enged az álláspontjából és azt nyilatkozta, hogy

"(...) a no deal is jobb mint egy rossz megállapodás."

Így a megállapodás nélküli biztos kiszakadás felé tart jelenleg az Egyesült Királyság. A May-kormány ugyan korábban külön ígéretet tett a jelenlegi EU-s munkavállalók védelmére, a jövőben nem kivételeznek az EU-s bevándorlókkal, így rájuk is azok a szabályok és kvóták fognak vonatkozni, mint a volt gyarmatokról és más országokból érkezőkre. Ez ismét politikai fegyvertényező és a hazai közönségnek szól Maytől. A hivatalos adatok szerint (ONS) az EU-s bevándorlók száma alig érte el a harmadik országból érkezőkét, sőt, a kilépés óta inkább visszaesőben van.

 

ons_net_migration_eu.JPG

Becsült bevándorlási adatok az ONS-től. A sárga vonal az EU-s bevándorlókat, a kék a harmadik országból érkezőket, a zöld pedig a brit kivándorlást indikálja. (ONS/BBC)

A jövő a Munkáspárt kezében van?

A brexit tárgyalások ilyen nagyfokú felelőtlen kezelése után talán nem csoda, ha arra a döntésre jutnak a brit szavazók, hogy az ellenzék és a Brit Munkáspárt lehet az a párt amely képes a tagság kérdésvel valamit kezdeni.

Ugyan korábban is kiszivárogtak Salzburgból olyan iratok, mely szerint maga a Konzervatív Párt és a miniszterelnök is új választásokra és népszavazásra is készülődnek, az egyre erősebb ellenzék már már kész tényként készül a kormányzás átvételére.

Először sajtószenzációként került elő a Munkáspárt konferenciája, amit Keir Starmer kijelentései fokoztak, mely szerint a Brexit határidejét kitolná a párt, sőt, érdekeltek egy második népszavazás megtartásában. Ezzel pedig az ország felének adtak reményt, akik abban a 48%-ban voltak, akik a maradás mellett szavaztak még 2016-ban.

Később a konferencián - a nem is olyan rég még antiszemita-botrányba keveredő - Jeremy Corbyn mondott beszédet. A párt ugyanis elsöprő többséggel megszavazta az irányváltást és úgy tűnik a beszéd alapján, hogy Corbyn is egy második népszavazás irányába terelné az ellenzéket.

Később a párt vezetője személyesen tárgyal majd Barnierrel a no deal állapotról. Corbyn szerint mindenképp kívánatos egy jó megállapodás kiharcolása, amire May képtelen az őt sakkban tartó 40 szélsőséges konzervatív miatt, akik a párton belül támadják a kormányfőt.

A brit kormány helyzetét súlyosbítja a Szkripal-ügy új fejleménye. Egy oknyomozó portál aktivistái és a hatóságok azonosították az orosz elkövetőket, akik Putyin által kitüntetett GRU-s kémek. A HVG forrásai szerint az oknyomozó portál kiderítette, hogy ugyanezek az ügynökök próbáltak betörni egy Hollandiában található katonai laborba, ahol a szíriai és novicsokos méreganyagok mintáit vizsgálják, valamint közük lehetett a nemrég Montenegróban elkövetett puccskísérlethez is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a britek hagyták, hogy orosz kémek egyszerűen besétáljanak az országba és megmérgezzenek egy embert, ez pedig a kormány és az elhárítás tehetetlenségét bizonyítja. Az elkövető személyének ennyire egyértelmű azonosítása pedig az orosz kormánytól érkező kihívás London felé. A brit kormánynak így biztosan az esetleges új szankciók megszavazása mellett kell döntenie.

Theresa Maynek tehát nem engedték a szemezgetést az EU tagállamok, ez pedig a megegyezés nélküli kilépés felé sodorja az országot. Ennek a kilépésnek katasztrofális következményei lehetnek, a miniszterelnök pedig nem állt elő új tervvel az elmúlt pár napban. A May-féle politika végét jelenheti, ha újra megerősödnek a párton belüli ellenfelei, illetve úgy tűnik végre az ellenzék is magára talált. Corbyn kijelentette ugyanis, hogy a Munkáspárt kész átvenni a kormányzást. A különböző politikai lapok a párt egyes szakpolitikáival kezdtek foglalkozni, tehát valósággá válhat a brit kormányváltás. A lehetséges népszavazás és általános választás jövője azonban nagyban függ attól, hogy melyik párt mutatkozik majd koalícióképesnek. Az egyes kilépési tervek ugyanis pártonként merőben különböznek egymástól. A Munkáspárt és Corbyn kapta pedig a legtöbb vádat, mely szerint nincs letisztult elképzelésük a második népszavazáson és a kilépés határidejének kitolásán túl.

Pontosítás

Jeremy Corbyn az fentebb idézett hír megjelenése óta tárgyalt Barnierrel. A no deal így talán még biztosabb, mivel a Munkáspárt leszavazhat minden olyan javaslatot, amely nem felel meg a párt által felállított "hat kritériumnak" és nem biztosítja a szigetország eredeti, egységes piacból származó előnyeit.

A pontosításért köszönet Földi Bencének!