David Davis és Szijjártó Péter - villámlátogatás (UK in Hungary / Facebook)

Élénkülnek a brit-magyar kapcsolatok. Csütörtök este beszédet mondott a brit követség által meghívott Greg Hands, kereskedelempolitikáért felelős államtitkár. Iain Lindsay m1-en adott interjúja és Davis látogatása ismét érdeklődést vetít elő a szigetország részéről a V4 országok felé.

A nagykövet a magyarokat nyugtatja (M1/ UK in Hungary Facebook)

A britek a bilaterális kapcsolatokat akarják hangoztatni, miközben kilépnek az EU-ból. Az Európai Uniónak azonban közös álláspontja van a kilépésről, amelyet Michel Barnier képvisel. Minek köszönhető a látogatás? Minden jel arra mutat, hogy a britek egy jelentős V4-brit blokkot kívánnak kialakítani a következő EU csúcsra, amivel végre módosíthatnák az EU egységes álláspontját. Erre már tettek korábbi kísérletet, hiszen az első fordulós tárgyalásokat megelőzően Theresa May és számos más brit képviselő próbált puhatolózni a régióban. A lengyel és magyar különutas, vagy „illiberális” politika azonban a kilépő britek karjai közé sodorhatja a régió egyes országait. A brit kilépésért felelős David Davis is itt járt Budapesten, hogy személyesen tárgyaljon Szijjártóval. Habár nem publikus, hogy milyen szintű együttműködésről esett szó, a britek mindenképp jól járnának azzal, ha a magyar és lengyel illiberális kormányokat támogatnák. A V4 vagy egyes országai potenciális szövetségest jelenthetnek a meggyengült német és francia tengely ellen, valamint az EU egységes álláspontján üthetnek rést a következő hetekben.

David Davis és Iain Lindsay a reptéren (UK in Hungary Facebook)

Miért fontos a gyors akció a briteknek?

Az Egyesült Királyság egyes kiszivárgott információk szerint meghosszabbítaná a kilépést követő átmeneti 21 hónapot egy előretervezett két éves periódusra, ez pedig egy parlamenti bizottság szerint további 5 milliárd fontos deficitet eredményezne a brit költségvetésben. A meghosszabbított időszak a soft-Brexitereknek adna időt, akik egyes európai mechanizmusokat meg akarnak tartani, és – mivel az EU is erre a forgatókönyvre tűnik a legfogékonyabbnak – ezért szeretnének további időt nyerni ellenben azokkal, akik az azonnali szakítás mellett vannak.

Elégedetlen hangok az előrelátható 5 milliárd font plusz költség miatt. (Guardian)

Mire nem hajlandó az EU? A britek számára egy másik lehetőség is adott, mégpedig hogy bent maradnának a vámövezetben. Ez az a javaslat, amelyet a soft-Brexiter lázadó toryk (Anna Soubry, Ken Clarke) és az ellenzéki Jeremy Corbyn is javasol. A vámövezetben való bentmaradás egy erősebb tárgyalási pozíciót biztosítana a szigetországnak márciusban, illetve megoldaná az észak-ír-ír határ kérdését. Az alsóház újabb szavazása a feltételekről elsöpörheti a jelenlegi miniszterelnök támogatottságát és az eddigi Brexit álláspontot.

Theresa May és David Davies a felháborodott képviselőket és kormányát úgy próbálta egy nyájba terelni, hogy a konzervatívok rendkívüli gyűlést tartottak, ahol May felvázolta a „három kosár” tervezetét. A terv szerint a képviselőknek és a kormánynak meg kell egyezniük előre, hogy mely EU-s szabályzásokat hagynák érintetlenül, melyeket tartanak módosíthatónak és melyeket hagynának el. Ez a három kategória nagyjából minden képviselő és minden szavazó igényét lefedné. Maynek ez azért lenne fontos, hogy a belső ellenzékét elhallgattassa, és egy egységes tervvel állhasson a márciusi Tanács elé. Az Európai Unió azonban előre leszögezte, hogy a három kosár nem működhet. Ugyanis a britek mind a négy vörös vonalát megsértik a javaslattal, amelyekben a 27 tagállam korábban megállapodott. Ez ugyanis megsértené az EU döntési mechanizmusát, a Bíróság szerepét, az egységes piac integritását, és az EU-n kívül eső partner államokat. A három kosár ötletét követően a találkozón állítólag sikerült létrehozni a közös konzervatív álláspontot, a pletykák szerint a középső kosárba terelve minden igényt, az "eltérés" politikáját folytatva, azaz szakítva a vámövezet koncepciójával egyes kérdésekben.

