Miközben a skótok egy góllal elverték a magyar válogatottat, jeles képviselőjük, a budapesti brit diplomata Lindsay a kormánymédiában tudatta a magyarokkal: a britek felhívására összeurópai egység jött létre Oroszországgal szemben. A NATO és az EU támogatja tehát Nagy-Britanniát a mérgezések kivizsgálásában és a válaszcsapás kidolgozásában.  Ez az egység lassacskán abszurddá teszi a jelenlegi helyzetet a Brexit vonatkozásában: Nagy-Britannia kilép miközben az EU tagállamai az egyre szorosabb együttműködést és a keleti tagállamok megbüntetését fontolgatják. A britek oldalán fellépő Egyesült Államok saját diplomáciai fellépésére – 60 orosz diplomata kiutasítására – megkapta az orosz választ: 60 amerikai diplomatát utasítottak ki az oroszok a héten. Összesen tehát több, mint 150 diplomatát. Az Egyesült Királyság ezért valószínűleg újabb tucat diplomatát fog kiutasítani.Tehát úgy tűnik, hogy a keleti autokráciákkal szemben való komoly diplomáciai fellépés még sokáig foglalkoztatja az Egyesült Királyság és szövetségeseinek külügyét.

Már az amerikai diplomaták is pakolnak (BBC)

Ha pedig külügy és keleti államok, nem mehetünk el Magyarország mellett, amely a nyugati sajtó fókuszába került a választások előtt. A magyar pártok megcélozták a külföldi magyarokat – írja a Guardian. A helyi aktivisták leginkább a szélsőjobb ellen akarják megmozgatni a tömegeket. Manchesterben Karácsony Gergely, Londonban Vona Gábor kampányolt a külföldiek szavazatáért. A külföldön élő magyarokról általában elmondható, hogy nem rajonganak Fideszért, azonban eléggé passzívak a választásokon. Csaknem félmillió magyar él az EU tagállamaiban, és minden hatodik magyar gyerek már külföldön születik. Így érthető, hogy ezt a réteget miért célozták meg a magyar ellenzéki pártok.

A nyugati sajtó állandó szereplőjévé lépett elő Orbán Viktor Magyarországa  (a The Guardian weboldala)

Magyarország persze a Szkripal-ügy kapcsán is előkerült, több olyan országgal együtt, melyek orosz diplomatákat utasítottak ki a Nagy-Britanniában történt támadások miatt. Boris Johnson különleges üzenetnek szánta a húsvéti bankett beszédét, amelyben reagált az orosz mérgezésekre. A külügyminiszter kiemelte, hogy a Brexit folyamata fenntartható és hogy az ország egy olyan nagyobb közösség része lesz a kilépés után is, amelyet soha nem hagy el véglegesen. Johnson ezzel a kijelentésével próbálta azt az érzést eloszlatni, hogy a Brexit utáni Nagy-Britannia kiszorul a globális közösségből. Persze hozzátartozik az igazsághoz, hogy Nagy-Britannia jelenleg még az EU tagja, nem szigetelődött el, a külügyminiszter pedig azért mondhatta ezt, mivel ráfért a pozitív sajtó.

Boris Johnson a banketten emlegette Nagy-Britannia szövetségeseit. (Boris Johnson Facebook)

Boris Johnson ugyanis korábban szexista kijelentést tett egy ellenzéki munkatársára, Emily Thornberryre. Az Alsóházban a Munkáspárt hangos „nem” kijelentésekkel zavarta meg a külügyminisztert, mire ő Ms. Nugee-nak, és Lady „hogyishívjáknak” nevezte Thornberryt. A képviselő  egyébként megőrizte leánykori nevét és nem vette fel lovaggá ütött férjének a nevét. John Bercrow, az elmés rendreutasításairól híres „Speaker” (magyarul hatalmas túlzással a házelnöknek felelne meg) azonnal leteremtette Johnsont, mondván az Alsóházban nincs helye a szexizmusnak, sem annak, hogy név szerint szólítsák egymást a képviselők. Az Alsóház szokása, hogy a „tisztelt úr / hölgy” vagy a pozícióhoz köthető (külügyminiszter, miniszterelnök, stb.) megszólítást használják a képviselők a nevek használata helyett, megőrizve ezúton a parlamenti viták méltóságát.

A Munkáspárt és Thornberry egyébként úgy tűnik lassan, de biztosan megelégszenek a Brexit jelenlegi állapotával. Maynek egészen „baloldali” soft-Brexitet sikerült a hosszú átmeneti periódussal kialkudnia, ez pedig egyelőre megfelel Corbyn pártjának. Éppen ezért lehetséges, hogy megszavazzák Theresa May Brexit-tervét. 

