Durvul a kampány az Egyesült Királyságban: az önkormányzati választások a tét

Európában nem csak a magyarok döntenek a következő pár évre a demokratikus berendezkedés mibenlétéről. A britek épp a május 3-i helyi önkormányzati választásokra készülnek (local council elections). Az elmúlt két hét sárdobálással és Szkripal-üggyel teli politikai atmoszférája, csak a kezdete volt az igazi kampánynak, amire a következő pár hétben számíthatunk. A két hagyományos nagy párt, a Konzervatív Párt és a Munkáspárt taktikája egyelőre úgy tűnik, hogy egymás lejáratásán alapszik, tehát összességében negatív, lejárató kampányoknak nézünk elébe, ami a kisebb pártok, a Liberális Demokratáknak és a UKIP-nak vagy a zöldeknek akár még kedvezhet is.

Ezek a pártok általában a helyi képviseleti rendszerben kedvezőbb lehetőségeket is kapnak és több arányt a szavazatokból a nagy pártokkal szemben, mint a hagyományos választásokon. A két nagy párt harca eddig a konzervatívok politikai napirendjét követte. A külügyminiszter kijelentéseit követően került a politikába a vegyi fegyveres támadás és az Oroszországot vádló brit álláspont, amelyet a Munkáspárt és annak vezetője, Corbyn már az elejétől fogva kritizált, valamint a konzervatívoknak tett jót a Munkáspárt antiszemita vonalának megerősödése és az azt körülvevő botrányok, amelyek meggyengítették az ellenzéket.

A szélirány azonban a független vegyi fegyver vizsgáló szakértők megjelenését követően, mintha megfordult volna, és visszavinné a Novicsok méreg témáját a konzervatív politikusok lövészárkaiba.

brexit-2.jpg

Vegyi fegyverek? Új népszavazás? Mit hoznak elő az új választások? (AFP/Getty Images)

Boris Johnson hazudott? A Szkripal-akták lezárása

A Szkripal-ügyről már korábban is lehetett tudni, hogy a kettős ügynök és lányának megmérgezését, nem biztos hogy minden kétséget kizárólag vissza lehet majd vezetni az orosz titkosszolgálatokhoz, még akkor sem ha a gyilkossági kísérlet, vagy üzenet előkészítésének nyomai mindenképpen profi munkára utaltak. Az elmúlt hetek diplomáciai botrányait követően a végső lökést Oroszország ENSZ BT.-ben való fellépése adhatta meg. Az oroszok Vaszilij Nebenzija követ révén kemény szavakkal illették a briteket. A szemükre vetették, hogy a „tűzzel játszanak”, illetve azt hogy egy hamis sztorival álltak elő. Viszont nem álltak meg az ENSZ-nél. A nagykövetség részéről folyamatos utalgatásokat tettek a britek felelősségére, és arra, hogy ­– megsértve a bécsi konzuli egyezményt – nem engedték oda az orosz hatóságokat a sérült állampolgárhoz, Julijához. Julija felébredve a vegyifegyver okozta kómából megköszönte egyébként a jókívánságokat. Azonban nem derült ki több Julijától, és nem tett politikai állásfoglalást.

Az orosz vádakra a britek egyelőre csak annyit tudtak felhozni, hogy nekik nincs rejtegetni valójuk, nem értik miért fél Oroszország. Azonban az oroszok joggal dühösek vagy tettetik a sértődöttet, ugyanis kiderült a Porton Down hadiipari intézménynek köszönhetően, hogy a vegyi fegyver nyomait nem lehet egyértelműen visszavezetni Oroszországhoz. Ez egyértelmű jel arra, hogy Boris Johnson külügyminiszter nem mondott teljesen igazat, amikor kijelentette, hogy rendelkezik a kormány a vegyi fegyverek származására utaló cáfolhatatlan bizonyítékokkal.