David Davis törekszik a helyes brit utat megtalálni (EPA / Independent) 

Egy gyenge angol álláspont sok kárt okozhat még a tárgyalásokon. Az Egyesült Királyság elveszítheti a Brexit átmeneti időszakában a rebatet. Hogy mi is az a rebate? A Thatcher-kormány a 80-as évek derekán (1984) túl magasnak találta a britek hozzájárulását az EU-s költségvetéshez, éppen ezért egy olyan rendszert sikerül kialkudniuk az EU-val, amely könnyít ezeken a terheken és jelentős összegeket juttat vissza az Egyesült Királyságnak. Ez egészen olyan méreteket öltött, amely Magyarország csatlakozásának és a keleti bővítés időpontjában azt jelentette, hogy az újonnan csatlakozó államok finanszírozták szinte a brit mezőgazdaságot. Ennek módosítására kényszerült a Blair-kormányzat. A 2015-ös költségvetést tekintve a britekre nehezedő finanszírozási teher nagyjából 10,8 milliárd fontra rúgott. Ez az összeg a rebate nélkül a 15 milliárdos összeget is meghaladta volna. Az átmeneti időszakban ez az összeg tehát nagy valószínűséggel eltűnik a brit költségvetésből és hozzáadódik az eddig 39 milliárd fontra rúgó kilépési költséghez, amely az EU-s költségvetés 2020-at követő időszakára esik..

Az EU-s és EU-n kívüli migráció számainak alakulása. Érdekes törés az utóbbi évben. (ONS / BBC)

A gazdaság helyzetét tovább nehezíti, hogy az EU-s munkavállalók rekordmagas ütemben hagyják el a szigetországot, miközben az EU-n kívüli bevándorlók sosem látott mértékben települnek be. Az ONS (Nemzeti Statisztikai Hivatal) becsült számai alapján az EU-n kívüli országokból 285.000-en érkeztek az elmúlt egy évben, és csaknem 80.000-en emigráltak, ezzel egy 205.000-es bevándorlási számot eredményezve, amelyhez képest az EU-s bevándorlók száma ellentétesen alakult. 220.000 bevándorlóra 130.000 kivándorló esik, amely 90.000 EU-s bevándorlót jelent. Ezektől a számoktól elkülönítendő 10.500 befogadott szíriai menekült. Ez a tendencia egyébként remekül összecseng Boris Johnson 2016-os kampányszövegeinek tartalmával, amelyekben leginkább az EU-ból érkező bevándorlókat illette negatív jelzőkkel, az EU-n kívülről érkezőket pedig pozitívval, vagy semlegessel. A Brexit tehát elérte a „célját”… vagy mégsem?

Összességében még mindig dupla annyi bevándorló érkezik az Egyesült Királyságba, mint amennyit a toryk megígértek a választási programjukban – hangoztatta a Munkáspárt. A párt árny-belügyminisztere, Diane Abbott rávilágított az egyik legnagyobb problémára, mely szerint az EU-s kivándorlók között nagyrészt olyan személyeket találhatunk, akik eddig az angol egészségügyben (NHS) dolgoztak, azonban a bizonytalan körülmények hatására megváltozott a helyzetük. A bizonytalan helyzetre és ellenséges környezetre utaló jel, mely szerint egy év alatt megduplázódott az állampolgársági kérelmek mértéke, 15460-ról 38528-ra az EU-s bevándorlók között.

Kérdéses természetesen, hogy hány magyar jön haza (gyere haza fiatal?) a sok visszavándorló között. Ahogy Greg Hands is mondta beszédében: London a második legnagyobb magyar város (lehetne), csaknem 250.000 magyarral. A sorsuk tehát összefügg a szigetország tárgyalásaival és gazdasági jövőjével.

A brit politikusok látogatása tehát nem véletlen, minket magyarokat így vagy úgy, de mindenképp érint a következő hetek uniós és brit kapcsolatok alakulása.