 A Munkáspárt a következő hat kritérium alapján ítéli meg a Brexit-tervet:

1. A szerződés erős és együttműködő kapcsolatot biztosít az ország számára átmeneti idő után az EU-val?
2. Garantálja-e a szerződés pontosan ugyanazokat a „jogokat és előnyöket”, amelyeket jelenleg az egységes piac és áruövezet?
3. Biztosítja a bevándorlás gazdaságnak és társadalmaknak megfelelő kezelését?
4. A szerződés megvédi a jogokat és megelőzi a lezüllést?
5. A szerződés megvédi a nemzetvédelmet és az ország képességét a határokon átívelő bűnözés felszámolásához?
6. Kedvező az Egyesült Királyság minden területére és nemzetére nézve?

Egyelőre tehát úgy tűnik megfelel számukra a jelenlegi helyzet. Nem úgy, mint a belpolitika más területein. Sor került a szokásos miniszterelnöki kérdések órájára, ahol Jeremy Corby ostorozta May egészségügyi politikáját.

Az egészségügyi szolgálat kritikus helyzetét a munkaerőhiány nehezíti – így foglalható össze Corbyn mondanivalója. Theresa May habár nem győzte hangsúlyozni a tél során, hogy nincs probléma a finanszírozással, mégis csak akadhattak gondok, mivel tavaszi reformokat és az egészségügyi juttatások kibővítését jelentette be a héten. A brit kormány 2020-ig közel 150 milliárd fonttal kívánja emelni az egészségügy finanszírozását.

Corbynt May azzal vádolta, hogy a Munkáspárt soha nem költött annyit az egészségügyre, mint a Konzervatív Párt. Ezzel szemben Corbyn elmondta, hogy a költségvetés 600 millió fonttal csökkent az elmúlt években. Viszont hozzátette, hogy közel sem elég pénz jut a mentális egészség kezelésére és a fiatalokra.

A Munkáspárt azonban belülről sokkal komolyabb kihívással néz farkasszemet. Felröppent ugyanis újra az a hír, hogy a pártban jelen vannak az antiszemiták, és elharapódzik a gyűlölet politikai irányzata. A Munkáspárt azonnali lépéseket tett. A jelenlegi terv szerint ügyvédet fogadnak, aki még a párton belül vizsgálja ki az eseteket. Így már csak Jeremy Corbynra vár a feladat, hogy aláírja a kezdeményezést. Erre utal, hogy Christine Shawcroft is visszalépett, aki eddig a párt antiszemitizmus ellenes bizottságát vezette. Az eddigi botrányba keveredett veterán politikus Ken Livingstone és a volt Munkáspárti Momentum alelnök Jackie Walker tagok kizárása az első jelentős lépés az antiszemitizmus elleni fellépésben. Corbyn pedig emailt írt mind az 550.000 párttagnak, hogy az antiszemitizmus beszivárgását nem tűrik meg a soraikban.

 A Konzervatívok egylőre elégedettek a Munkáspárt belső zavaraival, May pedig a Brexit projektjét dédelgeti. Bejelentette az Egyesült Királyság beli körútját, amelynek legjelentősebb állomása észak-Írország lesz. May célja személyesen meggyőzni beszédeivel a lakosságot a jelenlegi szerződés előnyeiről.

Theresa May látogatást tesz az országrészekben (Getty Images / WPA)

A látogatás leginkább a DUP-t hivatott megerősíteni. A koalíciós partnernek szüksége is lesz a támogatásra, hiszen az észak-ír határkérdés miatt az itt élő választók akarata az Egyesült Királyság legkonfliktusosabb és legrázósabb Brexit témájává lépett elő. A Sinn Féin  szóvivője kritizálta a DUP-t és May-t amiért még mindig nem adtak konkrét ígéretet a puha határokra, és amiért figyelmen kívül hagyták az észak-ír részen élő, többségében maradásra szavazó választókat.

Maynek tehát úgy tűnik jól jön majd a körút a Brexit előtt egy évvel. Egyrészt a Brüsszelben elért sikereivel dicsekedhet az "évfordulón", (vagy bizonygathatja a szavazóknak miért is jó a puha Brexit) másrészt pedig az önkormányzati választások előtt a toryk megtépázott támogatottságát helyre tudja állítani a billegő körzetekben. Mindezt pedig teheti úgy, hogy a Munkáspárt az antiszemitizmussal van lefoglalva, fogást pedig nem találtak igazán a Szkripal-ügyön, az egészségügyön, de még a Brexiten sem.