Ezt a március 25-én a Deutsche Welle-nek adott interjúban tett kijelentést a Porton Down intézet kutatója Gary Aitkenhead cáfolta azzal, hogy ugyan megállapították a méreg eredetét, de az egyértelmű forrás felderítéséhez még idő kellene. A forrás kiderítése azonban nem az ő hatáskörük, a kormányt csak arról tájékoztatták, hogy ez egy állam műve (hiszen lehetetlen olyan körülményeket teremteni egy fejlett labor nélkül, hogy előállíthassák a vegyifegyver minőségű mérget). Az egyértelmű bizonyíték azonban nem áll a britek rendelkezésére. Boris Johnson és a védelmi minisztérium azonban igyekezett megvédeni korábbi kijelentéseiket, mely szerint a fegyver eredetét meg tudják mondani a tudósok, mivel annak használójának felderítése a szélesebb körű nyomozás feladata. Az elejétől kezdve hangsúlyozta Johnson, hogy nincs más lehetséges magyarázat a méreg eredetére. Ezt pedig Oroszország agresszív és flegma viselkedése is alátámasztja. Az oroszok lefülelték az ellentmondást a brit kormány és a Porton Down labor kijelentései között. A külügy az egyik tweetben megerősítette volna Aitkenhead kijelentését megelőzően a méreg származását, azonban a kijelentést követően törölniük kellett a tweetet.

Orosz észjárás

Ezt közzé is tette a szemfüles orosz nagykövetség, rámutatva ezzel a brit külügy hibájára. Ezt követően az orosz Rosszija TV nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyben Julija (vagy legalábbis Julijának tulajdonított női hang) arról beszél, hogy mindenki rendben van és egészséges, az apja pedig felépülőben van. A Rosszija TV szerint a britek vetették be a vegyi fegyvereket (saját földön?!), hogy nemzetközi lejárató kampányt indítsanak Oroszország ellen. Ez pedig továbbra is az az orosz média (és diplomácia) által képviselt narratíva, amely a leginkább szolgálja az orosz érdekeket.

Az oroszok, hogy emeljék a botrányt övező tétet, a Putyint egykor kritizáló Nikoláj Gluskov gyilkosságának feltárásához is nyomozó-szakértőket kívánnak küldeni, akit Szkripal halálát követően, holtan találtak a saját lakásában.

nikolaj_gluskov_pa_tass.jpg

Gluskov, egy újabb név az orosz listán (PA)

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Szíriában pedig ismét vegyi fegyvereket vetettek be, ráadásul főleg a lakosságot érte a méreg, olyan területen, ahol az orosz erők segítik a rezsimet. A brit és orosz vegyi fegyver vita tehát valamilyen formában folytatódik, immár egy szíriai és egy Gluskov vonalon.

Régi-új törésvonalak

Boris Johnson külügyminiszter, még ha sikeresen is terelte a közbeszéd tárgyát a Szkripal-üggyel, miközben a közvélemény lassacskán elfogadta azt a puha-Brexit tervezetet, - amely a leginkább távol állt a konzervatív szavazók elképzeléseitől - az önkormányzati választások előtt egy elképesztő fegyvert adott Corbyn és a Munkáspárt kezébe. Corbyn az elejétől kezdve elítélte az oroszokat, ugyanakkor nyugalomra intett és felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes megvárni a nyomozás eredményét, az elhamarkodott kijelentések helyett. Corbynt azonban lekötötték az antiszemita vádak, és az hogy egy szélsőbaloldali, antiszemita vonal között, valamint a zsidóság vezetői között hozzon létre egyfajta támogatást és konszenzust a párt egységben tartásához.

Az önkormányzati választások hajrájában előkerülhet a második népszavazás terve is. A Best for Britain által mért 36%-ról 44%-ra ugrott egy friss kutatásban azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szívesen látnának egy második népszavazást a May által kiharcolt Brexitről.

 A brit demokrácia új, jelentős eseményét tehát a vegyifegyverek, a Brexit és az antiszemitizmus témái fogják a leginkább meghatározni. A kérdés csak az, hogy mennyi politikai kampányt tűr még a brit nyilvánosság (az elmúlt két évben két választás és egy népszavazás után), és milyen számban fognak megjelenni a szavazófülkékben az eddig javarészt passzív fiatalok.